Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

A scoliosis hatása a pszichés életre

A gerincferdülés nagyobb arányban érintik a kamasz lányokat, mint fiúkat. Ennek hátterében a hormonális okok állnak feltételezhetően, de a mai napig nincsenek erre vonatkozóan konkrét eredmények.

Mivel főként a kamasz lányokat érinti ez a betegség, így pszichés problémákat is von maga után. A kamaszkor egyébként is egy nehéz korszak mind a szülők, mind a gyermek számára. Jönnek a külsővel való elégedetlenségek, a barátok nagymértékben befolyásolják a kamaszok önmagukhoz való viszonyát. Itt áll a lányunk a gyermek és felnőttkor között tele van kérdéssel, és még jön egy gerincferdülés is. Ezt hatalmas csapásnak élik meg. A diagnózis ismerete után már ők is másképp tekintenek magukra. Úgy érzik, hogy ettől ők már teljes életet soha nem élhetnek. Eddig is nagy zűrzavar volt a fejükben az önismeret tekintetében, de egy kimondott és leírt diagnózis még többet ront a helyzeten.

 

A szülők is sokszor megriadnak egy ilyen diagnózis hallatán. Kétségbeesnek, és próbálnak mindent megtenni gyermekükért. Ezen a ponton sokszor konfliktusokba ütköznek, a kamasz lázad minden kezelés ellen, nem akarja elfogadni a helyzetet, és magát sem. A szülők felismerik a kezelés fontosságát, és ők tisztában vannak a várható következményekkel, így ők pedig próbálják a kamaszt is rábeszélni a terápiára.

A helyzeten tovább ront, ha még korzett hordása is szükségessé válik. Ilyenkor szokott a kezelés katasztrófába fulladni. Gondoljuk magunkat a kamasz helyébe, egy korzettet kell neki hordani télen- nyáron, éjjel- nappal…. Őszintén szólva ez számomra is kihívás lenne, megszokni a hordását, és a szörnyülködő tekinteteket az utcán! A szülők ilyenkor teljesen elkeserednek, mindennap egy harc a korzettel és a gyermekükkel, sokszor rossz szülőnek is érzik magukat, hogy ennyit kell veszekedni a gyermekükkel, holott ők a legjobbat akarják neki!

 

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben?

Először is fontos, hogy a kamasz is tájékoztatva legyen a probléma következményeiről, nem fenyegetően kell ezt tenni! Nagyon fontos, hogy a gyógytornásszal olyan viszonyt alakítson ki, amiben partnerként tudják egymást kezelni!

Az iskolában a szülő beszéljen az osztályfőnökkel, hogy a későbbiekben a gyermek ne váljon gúnyolódások célpontjává. Ha a barátok, osztálytársak elfogadóak a korzett hordással, akkor őt sem fogja rettegéssel eltölteni a viselése.

A szülők esetében nagyon fontos a gyermekkel való kommunikáció, türelmesnek kell lenni vele. Otthon ne legyen tabu téma a korzett, és a vele kapcsolatos kezelések. Merjék a szülők is egymással megosztani a félelmeket, nem szabad magukban tartani, mert az egymás között is konfliktusokat gerjeszthet.

A legfontosabb, hogy a szülőknek legyen idejük nyomonkövetni a gyermekünk otthoni tornáját! Sokszor amiatt is megáll a javulás, ha az otthoni torna nincs maradéktalanul teljesítve. Nem szabad ráhagyni a gyermekre, mert ebben a korban előfordul, hogy nem úgy, és nem annyit tornázik, mint ahogy a gyógytornász betanította.

Ez egy új helyzet mind a szülők mind a gyermek számára, ezt együtt, családként kell átvészelniük! Nagy szerepe van ilyenkor a családi összetartó erőnek a kezelés előrehaladásában. Ha nem sikerül a konfliktusokat megoldani, akkor ne szégyelljenek egy szakemberhez fordulni! Rengeteg elnyomott érzésre derülhet fény, és sokkal hamarabb megoldódik a helyzet, mint várták!

