Beküldve:

Diagnosztikai eljárások I.

Az orvosok nagyon sokszor alkalmaznak a diagnózis felállításához, illetve pontos megerősítéséhez különféle diagnosztikai eljárásokat. Egyre gyakrabban tapasztalom azt, hogy a betegek egyik szakorvostól a másikhoz vannak irányítva, kapnak különféle injekciókat a fájdalmukra, de a konkrét okot nem ismerik. Gyakran előfordul továbbá az is, hogy egy nem megalapozott diagnózissal kezelik a beteget, holott nem az a problémája, így a terápia hatástalannak bizonyul. A képalkotó eljárások adják meg a diagnózis felállításának alapját, enélkül nem lehet oki kezelésről sem beszélni.

Ebben a blogban a röntgen alkalmazási területeiről, továbbá a használatáról lesz szó. Minden eljáráshoz orvosi beutaló szükséges, viszont fontos tudni a különbségeket róla.

A röntgent alkalmazzák a leggyakrabban, általában a traumatológiában alkalmazzák törések, ficamok diagnosztizálására. Kimutatja a csont körül meszes lerakódásokat is, az ízületi rés szűkülése pedig porckopásra utal. Gerincferdülésnél nagyon fontos, hogy nyaktól a medencéig a teljes gerincről készüljön rtg. felvétel, hiszen csak így állapítható meg a csontérettség is. Nagy energiájú elektromágneses sugarak felhasználásával csak a csontos képleteket tudják vizsgálni, lágyrészekről (izmok, inak, szalagok, porckorongok) nem ad képet.

A vizsgálat során fontos, hogy az ékszereket eltávolítsuk, továbbá kismamáknál tilos a röntgent alkalmazni, mert magzatkárosító hatása lehet, főleg a 12. hét előtt. Egy adott ízületet mindig több irányból röntgeneznek meg, ugyanis a törések, ficamok így határozhatóak meg a legnagyobb pontossággal. Törések esetében pár nap elteltével megismétlik a vizsgálatot, mert friss törés esetén a környező szövetekben felhalmozódó folyadék miatt fals képet adhat.

Terápiás jelleggel alkalmaznak röntgen besugárzást daganatok kezelésében is, bár ma már inkább a sugárterápia és kemoterápia élvez elsőbbséget ezzel szemben.

Előnyei:

  • gyors vizsgálat, fájdalommentes
  • a kép hamar kiértékelésre kerül
  • traumás sérülések esetén a rtg. felvételt követően már a gipszet fel is helyezik, vagy megműtik a pácienst

Hátrányai:

  • az elektromágneses sugárzás a szervezetre káros hatást gyakorol, így évente 2-3 rtg. felvétel ajánlott az egészségkárosodás megelőzése végett
  • gyermekeknek és kismamáknak nem ajánlott
Beküldve:

Keresztszalag műtét

A keresztszalag sérülések igen gyakoriak, leginkább focistákat, kézilabdásokat érinti, de otthoni sérülés, egy sportolás közbeni rossz mozdulattal is könnyen előfordul a szakadása.

A sérülés típusait tekintve beszélhetünk szalag lazulásról, részleges szakadásról, valamint teljes szakadásról.
A részleges szakadást, és a szalag lazulást, általában konzervatívan kezelik, brace-t kapnak a páciensek, amelyet pár hétig hordva a sérülés gyógyul, viszont tudnunk kell, hogy ez a szalag már nem olyan stabil, mint korábban volt. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy instabilnak érezzük a térdünket, ki akar menni alólunk. Sportolóknál kiemelten fontos ez, hogy a szalag teljes egészében nem szakadt el, csak bizonyos rostjai, de ez terheléstől függően okozhat panaszokat: duzzanat, főleg estére, fájdalom lépcsőzés közben, instabilitás érzés.
A szalag lazulása során a rostok egymással még érintkeznek, de hosszirányukban megnyúlnak, így nem tudják kellő mértékben stabilan tartani az ízületet. Ez ugyanolyan tünetekben mutatkozhat meg, mint a részleges szakadás.


