Lúdtalp és a gerincproblémák összefüggése

Elsőre sokaknak meghökkentő lehet, hogy a talpunk milyen kapcsolatban állhat egy derékfájással, vagy akár gerincferdüléssel. A talpunkat nagyon sok receptor hálózza be, melyek a megfelelő talaj érzékeléshez szükségesek.

A talpunk boltozatát sok vékony kis izom adja, melyeknek hatalmas szerepük van.Ezek közé tartozik, hogy az egyensúlyunkat meg tudjuk tartani, egy instabil felszínen, vagy akár a hétköznapi tevékenységeink során. Amennyiben ezek a kis izmok gyengülnek, vagy nem megfelelően tudják a funkciójukat betölteni, úgy a talpi boltozatunk íve megváltozik, a magassága elkezd csökkenni. Ekkor szoktunk lúdtalpról beszélni így a talajreakciós erőket sem tudja megfelelő mértékben csillapítani a lábunk.

Ahogy a talpboltozatok lesüllyednek ehhez adaptálódik a többi ízületünk is, megváltozik a térd és a csípő terhelése. A csípőízület pedig minden esetben viszi magával a lumbalis gerincet, az pedig maga után vonja a háti, nyaki gerincet is, hiszen a szervezet mindig arra törekszik, hogy a súlypontját meg tudja tartani, így ahogyan tud kompenzál. Egészen a fejfájásig eljuthatunk egy egyszerűnek tűnő ellapult boltozati problémával.

A gerincproblémák mindig valamilyen tartáskorrekciós probléma talaján alakultak ki (csigolyaelcsúszás, gerincsérv, vagy akár a funkcionális scoliosis is), ha egy területen van probléma a gerinc görbületekkel, mondjuk a nyaki gerinc helyzete nem optimális, ahhoz alkalmazkodik a háti és lumbalis gerinc, de tudnunk kell, hogy ez minden esetben egy negatív kompenzáció lesz! Ez azt jelenti, hogy ha egy területen van probléma vagy fájdalom a gerincünkön, ahhoz a többi gerincszakasz is alkalmazkodik, de utána már ott is probléma lesz, mert a görbületek íve megváltozik egy rosszabb irányba. Ugyanez a folyamat előfordulhat visszafelé is, hogy a derekunk fájt előbb, és utána kezdődött a talp fájdalom, vagy a boltozat lesüllyedése.

A talpbetét nem nyújt megoldást erre a problémára, hiszen az csak passzívan tart, ha levesszük a lábbelit, akkor a talpizmok megint nem fogják megfelelően tartani a boltozatot. Ilyenkor szoktam javasolni egyensúlyt fejlesztő eszközök alkalmazását, erről külön cikket írtam már, itt részletesen leírom, hogy mire jók ezek az eszközök, és mire használhatóak. Ebben az esetben, ha talpi probléma van, akkor csak álló helyzetben végezzünk rajta gyakorlatokat, nagyon egyszerűekkel kell kezdeni előbb: lábujjhegyre állás, sarokra állás, helyben járás, guggolások. Először nagyon nehéz lesz rajta egyensúlyozni, de aztán egyre könnyebbé válik rajta minden feladat. Ezzel nemcsak az egyensúlyunkat, de a talp boltozatunkat, és a gerincben futó mély izmokat is megdolgoztatjuk!

Remélem, hogy hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni a témában!

Nyaki gerincsérv kezelése

Nemcsak a lumbalis gerincen, de a nyakunkon is előfordulhat a porckorongok sérvesedése, ha nem megfelelően terheljük a gerincünket. A gerincsérv, bármely testtájunkon is legyen mindig egy globális tartáskorrekciós probléma talaján alakul ki. A lumbális szakaszon, ahogy a görbület elsimul, itt pedig ahogy előrehelyezzük a nyakunkat. Az előző bejegyzésemben leírtam, hogy melyek a tünetei az előrehelyezett nyaktartásnak, és mely izmok válnak érintetté, az általam adott gyakorlat hasznos lehet gerincsérv esetében is, csökkentheti a fájdalmakat.