 

Kitartást kívánok minden szülőnek, és kamasznak a kezelések során!

Gerincferdülés felnőttkorban

Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.

 

Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.

A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez  nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.

 

Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.

Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!

A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.

A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.

Hogyan és mit sportolhatunk korzettben?

Aki a korzett hordása előtt rendszeresen sportolt (nem versenyszerűen), azokat szoktuk bátorítani a további sportolásra is, hiszen azzal is erősödik a törzsizomfűző, ami nagyon fontos a gerincferdülés, és a Scheuermann betegség kezelésében is.

A versenyszintű sportot szoktuk javasolni átgondolásra, ha az olyan, amely a gerincferdülést, vagy a Scheuermann-t rontaná.

Érdemes átgondolni a következő sportokat, ha versenyszinten űzte a gyermekünk:

  • ugrással, rázkódással járó sportok
    • atlétika
    • futás
    • távolugrás
    • magasugrás
    • küzdősportok
  • tovább még azokat is, amelyek a gerincnek nagyon extrém mozgásait kívánja meg:
    • ritmikus sportgimnasztika
    • balett (főleg scoliosis-nál, mert tovább laposítja a hátat)

Az, hogy mikor kell abbahagyni a versenyszerű sportot természetesen függ az orvos, gyógytornász véleményétől is, továbbá az, hogy ha valaki a versenysporttal felhagy, az nem azt jelenti, hogy hobbiszinten nem folytathatná!

 

Az úszáshoz, és vízi sportokhoz (amennyiben nem balesetveszélyes) szoktuk ajánlani a korzett viselését, hiszen a légzésre ellenállást ad, így nagyon jól erősíti a légzőizmokat, továbbá korrigált helyzetben végezhető az izomerősítés.

Hobbifutóknak is ajánlott a korzettben való futás, hiszen a megfelelő helyzetben erősíti az izmokat, és kevésbé terheli meg a gerincet is.

 

A korzettben szinte bármilyen sportot lehet végezni, nemcsak a fent felsoroltakat, ez mindenkinek az egyéni döntése, és kísérletező kedvén múlik, hogy miket próbál ki benne. Az első alkalom után nem szabad feladni, mert mindig a kezdés a nehéz, aztán már a szervezetünk is megszokja az új terhelést.

 

A korzetthez való hozzászokás a legnehezebb, ha ezen túl vagyunk, akkor már a benne való sportolás nem okoz gondot a kalandvágyó gyermekünknek 🙂 

A következő bejegyzésben a felnőttkori gerincferdülésről fogok írni, tartsatok velem 🙂 

A korzett ellátás gerincferdülésben

Mikor kaphat korzettet a gyermekem?

  • ha 200-nál nagyobb a görbület
  • vagy ha a Risser-jel 0-3 között van

 

A korzettet ortopéd szakorvos írja fel, ezért olyan szakorvost keressünk fel, aki a gerincferdülés, és gyermekkori gerincproblémák kezelésében jártas. Nem kötelező a lakhelyhez legközelebb eső céget választani a korzett készítéséhez. Ez egy olyan speciális terület, amely precíz munkát, és nagy szakmai tapasztalatot igényel, hiszen egy rosszul elkészített fűző nemcsak, hogy nem javít a gyermek állapotán, de rosszabbodás is lehetséges, mivel nem a megfelelő helyen fejti ki a nyomást. Így a gyermek hiába hord egy rosszul elkészített korzettet minden nap, az állapotán ez javítani nem fog!

 

A korzettet felíró orvos szokta elindítani a közgyógyigazolvány igénylését is, mely a korzett hordása alatt jár.