Teljes szalagszakadást minden esetben műtétileg kezelnek. Ennek során a combhajlító izomzatból, vagy a térdkalács alatti területből vett szalaggal pótolják az elszakadt szalagot. Ezek a műtétek általában jól szoktak sikerülni, és igen erős szalagot kapunk, amely teljes mértékben stabilizálja a térdízületet. Az orvos által meghatározott végtag terhelés mértékét minden esetben be kell tartani a megfelelő ideig, hiszen ha hamarabb terheljük a lábunkat, azzal a műtét sikerességét veszélyeztetjük! Irodai munkába való visszatérés a sérülést követően kb. 4 hónap, fizikai munkát végzőknél kb. 6 hónap, sportba való visszatérés kb. 8 hónap. Nagyon fontos a műtétet követő folyamatos gyógytorna, hogy mozgásban legyen a térdünk a terhelés elkerülése mellett, mert a frissen beültetett szalagnak szüksége van a mozgási ingerre, viszont a nem megfelelő időben elkezdett terhelés/ túlterhelés során a szalag nem tud megfelelően rögzülni, így hiába sikerült jól a műtét, rosszul időzített mozgásokkal tönkretehető az eredmény.

Mindegy milyen térdsérülést szereztünk, ezek után általában szükséges a gyógytorna. Itt főként a combizomzat erősítésére fektetjük a hangsúlyt, majd ezt követően a térdhajlítás fokozására. Fokozatosan terheljük a térdízületet, ha esetleg estére bedagad, az azt jelenti, hogy túl sok volt a terhelés aznap. Jegelni a műtött területet a műtéttől számítva 3 hónapig ajánlott, ha tünet van jelen. Ajánlott otthon a sarok alá egy labdát, vagy párnát betenni, így minél hamarabb sikerül majd elérni a teljes térd nyújtást.

Mielőbbi jobbulást, és eredményes rehabilitációt kívánok!

Beküldve:

Térd protézis műtét

A térdprotézissel élőknek szinte semmi életmódbeli változtatás nem szükséges a műtét előtti életükhöz viszonyítva. Nincsenek tiltott mozgások, melyek során a protézis ficamodna. Viszont komolyan el kell gondolkodni, hogy mikorra is tervezzük ezt a műtétet, ugyanis a térdízület felépítése jelentős mértékben eltér a csípőízülettől.

A térdízületi kopás igen gyakori diagnózis főleg 50 év felett, nem mindegy, hogy az élete során ki milyen mértékben, és hogyan terhelte a térdét. A meniscusok (ízületi porc) nagy szerepet töltenek be a térd stabilitásában. Amennyiben ezek már elkoptak, és rendszeres fájdalmat okoznak röntgen eltérésekkel igazolván, úgy általában az orvosok a protézis beültetését szokták javasolni.

Térdízületi kopás tünetei:

  • járási nehezítettség: főleg a járás elindításkor
  • reggeli merevségérzés: pihenés után, főként reggel „be kell járatni” a térdet
  • duzzanat: a porcfelszín kopása miatt lokális gyulladás alakul ki
  • kezdetben a lépcsőn járás, és guggolás nehezített, majd a kopás előrehaladtával a járás is kezd fájdalmassá válni

Miért válasszam a protézist?

Amennyiben az orvos már tett erre utaló javaslatot, úgy érdemes elgondolkodni ezen. Az ízületi porcot a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen műtéttel nem tudják pótolni. Így lehet injekciózni, vagy porcvitaminokat szedni, egy ideig hatásosak lesznek, ám ha a porc nagymértékben károsodik, utána már nem biztos, hogy csökkenti a fájdalmat.

A protézis beültetése során az egyik végét a lábszárba ütik be, a másikat pedig a combcsontba, így mind a két ízesülő felszín ki lesz cserélve, közöttük pedig egy kis műanyag lesz, amely a meniscust (porcot) pótolja.