Nyaki gerincsérv tünetei:

  •         zsibbadás, először a nyak- váll területén, majd egyre távolabbi testtájakon jelenik meg: felkar, könyök, alkar, csukló, ujjak
  •         minél messzebbre sugárzik ki a tünet, annál nagyobb nyomás alatt van az ideggyök
  •         hangyamászás érzés, esetleg érzéskiesés, felkar izmok gyengesége
  •         gyengült kézfogás, szorítóerő
  •         a kéz ügyetlenné válik, esetleg fokozottan érzékenyek az ujjbegyek

Kezelési metódus:

  1. Konzervatív kezelések: Elsőként ezt javasolnám, akinek még csak lokális zsibbadása van, vagy 1-2 hete kezdett el kisugározni az egész karra a tünet, azoknak lehet, hogy elegendő lesz a tartáskorrekció, nyaktorna rendszeres végzése. Ide tartozik a McKenzie- módszer is, melyet a nyaki gerinc betegségeiben is alkalmaznak. Fontos megemlítenem, hogy ha az izmok merevségé is oldjuk: trapéz felső, tarkóizmok, fejbiccentő izom, már azzal is nagy fájdalomtól tudjuk a pácienst megszabadítani, továbbá az izmok funkciója is javulni fog. Ezek fogják az alapján megteremteni a mozgásterápiának.
  2. Gyógyszeres kezelés: a mozgásterápia alatt az orvosok szoktak javasolni gyógyszereket is, melyek általában igen erős fájdalomcsillapítók. Pár hétnél tovább nem javasolt a szedésük, mert a gyomrot, és a májat tönkreteszi.
  3. Műtéti kezelés: ez protokollárisan akkor szükséges, amikor már a teljes gerincvelő nyomás alatt van, akkor viszont sürgősséggel alkalmazzák. Nyaki gerincsérv szinte sosem jut el oda, hogy az egész gerincvelőt tudja komprimálni. Az orvos megítélése, és főként a beteg fájdalomküszöbe az, amit a műtét szükségességét meghatározza. Műtétet követően is szükséges a gyógytorna, ahol a tartáskorrekció, és a zsugorodott izmok lazítása a legfontosabb szerep. A tartáskorrekció során nemcsak a nyak illetve fejtartást javítjuk, hanem globálisan a háti és lumbalis gerinc korrekciójára is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ha egy szegmentben probléma van, az hatással van a többi szegmentre is. 

Remélem, hogy ezzel a leírással, illetve tájékoztatással hozzájárultam ahhoz, hogy tisztábban lássa milyen lehetőségink vannak a nyaki porckorongsérv kezelésére, tüneteink csillapítására. Ha a témához kapcsolódóan további kérdései merülnek fel az agostonaida@gmail.com címen tudok további felvilágosítást nyújtani.

Derékfájással edzőteremben?

Nagyon sokszor kérdezik főként a fiatal páciensek, hogy gyakran járnak edzőterembe, és mi az a feladat, amiket végezhetnek a derékfájásukkal úgy, hogy közben nem ártanak magunknak vele. Látatlanban nehéz pontos gyakorlatokat meghatározni, hiszen sok minden múlik a feladat kivitelezésének pontosságán. Itt elsősorban azokat szeretném felsorolni, amely eszközöket érdemes elkerülni, ha derékfájásunk van.

Porckorongsérv:

A leggyakoribb probléma a fiatalok körében, ennek egyik oka az ülő életmód, és a gyenge izomzat. Nagyon fontos, hogy ha úgy megyünk edzőteremben, hogy fáj a derekunk, és diagnosztizálva van a betegség, de éppen akkor nincs kisugárzó panaszunk, akkor a futást kerüljük! Ha nem tudjuk megfelelően tartani a lumbalis gerincünket, úgy, hogy a fájdalmat csökkentjük mozgás közben, akkor nem érdemes futni, mert azzal csak rontunk a helyzeten. Helyette jobb, ha göröngyös talajon sétálunk, vagy pedig az ellipszis gép használata során nincs olyan nagy nyíróerőknek kitéve a gerincünk, mint futáskor. Fontos még, hogy érdemes a felhúzásokat is elkerülni, hiszen állásból kell ilyenkor emelni igen nagy súlyokat, ami tovább ront a helyzeten. Aki ilyen problémával rendelkezik annak javaslom, hogy minél többet használjon fittballt, BOSU-t, vagy TRX-et, ezeket építse be az edzéseibe, de úgy végezze a gyakorlatokat, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen beállítva. Előtte érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia.