Ha valakinek korzettet írnak fel, így az első és legfontosabb: megkeresni az ebben kompetens céget, amely már több éve/ évtizede foglalkozik ezzel. Ha ez megvan, akkor a következő lépés a mintavétel:

  • van ahol még a régi gipszes megoldással zajlik
    • ilyenkor csak egy vékony pamut pólót adnak a gyermekre, csak ez lehet rajta más nem
    • mellkastól kb. a csípő magasságáig begipszelik, és megvárják, hogy megkössön
    • ezután levágják róla a gipszet, és ennek alapján készítik el a korzettet is
    • gipszes mintavétel során csak akkor tudnak jó mintát venni, ha a gyermek korrigált helyzetben áll meg
    • tehát ez abban az esetben lehet sikeres, és precíz a mintavétel, ha már tudja a Schroth- szerinti korrekciókat önállóan alkalmazni
    • aki Schroth- kezelésen még nem járt, az nem tudja korrigálni a görbületeit, így a görbületekről vesznek mintát. Igen gyakori hibalehetőség a gipszes mintavétel során, hogy nem kérik meg a gyermeket hogy korrigálja magát, így a korzett sem fogja korrigált helyzetben tartani
  • a modernebb helyeken, már számítógéppel csinálják: pár perc alatt megvan, és sokkal kevesebb a hibalehetőség, mint a gipszes mintavétel során.

Ha megvolt a mintavétel, akkor utána kb. 1 hónap, mire a korzett elkészül, és a gyermek a kezébe kapva hazaviheti magán.

A korzettet hordását az orvos órában fejezi ki:

  • 23 órát szoktak írni, és csak a napi 1 óra tornához valamint a tisztálkodás idejére lehet levenni
  • ettől természetesen kevesebbet is írhat fel, akkor már nagyobb „szabadságot” enged meg, hiszen pár órára le lehet venni otthon

A korzetthez való hozzászokás kb. 3 hét, ez a következő módon épül fel:

  • héten csak alváshoz kell hordani
  • héten alváskor, és az iskolából hazaérve már délutánonként is viselni kell
  • héten pedig már állandóan kell hordani (az orvos által előírt órákban)

A korzett hordásához azt szoktuk tanácsolni, hogy alá egy vékony atlétát lehet venni, a többi ruhát, pedig a korzett fölé vesszük, azért, hogy a műanyag ne kezdje ki a bőrt. Nyáron mégis előfordul, hogy a korzett dörzsöli a gyermek bőrét. Ennek oka lehet az izzadás, és az, hogy minél kevesebb ruhát próbálunk felvenni, így lehet pont ott van a ruha kivágva, ahol a korzett nyom. Ilyenkor használjunk hintőport és testápolót, vagy hámosító krémet.

 

A korzettben való mozgást a gyermeknek meg kell szokni, ki kell tapasztalnia mit hogyan tud megcsinálni benne, ez mindenkinél egyéni és nagyon változó. Nem szabad megijedni, és abbahagyni a sportolást, mert korzettben is lehetséges, erről a következő részben fogok mesélni!

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂 

Honnan tudhatom, hogy van-e gerincferdülése a gyermekemnek?

Vizsgálati módszerek: gyógytornászként mi is ezeket a teszteket alkalmazzuk

Otthon is „kiszűrhetjük” a gyermekünket, persze ez nem tekinthető diagnózis értékűnek, de ha az alábbi tünetek valamelyikét észleljük a gyermekünkön, akkor érdemes otthon megnéznünk a tartását. Ha ezekkel a vizsgálati módszerekkel igazolódni látjuk a gerincferdülés gyanúját, akkor érdemes minél hamarabb felkeresni a háziorvost!

Először kérjük meg a gyermekünket, hogy mezítláb csípőszéles terpeszben álljon meg előttünk min. derékig levetkőzve. Ezt követően kérjük meg, hogy úgy álljon ahogy szokott, ne húzza ki magát jobban, mint egyébként.