Nem érdemes túl sokáig halogatni a műtétet, mert ez az állapot javulni már nem fog, ha az orvos is szóba hozta a műtétet. A porc csak egyre jobban elkopik, vizesedik, ami a gyulladás jeleit mutatja. Egyre nehezebbé válik az elindulás, sokszor üléskor is dagad, fájdalmassá válik a járás is. Ha sokáig fennáll a gyulladás, vagy tartósabban vizesedik a térd, akkor már az ízületi tok is károsodhat, zsugorodással fog reagálni, ami tovább ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezet. Egy nagyon hosszasan halogatott műtétnél hosszabb lesz a felépülési/ rehabilitációs idő is. Nemcsak a tok, de az izomzat is merevvé válik, elveszti a rugalmasságát, és nagyon sokat veszít az erejéből, a combizomzat körfogata is csökkenhet.

A térdprotézis beültetése után nagyon fontos a gyógytorna, hogy a zsugorodott izmokat, merevvé vált kötőszövetet mobilizáljuk, a heget ne engedjük letapadni! Érdemes legalább 12 hétig végezni a gyógytorna gyakorlatokat, hogy a térdízület is újra mobillá váljon, továbbá fontos, hogy minél hamarabb megtanuljunk segédeszköz nélkül újra járni.

Amennyiben Ön is gondolkodik a protézis beültetésén konzultáljon a kezelőorvosával, illetve felmerülő kérdéseivel bátran megkereshet!

Beküldve:

Térdsérülések megelőzése

A bejegyzéseimben főként a gerincproblémákra, és azok kezelésére, illetve megelőzésére fektettem eddig a hangsúlyt. Most szeretnék egy kicsit a sportolókhoz is szólni, valamint tanácsot adni nekik, hogy minél tovább megőrizzék a térdük egészségét.

Egy élsportolónak, de akár hobbi sportolónak is nagyon fontos a térde épsége, itt kiemelném az ugró, rugó és küzdősportokat, ahol nagymértékű terhelésnek van kitéve mindennap a térdízület, és a porcok. A sérülésmegelőzés mindig az edzéseken történik, olyan gyakorlatokkal, feladatokkal és sporteszközökkel, amelyekkel nemcsak az erő-állóképességet, hanem az egyensúly is fejleszteni tudjuk. A következő pontok nagyon fontosak, és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elkerüljük, illetve csökkentsük a sérülések számát, és azoknak a súlyosságát!

  • Megfelelő koordináció és egyensúly:

Egyensúly nélkül nincs pontosan kivitelezett mozdulat/ feladat.  Az edzések, és mérkőzések során pedig az a legfontosabb, hogy egy ingerre minél hamarabb, és minél pontosabban reagáljunk. Olyan edzést kell ehhez adaptálni, mellyel nemcsak a vázizmokat, hanem az idegrendszerünket is fejleszteni tudjuk, ezt pedig csak instabil felszínekkel tudjuk elérni: BOSU, fittball, dynair párna, stability trainer, egyensúlyozó korong…stb. Ezekkel is lehet erő-állóképességi edzéseket végezni, de emellett sokkal jobb lesz a testtartásunk, és az ízületi helyzetérzékelésünk is.

  • Az izmok megfelelő rugalmassága: 

Az edzések után nagyon fontos a megfelelő nyújtás, az nem nyújtás ha közben rugózunk, illetve az ízületeink mozognak. Vagy az adott izom eredési pontját rögzítem, és ahhoz nyújtom a tapadást, vagy pedig fordítva. A nem megfelelő kiinduló helyzetből végzett nyújtás nem nevezhető nyújtásnak!

 

  • Az apróbb sérülések (húzódás, ütések) azonnali kezelése

Bármely edzés után előfordulhat még a korrekt módon kivitelezett nyújtás mellett is, hogy meghúzódik az izomzat, estére begörcsöl. Ezt még aznap, vagy másnap kezelni kell, hiszen ha ez a görcs/ húzódás nem múlik el, és az izom állományában tartósan fennáll, nemcsak az adott izom funkcióját fogja csökkenteni, hanem a szomszédos, és ugyanazon feladatot ellátó izomét is. Az izmokat borító kötőszövet pedig zsugorodni fog, ami mozgáskorlátozottsággal jár. Erre javaslom a hengerezést, köpölyözést (de mozgásokkal egybekötve), flossingot, valamint az FDM kezeléseket.