Csigolya elcsúszás:

A futás itt is szintén tiltó listára került, a felhúzással együtt. Spinning, futópadon való séta, ellipszis ajánlott helyette. Itt is fontos, hogy minél több instabil eszközt használjunk az edzésünk során: fittball, BOSU, TRX, dynair párna.. stb. Ugró, rugó sportok kifejezetten kerülendők, hiszen az plusz kompressziót, nyíróerőt generál a gerincben. A bordásfalon végzett húzódzkodás megengedett, ha már erősebbek vagyunk meg lehet próbálni térdfelhúzást is a bordásfalon, itt viszont figyelni kell végig a hasunk feszítésére, mert anélkül többet ártunk, mint használunk.

A két betegség ugyanazon elven tud létrejönni: a csigolyákat összekötő mélyen fekvő izmok gyengék, így sem a porckorongot, sem a csigolyákat nem tudják a helyükön tartani a rájuk ható nyíróerők ellenében. Ezért is fontos mind a két esetben, hogy minél több instabil felszínnel dolgozzunk, mert ahogy ezeken az eszközökön egyensúlyozunk, úgy aktiváljuk azokat a pici izmokat, melyek megadják a gerincünk stabilitását.

 

Gerincferdülés:

Itt fontos tudnunk és tisztában lenni azokkal a mozdulatokkal, amelyek a korrigált helyzetet fenntartják. Érdemes előtte a Schroth gyakorlatokat megtanulni, hiszen ha már megy önállóan a korrekció, utána már arra kell figyelni, hogy sportolás közben ezt a korrigált testhelyzetet végig fenntartsuk, és úgy nem fogjuk rontani a görbületünk mértékét. Kifejezetten ajánlott a fittball-os edzés, TRX tréning, de ezek során végig figyelni kell, hogy ne a görbület irányára dolgozzunk rá, hanem korrigálva végezzük a gyakorlatokat!

Akinek nincs diagnosztizálva semmilyen probléma, amely indokolná a rendszeresen visszatérő derékfájdalmakat, javaslom, hogy keressen olyan személyi edzőt, aki gyógytornász is. Előbb konzultáljon vele, megtanulják a megfelelő gyakorlatokat, és egyénre szabottan meg fogja tudni mondani, melyek azok az eszközök, amelyeket érdemes kerülnie.

Ha az olvasottakhoz kérdése merül fel, szívesen válaszolok rá emailben: agostonaida@gmail.com 🙂

Medencefenék erősítése a szülés utáni időszakban

A terhesség alatt, ahogyan a baba nő, és egyre több ösztrogén hormon termelődik, úgy a medencefenék izmai is kezdenek gyengülni. Ez egy teljesen normális feladat, ennek során az izmok is felkészülnek a baba születésére. A szülés alatt a medencefenék izmainak szinte tetőcserépszerűen kell, hogy elcsússzanak egymáson, hogy a pici a világra tudjon jönni. Ez minden női szervezetre igaz, a probléma akkor adódik, amikor ezután nem áll vissza az izmok funkciója, és gyengék maradnak. Erre szeretnék adni pár tippet, hogyan tudunk otthon segíteni rajta.

A medencefenék izmai sokféle szerepet töltenek be a szervezetünkben:

  •         vizelet- és széklettartás
  •         szexuális funkció
  •         a kismedencei szerveknek támasztást nyújt
  •         szülőcsatorna

A szülés a szervezet számára hatalmas megpróbáltatást jelent, rengeteg izomnak kell megfeszülnie az adott időben, arról nem is beszélve, hogy a terhesség ideje alatt a belszerveink helye is átrendeződik.

