Beküldve:

Mit tehetünk ha csigolyaelcsúszásunk van?

A gerincünkben a csigolyák egymás alatt helyezkednek el, kialakítva így a lumbális görbületünket. Ha valamely csigolya nincs a helyén, úgy a görbületünk sem lesz harmonikus, egy megtörés fog benne látszani, ezzel nem is lenne baj egészen addig, amíg a csigolyaelcsúszás nem ad tünetet.

Miből lehet erre következtetni?

  •         a diagnosztikus eljárások I. c. blogban leírtak alapján röntgen felvétellel lehet diagnosztizálni a problémát
  •         nagyon sok esetben nem is ad tünetet, másoknak pedig már hónapok óta tartó derékfájdalom hívja fel a figyelmet a problémára
  •         a csigolyaelcsúszás során maga a csigolyatest csúszik le a nyúlványokról
  •         ez az elcsúszás történhet előre (az esetek nagy részében), vagy hátrafelé is (ritka)
  •         a statikus helyzetek során igen hamar jelentkezik fájdalom, az állást az illető nagyon nehezen bírja
  •         az ülést preferálja, hiszen ilyenkor a csigolyatest hátracsúszik a normál helyére, ezért nem okoz tünetet
  •         futás, ugrás során szintén fájdalmat okoz, hiszen az elcsúszott csigolyát, egy nagyon rossz helyzetben terheljük

Hogyan kezelhető?

Mint ahogy a gerincproblémák nagy részét, ezt is a gyengült izomzat okozza. Amennyiben elég erősek a csigolya között elhelyezkedő izmaink, azok helyén tartják a csigolyát, és nem engedik elcsúszni, csak extrém esetekben (autóbaleset, magasból való leesés, sport sérülések…stb.). Krónikus esetben előfordulhat még balett táncosoknál, ritmikus sportgimnasztikát végzőknél, ejtőernyősöknél. 

A törzsizmok erősítésével, a csigolya valamelyes korrigálódhat a helyére, tünetmentessé tehető a páciens, de az elcsúszás mértéke valójában sokat nem igazodik. A cél ilyenkor mindig az, hogy a műtétet megelőzzük, és a romlást, tehát a további csúszás lehetőségét megelőzzük, illetve a páciens fájdalmai megszűnjenek.

Lehet alkalmazni gerinctornát, ahol minden irányban átmozgatjuk a gerincet, de ettől sokkal célravezetőbb a Schroth- módszer alkalmazása. Testtartás korrekcióval egybekötve végezzük a terápiát, ahol célzottan a has és törzsizomzatot erősítjük meg. Erről a módszerről bővebben olvashatnak egy másik bejegyzésemben!

Mit tehetünk, hogy ne romoljon?

  •         próbáljuk kerülni a fájdalmat kiváltó testhelyzeteket
  •         ha emelni, hajolni, cipekedni kell, akkor a mozdulat elindítása előtt húzzuk be a hasunkat, és a köldök alatti részt feszítsük meg, majd ezt követően indítsuk el a mozdulatsort
  •         kerüljük az ugrásokkal, szökkenésekkel járó sportokat, kivételt képez, ha ezt puha felületen végezzük. BOSU- edzésekre ezzel lehet járni, valamint a trambulinon való rugózás, fittball-os edzések sem tiltottak
  •         a fekhelyünket cseréljük ki keményebb matracra, ha eddig nem tettük meg
  •         a fájdalmat okozó statikus testhelyzet során (pl. állás) figyeljünk oda a Schroth-elvek szerint megtanult korrekciókra, és azokat alkalmazzuk, hiszen ilyenkor az izmok megfeszítésével levesszük a terhet a gerincünkről
  •         nagyon jó sport az úszás, és nemcsak az úszás, hanem minden vízben végzett sport: vízilabda, aquafitness, aquastreching..stb. A gravitációs erő hatása ilyenkor megszűnik, így a csigolyákra ható kompressziós erő is eltűnik, a vízben könnyedebben mozgunk, nem jelentkezik fájdalom
  •         minél többet mozogjunk fájdalommentes testhelyzetekben, és este pihenéskor is próbáljuk mindig olyan pozíciót keresni, amely a fájdalmakat csökkenti

Remélem, hogy az Ön problémájának a felderítésében, és megoldásában is tudtam segítséget nyújtani! 

Ha kérdése van, az elérhetőségeimen szívesen megválaszolom!

Beküldve:

Mi a Scheuermann betegség?

Ez általában a kamaszkorban kezdődő, csigolya fejlődési rendellenesség. A gyermek fáradékonyságról, hátfájásról gyengeségről számol be. Nehezebb neki teljesíteni a testnevelés órán, hamarabb elfárad. A szülőnek szembetűnő tünet lehet a hanyagtartás.

 

A Scheuermann- kórt csak röntgen kép alapján lehet diagnosztizálni. Első megtekintés során ugyanúgy tűnhet, mint egy egyszerű hanyagtartás. Ha a gyermeknek több hónapja nem múló hátfájása van, és hozzá egy hanyagtartás is társul mindenképp vigyük el a gyermekorvoshoz, és ha szükségesnek ítéli, ő ad beutaló ortopédia szakrendelésre.