 

Beküldve:

A házi betegápolásról

Nagyon sokan nem ismerik ezt a fajta alternatívát, és sokan nem is élnek ezzel a lehetőséggel, pedig műtétek után, vagy időseknek nagyon sokat segíthet a fizikális és mentális állapotukon egyaránt. TB által finanszírozott kezelés, így a pácienseknek térítésmentesen igénybe vehető.

A házi betegápolás során lehet igénybe venni ápolást, gyógytornát, logopédiát, elektromos kezelést és diétás tanácsadást. A kezeléseket minden esetben a házi orvos rendeli el, és már szakorvosi javaslat sem szükséges hozzá. Házi betegápolás keretein belül folyamatosan 2×14 gyógytorna vehető fel, és ezt egy évben kétszer rendelheti el a háziorvos.

Fontos még megemlítenem, hogy ez az ellátás attól is függ, hogy területileg a házi betegápolást végző cégnél van-e szakember. Hiszen az orvos hiába rendeli el a gyógytornát, ha nincs erre megfelelő végzettséggel rendelkező személy. Ebben az esetben marad a privát szolgáltatás.

Házi betegápolást rendelhet el a háziorvos friss műtétek után, idős ágyhoz kötött személyek esetében, mozgáskorlátozott személyeknél, stroke-ot követően, minden olyan mozgásszervi. ill. belgyógyászati kórkép esetében, amely a páciens életminőségének romlásához vezet, továbbá a háziorvos döntése alapján szükségesnek elbírált esetekben.

Beküldve:

Köpölyözés

Azt hinnék, hogy ez egy új módszer, azonban ezt már a kínai gyógyászatban nagyon régóta alkalmazzák, csak a technika változott meg. Régen csak üveg köpöly volt kapható, ez egy harang alakú üvegből készült eszköz, melyet a fájdalmas területekre feltéve a keringést tudja fokozni.

Ma már gyártanak műanyagból, szilikonból, és gumiból készült köpölyöket is. A különbség a régi és az új módszer között az, hogy régen a fizika törvényeit kihasználva végezték a köpölyözést. Lánggal felmelegítették az üveget, és ezt követően tették a fájdalmas területre, ahogy a köpölynek csökkent a hőtartalma, az egy vákuumot képezve kiemelte a bőrt, és az alatta lévő kötőszövetet is.

Manapság a tűz helyett egy kézi pumpát használnak, hiszen ezzel sokkal erősebb vákuumot tudunk képezni, mint régen a tűzzel, így a páciens tűrőképességétől, és az izomzat, kötőszövet állapotától függően tudjuk használni az eszközt.

A köpölyözésnek kiemelt szerepe van műtétek után, amikor az izomzatot, és kötőszövetet mobilizálni kell. Kopásos eredetű megbetegedéseknél, ahol a fájdalom miatt bizonyos izmok zsugorodnak, segít visszaállítani az izomegyensúlyt. Traumás sérülések következtében a gipszben, vagy kötésben rögzített testrészen az izmok szintén merevvé, és rugalmatlanná válnak, ilyen esetben is nagy segítség a köpöly a mobilizálásban.

A köpöly alkalmazható szinte minden mozgásszervi megbetegedésnél, ami nem jár akut gyulladással, lázzal, daganatos eltéréseknél sajnos nem alkalmazható. Nagyon nagy segítséget ad továbbá a műtéti hegek kezelésében, amikor már természetesen nem friss a seb, hanem kb 10 héttel a műtét után.

Én rendszeresen alkalmazom a családtagokon, barátokon, és a pácienseknél is egyaránt. A kezelés fájdalmas, hiszen egy letapadt kötőszövetet mobilizálni nem könnyű, de sokkal nagyobb utána az adott ízület mozgástartománya, és a fájdalom is csökken a kezelések után.

Beküldve:

Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció

 

Szeretném azzal kezdeni, hogy a protézis behelyezése miatt vannak tiltott mozgások, melyek egy életen át kerülendők a ficam elkerülése érdekében.