A következő tünetek utalhatnak medencefenék gyengeségre:

  •         köhögéskor, tüsszentéskor elcseppen a vizelet
  •         nehéz kontrolállni az izomműködést vizelést/ székelés alatt
  •         nehezen tudjuk visszatartani, hirtelen és sürgető ingerként jelentkezik
  •         szexuális aktus közben érzészavar is felléphet

Ezektől a tünetektől nem kell megijedni, gátizom tornával, vagy a medencefenék izmainak erősítésével, szépen visszaáll minden a régi kerékvágásba.

Pár gyakorlatot adok, ami bárhol, bármikor elvégezhető, és erősödhetők vele az izmok

  1. Ülő helyzetben feszítsük meg a fenekünket, hasunkat behúzzuk, tartjuk 3-5 mp-ig, és ellazítunk
  2. Ülve megfeszítjük a végbél, és húgycső záróizmainkat, tartjuk, majd ellazítunk
  3. Egyszerre feszítjük meg a záróizmokat, és a feneket, hasunkat is
  4. Egyszer a hasat, és feneket szorítjuk, ellazítunk, majd ezt követően csak a záróizmokat feszítjük, és lazítunk. Váltogatva egyenként végezzük.

 

Zárógondolatként szeretném megjegyezni, hogy ezek a feladatok tartáskorrekciós gyakorlatokkal kiegészítve lesznek teljes értékűek, hiszen ha egész nap egy rossz testtartásban vagyunk, úgy a záróizmok is inaktívak lesznek. Fontos emellett a has, és törzsizmok erősítése is.

Jó tornát kívánok!

Mit tegyünk a hátfájással a gyermekágyi időszak alatt?

Ebben a bejegyzésben szeretnék előbb visszautalni egy korábbi cikkemre, melyben a várandósság alatt kialakuló derék és hátfájás elkerülése végett adtam pár tanácsot. A gyermekágyi időszak is nagy megterhelést jelent a gerincünknek. Sokan úgy gondolják, hogy csak a terhesség alatt van a gerincünk nagyobb igénybevételnek kitéve, ám ez nagy tévedés!

Gondoljunk csak bele, már az a pozíció, ahogyan etetjük a babát, görnyedünk. Amikor beletesszük a kiságyba, akkor lehajolunk, és ismét görnyedünk. Ha pedig már nőtt, és a súlya is szépen gyarapodott akkor kézben fogáskor is általában görnyedt háttal tartjuk a kezünkben. A közös a fent említett mozdulatokban a helytelen testtartás, valamint hogy a baba súlya sokkal nagyobb nyíróerő a gerinc számára, mint a terhesség alatt. Mostmár emelgetni kell, lehajolni hozzá, megetetni. Ezek a mozdulatok mind olyanok, amelyet ha megtanulunk helyesen kivitelezni nem okoznak felesleges fájdalmat.

  •         Ha lehajolunk fontos, hogy a mozdulat elindítása előtt a hasunkat húzzuk be, és főként a köldök alatti területet próbáljuk megfeszíteni, és ezután kezdjük el törzsből a mozdulatot!
  •         Hajolásból emeléskor szintén ugyanezt tudom tanácsolni, hogy mielőtt a babát megemeljük, szintén feszítsük meg a hasunkat
  •         Figyeljünk oda, hogy soha ne derékból hajoljunk, hanem csípőből! Ilyenkor a derekunk egyenes marad, és a porckorongokra, kisízületekre is jóval kisebb nyíróerő hat!

 

A másik dolog, ami miatt a gyermekágyi időszakban gyakoribb a derékfájdalom, az arra vezethető vissza, hogy valószínűleg sem a terhesség előtt, sem pedig alatta nem végzett a kismama tornát. Itt persze nem az izzasztó mozgásokra gondolok, akár egy könnyed gyógytorna is nagyon sokat tud jelenteni a derékfájás szempontjából. Az ülő életmód miatt napi 8-10 órát ülve töltünk, és a törzsizmok rendkívül elgyengülnek. Ha a várandósságnak egy ilyen gyenge törzsizomzattal indulunk neki, akkor hamar jelentkeznek a fájdalmak. A baba növekedésével az is plusz súlyt, és nyíróerőt jelent a gerinc számára.