Ezt követően szemből vizsgáljuk meg, a következőket kell megfigyelnünk rajta:

  • két válla egy magasságban van-e?
  • két kulcscsontja egy vonalban van-e? (Ha az egyik előrébb van, és korábban nem volt váll sérülése, ez is a scoliosis egyik jele lehet)
  • derekának az íve mindkét oldalon egyforma-e? (Ha az egyik oldalon nagyon homorú, és a keze szinte odaér, a másik oldalon pedig szinte lapos, akkor ez is gyanúra adhat okot)
  • két csípőcsontja egy magasságban van-e?

 

Hátulról való megtekintés során a következőkre kell figyelnünk:

  • a vállak magassága szintén
  • lapockák egy magasságban vannak-e?
  • a csípőcsontok magasságát ismét meg lehet nézni
  • farredők egy magasságban vannak-e?
  • hátulról a teljes gerinc látható, így ebben a helyzetben észrevehető, ha oldalirányú görbület van jelen

 

Oldalról is célszerű megnézni a gerincet: (mindkét oldalról nézzük meg!)

  • egyik oldali válla előrébb látható-e?
  • a mellkasa az egyik oldalon előrébb látható-e?
  • egyik oldali csípőcsontja előrébb van-e, mint a másik?

 

Van még egy utolsó vizsgálati teszt, amely ha pozitív mindenféleképpen vigyük orvoshoz a gyermekünket! Ez pedig a következő:

  • a fent leírt helyzetben megáll
  • mi pedig a háta mögött állunk
  • megkérjük, hogy hajoljon előre
  • ha előrehajláskor az látjuk, hogy a háta az egyik oldalon magasabban áll, mint a másikon, akkor valószínűleg strukturális scoliosis áll fenn.

Ha ezt látjuk, akkor minél hamarabb keressük fel a gyermek háziorvost, aki beutaló alapján küldi tovább ortopédiára gyermekünket.

Remélem tudtam segíteni az otthoni „szűrésben” a szülőknek, és könnyebb lesz felfigyelniük ezekre a jelekre.

A következő blogban a strukturális gerincferdülés kezelési módszereit fogom bemutatni. 🙂 

Mi a scoliosis?

A scoliosis gerincferdülést jelent. Normál esetben hátulról megtekintve a gerincünket egyenest látunk. Ám ha gerincferdülésünk van, akkor hátulról  oldalirányú görbület látható. Általában a növekedés intenzív periódusában (kamaszkorban) jelenik meg. A betegségnek többféle kezelési formája ismert, de ez a görbület fokértékétől függ.

A gerincferdülésnek többféle formája, és csoportba sorolási lehetősége van:

  1. Strukturális scoliosis: csontos eredetű eltérésről van szó, a tér minden síkjában okoz elváltozást.

A pontos oka nem ismert, ilyenkor az idiopathias megnevezést használják az orvosok.

Ez a típus a növekedés befejeződéséig javítható, ill. a kezelés elmaradásának hiányában eddig romlik. Ha a növekedés lezárult, akkor az egy végállapotnak tekinthető, ettól kezdve már csak műtéti beavatkozással lehet javítani az állapoton.

 

  1. Funkcionális scoliosis: ez az enyhébb formája, általában izomegyensúly megbomlás miatt alakul ki, csak oldalirányú eltérés alakul ki.

A funkcionális scoliosis gyógytornával javítható, viszont nemcsak kamaszkorban alakulhat ki, hanem felnőttkorban is.

Kevésbé progresszív, mint a strukturális

 

Megjelenési forma szerint beszélhetünk:

  • háti (thoracalis)
  • ágyéki (lumbalis)
  • és a háti- ágyéki átmenetre eső (thoraco-lumbalis)

A háti szakaszon megjelenő scoliosis mondható a legrosszabbnak. Azért, mert itt a bordák és a szegycsont is érintetté válik a folyamatban. 900 feletti görbületeknél előfordulhat, hogy a tüdőt préseli a görbület, valamint a szívet is nyomhatja.