Tiltott mozgások közé tartozik

  • guggolás, vagy nagyon alacsony székre ülés. Mielőtt leülünk egy székre fontos, hogy az legalább a térdünkig érjen, az ettől alacsonyabb felületeket kerüljük!
  • két láb keresztezése egymáson, valamint a keresztbetett lábbal ülés
  • ajánlatos elkerülni a két láb szoros egymáshoz zárását is
  • figyeljünk oda, hogy törzsből ne forduljunk hátra úgy, hogy a lábunk nem mozdul, helyette inkább teljes testtel forduljunk meg
  • alváshoz is szükséges a párna a két alsó végtag közé, főleg ha oldalt fekve szeretünk aludni

Amin érdemes változtatni

  • a fürdőkádban fürdés nem ajánlott, helyette zuhanyozzunk
  • a lábbeli felvételéhez cipőkanál használata lesz szükséges
  • WC magasítót is jó lesz beszerezni
  • a fürdőszobában, és a csúszós felületeken érdemes csúszásgátlók, kapaszkodók elhelyezése
  • a pedikűr elvégzéséhez kérjük segítséget
  • autóban üléskor a támlát hátra kell dönteni, és az ülést megemelni úgy, hogy a csípőízület magasabban legyen a térdnél

A műtétet követően az orvosok mindenki írnak fel véralvadásgátlót, ami mellé fáslizás, vagy kompressziós harisnya használata szükséges, amíg a tabletta/ injekció el nem fogy.

A 12. hétig szükséges rehabilitációban résztvenni, melyre többféle lehetősége is van. A műtét után lehet a klinika rehabilitációs osztályára átmenni, vagy otthonunkban házi beteg ápolás keretein belül, melyet a háziorovosunktól kell megigényelni. A helyi járóbeteg ellátó központban, vagy gyógyfürdőben is lehet folytatni a kezelést. A TB által nyújtott ellátások végeztével, otthonunkban érdemes folytatni a gyógytornát a 12. hétig. Erre azért van szükség, hogy a szervezetünk regenerálódjon, valamint megtanuljunk járni járókerettel/könyökmankóval, valamint ezeket el is tudjuk hagyni. A gyógytorna során egyensúly és koordinációt fejlesztő gyakorlatokat is végzünk, nagy hangsúlyt fektetve a farizomzat megerősítésére, és a járás korrigálására is.

A fent megjelölt tiltott mozgások betartásával sportolni is lehet a csípő protézisünkkel, viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha érezzük a csípőnkben a feszülést, akkor már nem erőltessük a nagyobb mozgástartományt, nehogy ficamot okozzunk. Szoktam ajánlani az úszást, mellúszásnál viszont a lábtempót mindenki egyénileg érzi, hogy mennyit bír, inkább a gyors, és hátúszást szoktam preferálni.

Beküldve:

A csípőprotézis műtét

A műtéti technikát illetően többféle lehetőség áll rendelkezésre, ezek alkalmazása felől mindig a sebész orvos dönt.

A protézist általában cementtel rögzítik, ez egy ragasztóanyag, amellyel a protézis stabilan marad a csontokban. Van ún. cement nélküli protézis, amikor nem használnak kötőanyagot, hanem a csontszövet körbeszövi a protézist, és ez fogja megadni a stabilitást. Ennél a változatnál 6 hétig tehermentesítésre van szükség, tehát mankó vagy járókeret használata javallt.

A műtét során általában az oldalsó farizmot átvágják, hogy az ízülethez hozzá tudjanak férni, így a műtétet követően nagyon fontos ezen izom megerősítése. Az operációkat általában lumbalis érzéstelenítéssel végzik, az altatást abban az esetben szokták választani, ha a gerincen volt műtét, vagy egyéb degeneratív elváltozás ami miatt nem tudják oda beadni az injekciót.