A hátfájás elkerülése érdekében javaslom már a terhesség alatt tartáskorrekciós gyakorlatok végzését, amellyel a hátizomzatot erősíteni tudjuk.

A következőben pár képpel szeretném illusztrálni, hogy a gyakorlatok milyen egyszerűek, ám mégis nagymértékben csökkenthetik a hátfájást! 

A gyakorlatokat fájdalom határig végezzük, figyeljünk oda a tartásunkra, hasunkat húzzuk be, és a hátunkat egyenesen tartsuk!

Amennyiben kérdése merült fel szívesen válaszolok rá!

Kellemes tornázást kívánok! 🙂

Hogyan kerüljük el a gerincfájdalmat várandósság alatt?

Fontosnak tartom, hogy a gerincünk egészségét egész életünk során próbáljuk megőrizni, ne csak a terhesség időszaka alatt. A nők életében a várandósság egy örömteli időszak, hiszen egy új élet növekedik a pocakban, de a szervezetükre nézve nagy megterhelést is jelent. Nagyon sokan csak ebben az időszakban kezdenek el foglalkozni a gerincük egészségével, hiszen ahogyan nő a baba egyre inkább fordul elő derék- és hátfájás is.

A nagyobb fájdalmak inkább a második trimeszter végén kezdenek el megjelenni, amikor a baba inkább súlyra kezd el növekedni. Az édesanya tartása ilyenkor megváltozik, ha a terhessége előtt nem mozgott rendszeresen, akkor nagy az esélye, annak hogy a terhességük korábbi szakaszában fognak mozgásszervi panaszok megjelenni, mint azoknál a kismamáknál, akik a terhességük előtt is odafigyeltek a testtartásukra, ill. a gerincük egészségére.

Ahogyan gyarapszik a baba, úgy egyre nagyobb nyíróerők hatnak az ágyéki gerincre, egyre nagyobb súlyt kell neki elviselnie. Ha nincs megfelelő izomzat, ami megtartsa az ágyéki görbületet, akkor ez a görbület fokozódik, így a kisízületekre esik a terhelés nagy része, nem pedig a csigolya testre, aminek a feladata lenne a súly viselése. Ez már önmagában nagy fájdalmat tud okozni, az izmok zsugorodottak és feszesek lesznek. A háti szakasz is gyakran szokott fájni egyrészt azért, mert a mellek mérete megnövekszik, amit a gyenge hátizomzat nem tud megtartani. Másrészről pedig a fokozott ágyéki görbület kompenzálására jelenik meg egy fokozott háti görbület is.

Egyszerű tornagyakorlatokat lehet csinálni hátonfekvésben, itt gondolok főleg a nyújtózkodásra. Négykézláb helyzetben már lehet erősíteni a hátizmokat, farizmokat is, gerincet mobilizálni.

Minden kismamának javasolnám, hogy sétáljanak sokat a friss levegőn, és járjanak el kismama tornára! Felhívnám a figyelmet, hogy mindenképp olyan kismama tornát válasszanak, amelyet gyógytornász tart! Vele meg tudják beszélni, ha esetleg már a terhesség előtt is fennállt mozgásszervi probléma, hogy mi a teendő, és megfelelő tanácsokkal tud szolgálni.

A kismama torna során megtanulják a szülés alatti helyes légzéstechnikát, valamint vajúdáshoz is ajánlanak testhelyzeteket. Megmutatják a szoptatáshoz ideális testhelyezeteket, valamit adnak tanácsot ahhoz is, hogy a gyermekágyi időszak alatt hogyan tudnak enyhíteni a hátfájáson. A torna nemcsak a mama, de a baba egészségéhez is hozzájárul, hiszen a testmozgás során javul a keringés, ami a babának is kedvező. A kismamák is tudnak egymásnak tanácsot adni bizonyos kérdésekben, továbbá a hangulatot is javítja, hiszen kimozdulnak otthonról.