Az ágyéki görbület nem okoz olyan mértékű deformitást, mint a háti lokalizációjú. Viszont sokkal gyakoribb ennél a formánál a felnőttkorban is fennmaradó derékfájás.

A háti- és ágyéki átmenetre eső scoliosis az, ahol a legnehezebb korrigálni. Ritka a nagy fokértékkel rendelkező scoliosis, viszont a kis görbületen nehéz javítani. A lábterhelés nem egyforma, és a kompenzatórikus lumbo-sacralis görbület megjelenése miatt a csípőízület helyzete is megváltozik.

A scoliosis (gerincferdülés) tünetei:

  • egyik válla magasabban áll, mint a másik
  • egyik oldali csípőlapát magasabban van, mint a másik
  • oldalról megtekintve látható hogy az egyik oldali váll előrébb van, vagy az egyik oldali csípőlapát van előrébb fordulva
  • aktivitása csökkent
  • hátfájdalom, fáradékonyság
  • hátulról való megtekintés során látható, hogy a gerincben oldalirányú görbületek vannak

 

A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy otthon szülőként hogyan tudjuk megvizsgálni a gyermekünk gerincét, és mikor kell orvoshoz fordulni vele.

Gyermekeink gerincproblémái

Az előzőekben a gerincbarát sportokról, és a gerincfájdalmakról volt szó, viszont most szeretnék újabb témákba merülni, méghozzá a gyermekeket érintő gerincbetegségekről fogok beszélni.

 

Milyen gerincproblémája lehet a gyermekemnek?

 

1.Gerincferdülés (scoliosis):

  • a gyermekeket érintő gerincbetegségek között a leggyakoribb
  • az idejében felismert, és helyesen kezelt gerincferdülés „láthatatlanná” tehető (ez azt jelenti, hogy laikusoknak nem tűnik fel az apró különbség a két váll vagy csípő magassága között)
  • nagyon fontos, hogy minél hamarabb kerüljön sor a diagnózisra, mert annál jobban kezelhető
  • napi gerinctorna elengedhetetlen a javulás érdekében, amelyet gyógytornász vezetésével végezzenek!
  • akár kisgyermekkorban is megjelenhet, így fontos, hogy a szülő is figyelje a gyermeket, és ha eltérést lát a vállak vagy csípők magasságában, akkor forduljon orvoshoz!
  • a strukturális gerincferdülés általában öröklődik, tehát ha a szülőknek, vagy a családban bárkinél előfordult már scoliosis, akkor érdemes odafigyelni a gyermekre, főleg kamaszkorban!
  • elengedhetetlen a sikeres kezelés érdekében a jó terapeuta-szülő, szülő-gyermek, és terapeuta-gyermek kapcsolat

 

  1. Hanyagtartás:
  • ez a kamaszkorban jellemző a hirtelen növekedés hatására
  • ha bíztatjuk a gyermeket a testmozgásra, akár magától is korrigálódhat
  • a gyors növekedési szakaszokban fordul elő
  • ha a sport hatására nem javul, akkor gyermekorvoshoz kell fordulni

 

  1. Scheuermann betegség:
  • a gerinc csigolyáit érintő betegség, mely kamaszkorban szokott fellépni
  • az első tünet a hátfájdalom, a gyermek fáradékonyságra panaszkodik
  • hanyagtartás van jelen, viszont röntgen képen látszódnak jellegzetes eltérések
  • szintén öröklődő betegség, mely ha a szülőnél, vagy a családban másnál jelen van, akkor érdemes résen lenni, és rendszeres szűrővizsgálatokon résztvenni

A fent felsorolt betegségek mindegyike kezelhető gyógytornával, így ez képezi a terápia alapját!

A következő cikkemben a hanyagtartást fogjuk tovább elemezni, hogyan kezelhető, és szülőként mit tehetünk a gyermekünkért 🙂