 

Elülső feltárásból végzett műtét

Ezt az eljárást még nem olyan régóta alkalmazzák Magyarországon, ennek lényege, hogy a műtét során nem vágják át a fent említett oldalsó farizmot, és az alatta fekvő mélyebb izmokat. A feltárást olyan precízen végzik, és olyan helyen vágnak, ami nem érint egyetlen izmot sem. Eredményeként sokkal gyorsabb a műtéti rehabilitáció, hiszen izom átvágásra nem került sor, hamarabb visszanyeri a páciens az izomerejét, jobban terhelhető. A kopás súlyosságától nem függ, hogy elvégezhető-e ez a beavatkozás, hiszen a feltárás helyében van. A hátránya ezen beavatkozásnak, hogy itthoni keretek között TB által nem finanszírozott, így csak magán klinikákon érhető el, melynek értéke közelít az egy millióhoz.

Azt azért még szeretném megemlíteni, hogy mivel ez az operáció magán klinikákon érhető csak el, így a napi ellátás díját is finanszírozni kell. Nem ajánlatos a műtétet követő 1-2 napon belül távoznunk. Mindegy milyen feltárásból végzik a műtétet, mindenkinek szoktak draint behelyezni a sebbe, melynek az a célja, hogy a vérsavó, felgyülemlett váladék távozzon a műtét helyéről. Ezt általában a 3. napon szokták kivenni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy mint minden műtét, ez is szövődménnyel jár, így a láz is bárkinél jelentkezhet, és jobb ha 4-5 napot bent tartózkodunk, hiszen ott azonnal tudnak számunkra segítséget nyújtani.

Beküldve:

A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂 

 

Beküldve:

Derék becsípődés… Mi áll a hátterében, és hogyan kezeljük?

A becsípődéses problémák nagyon gyakoriak, és a hátterükben mindenképp kell, hogy szerepeljen valamilyen strukturális eltérés. Ez az eltérés pedig általában porckorong degenerációt jelent.

A becsípődés akkor tud kialakulni, ha a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyatestek, valamint a kisízületek közelednek egymáshoz. Becsípődés során a kisízületek közé szorul be az ideg, ami hirtelen fellépő és erős fájdalmat okoz. Sok esetben ezek bármilyen „rossz mozdulatra” kialakulhatnak.

Nagyon fontos még megemlítenem, hogy ezek a becsípődések, az előjelei annak, hogy nem jól terheljük a gerincünket, és valami megváltozott a működésben. Amennyiben ezekre a tünetekre nem figyelünk oda, és nem kezdünk el változtatni az életmódunkon (itt a testmozgásra gondolok), akkor ugyanez a panasz többször ismétlődik meg egyre erősebb fájdalmakkal. Ha erre sem figyelünk oda, akkor gerincsérvként pár év múlva visszatér.

Amint az ideg becsípődik a kisízületek közé, az első és legfontosabb dolog az, hogy megszüntessük ezt a nyomást.  Erre tudok javasolni gyakorlatokat:

  1. Hátonfekve

Két lábunkat talpra húzzuk, és karunkat oldalra nyújtjuk a talajon a vállunk magasságába. Ebben a helyzetben a két térdünket döntjük el jobb és bal oldalra amennyire tudjuk. A gyakorlatot folyamatosan kivitelezve pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk.

 

2. Oldaltfekve

Jobb oldalunkon fekszünk, a jobb karunk kényelmesen a fejünk alatt, a bal karunkkal mellkasunk előtt megtámaszkodunk. A két lábunk egymáson hajlítva van. A bal kezünket tarkóra tesszük, könyökünk a plafon felé tekint, és innen fordulunk hátra, próbáljuk a könyökünket leérinteni a talajra. Ugyanezt a bal oldalunkon fekve is elvégezhetjük.

A fent említett gyakorlatokat mindig csak fájdalomhatárig végezzük, de ebben a mozgástartományban folyamatosan, viszont arra figyeljünk, hogy ne gyorsan! Pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk a gyakorlatok hatására, amennyiben ez elmarad minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Amennyiben akutan sikerült a panaszokat megszüntetnünk, utána érdemes folytatni a gyógytornát, egyéb fizioterápiás kezelésekkel kiegészítve, hogy megelőzzük a gerincsérv kialakulását, és fordítsunk nagyobb figyelmet a gerincünk védelmére!