 

Boldog babavárást, és kellemes tornát kívánok az anyukáknak! 🙂

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂 

Gyermekeink gerincvédelme

Mindenki a saját gyermekét óvja leginkább a betegségektől, viszont arra sokan nem gondolnak, hogy vannak olyan betegségek, melyek hosszútávú egyoldali terhelésektől alakulnak ki. Ezek közé tartozik a derékfájás, hátfájás, gerincsérv, hogy csak a leggyakoribbakat említsem.

A degeneratív gerincproblémák megelőzése már gyermekkorban meg kellene, hogy kezdődjön. A gyermek 6-7 éves kora körül bekerül az iskolapadba, ez számára egy teljesen új környezet, ahol más szabályok érvényesek. Az óvodában sokkal többet játszottak a szabad levegőn, a mozgásigénye ki volt elégítve. Ahogy megkezdődik az iskola az eddigi mozgásterétől megfosztják, és napi minimum 8 óra ülésre kényszerítik a fejlődésben lévő csontjaikat, izomzatukat. Ez a hosszantartó ülés nemcsak a derekuknak árt, hanem az egész szervezetüknek. Ha már gyermekkorukban sem elég erős az izomzatuk, akkor kamaszkorban, amikor felgyorsul a növekedés, még nagyobb eséllyel kell számolniuk hát, derékfájással, tovább a gerincferdülés megjelenésével.

Ezért kiemelten fontos, hogy vigyük el rendszeresen sportolni a gyermekünket, ez lehet akár a játszótér, vagy edzés is. A lényeg, hogy mozogjon, és kiszakadjon a ülésből! Hetente 3x, minimum 1,5 óra aktív sportolás „kötelező” a gyermeknek, hogy kamaszkorban ne jelentkezzenek problémák.

 

Mit tehetünk szülőként a gyermekünk gerincének megóvása érdekében?

Mint már említettem a sportolás, hétköznapi testmozgás növelése is nagyban számít, hogy felnőttkorában mikor lesznek degeneratív gerincbetegségei. A másik amit tehetünk értük az, hogy a tanulás közben gerincbarát körülményeket teremtünk nekik. Ez az iskolában nem valósítható meg, mert ott mindenki egyforma magasságú széken és asztalon ül, viszont otthon igen!

Ergonomikus környezet az otthoni tanuláshoz:

A tanulás során célszerű, ha a szék és asztal olyan magasságban van, hogy üléskor a könyöke derékszöget zárjon be. A székről érjen le az egész talpa, ne csak a lábujjai. Az asztal magassága kb. a derekáig kell érjen. Ha ettől magasabb, akkor nagyon közel lesznek a betűk az íráshoz, olvasáshoz. Ha viszont ettől alacsonyabb felületen tanul, akkor az egész háta görnyedt helyzetbe kerül, a nyakát előretolja, ezzel hatalmas nyíróerők nehezednek a gerincére. Próbálkozhatunk az ékpárnával, melynek használatáról a Gerinckímélő életmód? Lehetséges II. fejezetben leírtam.

Vásárolhatunk akár egy fittballt is az otthoni tanuláshoz, de ez lehet hogy a gyermekek számára figyelemelterelő hatással lesz.

Tartáskorrekció:

Korrigáljuk a testtartását! Szóljunk neki többször, hogy húzza ki magát, ne üljön görnyedten. Ha esetleg nem érti, hogy húzza ki magát, akkor mutassuk meg neki, húzzuk hátra a vállait, hogy megérezze hogyan tudná korrigálni magát. Az elején erre többször lesz szükség, de ha már ráérzett, akkor magától is egyenesen fog tudni ülni.

Iskolatáska helyes beállítása:

Fontos, hogy az iskolatáskát a hátán hordja a gyermek. A pántok hossza egyformára legyen beállítva. Amikor a táska a hátán van, akkor maximum a keresztcsontjáig érjen. Ha a táska a ettől alacsonyabban van, és takarja az egész fenekét akkor az fokozni fogja az ágyéki görbületet, mely pár hónap alatt is derékfájáshoz vezethet.

 

Remélem, hogy hasznos tanácsokkal szolgáltam 🙂  A vasárnapi bejegyzésben a téli egészségmegőrzésről és gerincvédelemről lesz szó.