Ennek a betegségnek nagyon jellegzetes röntgen tünetei vannak, mely alapján más betegséggel nem lehet összetéveszteni.

A betegség örökölhető, így ha a szülőknél is előfordult már, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a féléves kontrollra.

A kamaszkorban jelennek meg a másodlagos csontosodási magvak a csontokban. A betegség során ezek sérülnek, így a képződött csont sérülékeny lesz, melynek a vérellátása is csökkent. A csigolyatestek zárólemezei feltöredeznek, és a porckorongok beboltosulhatnak a csigolyatestekbe. Ennek a jellegzetes rtg. képnek a leírására a Schmorl- csomó kifejezést használják. Ha ezt a rtg. képen látható, akkor biztos, hogy Scheuermann betegséggel van dolgunk.

A kamaszkorban előforduló gyors növekedés miatt a betegség romlása felgyorsul. A csigolyatestek növekednének, viszont a kevés vérellátás miatt erre nincs lehetőségük, így a csontgerendák összetörnek. A csigolyatestek ék alakban összenyomódnak, ami a hanyagtartáshoz vezet.

 

Kezelés:

  • nagyon jól kezelhető ha idejében felfedezik és diagnosztizálják.

A kezelési módszerek megegyeznek a strukturális gerincferdülés kezelési lehetőségeivel. Itt is szintén a növekedés befejeződéséig van lehetőségünk a betegség javítására, és egy olyan állapot kialakítására, mely a gyermek későbbi élete során nem okoz számára panaszt.

A korzett- kezeléssel itt szinte tökéletesre tudják kialakítani a háti görbületet, a hanyagtartásnak nyoma sem marad az idejében elkezdett kezeléssel és egy jó korzettel!

Gyógytorna szempontjából itt csak a Schroth- módszert (a módszerről bővebben itt olvashatnak: A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel )említeném meg, mert ez a meghatározott mozgásterápiás kezelési módszere a Scheuermann kórnak.

Ha a betegséget hanyagtartásnak vélik, és nem kezelik, ill. elmarad a kezelés, úgy a háti görbület rögzül a hanyagtartás helyzetében. A gyermek nem fogja tudni kihúzni magát többé, ill. kompenzatórikusan fokozott ágyéki és nyaki görbület fog hozzá járni.

 

Ezért fontos, ha a gyermekünknek nem múló (több hónapon keresztül fennálló)  hátfájása, és görnyedt tartása van, érdemes orvoshoz fordulni vele!

A következő bejegyzésben a gerincsérv tüneteiről fogunk beszélni, és a kialakulásáról.

Beküldve:

Gerincferdülés felnőttkorban

Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.

 

Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.

A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez  nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.

 

Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.

Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!

A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.

A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

Beküldve:

A gerincferdülés kezelési lehetőségei

Elsőként a protokollban meghatározott, tudományosan bizonyított kezelési lehetőségeket fogom bemutatni, amik a terápia alapját fogják képezni. A végén pedig azokat, amelyek kiegészítő terápiás lehetőségek, de nem helyettesítik a protokoll által meghatározott kezeléseket, a kiegészítő kezelés mindenkinek az egyéni elhatározása, hogy kipróbálja-e vagy sem, de az elsődlegesen választott módszer mindenképp a tudományosan bizonyított kezelés legyen!

A kezelési típus kiválasztása függ a gerincferdülés mértékétől!

  • 0-200: Schroth- módszer, gyógytorna
  • > 200-os görbület: korzett+ torna

 

Gyógytorna:

  • a funkcionális gerincferdülés esetében elég, ha felkeresnek egy gyógytornászt, és az általa betanított gyakorlatsorokat otthon végzik napi szinten. Az is segíthet, ha emellett elkezd sportolni, és rendszeresen mozogni a gyermek.
  • amennyiben strukturális gerincferdülésről van szó, úgy a Schroth- módszer végzése ajánlott, ezt is gyógytornász tanítja be, és napi 1 órát kell mindennap tornázni otthon!

Amennyiben a gerincferdülés elérte azt a Cobb-fokot, ahol már a gyógytorna nem elég, akkor általában korzett kezeléssel szokták kiegészíteni.

 

Korzett:

  • előzetes mintavétel alapján készítik el
  • a mintavétel van, ahol már számítógéppel történik, de van ahol még gipsszel
  • 1 hónap alatt készül el a korzett, ami hőre lágyuló műanyagból áll
  • az orvos előírja napi hány órát kell viselni, és az lesz az iránymutató a kezelésben
  • 3-6 havonta kell visszajárni a kontrollra

 

Műtét:

  • ezt csak abban az esetben szokták javasolni az orvosok, ha az előzetesen konzervatív kezelés (korzett, torna) nem hozott javulást, vagy tovább romlott az állapota
  • akkor is műtétet javasolnak, ha bizonyos Cobb- fok feletti a gerincferdülés, és a növekedés már lezárult
  • olyan eset is előfordulhat, amikor a gerincferdülést akkor fedezik fel, amikor már a növekedési periódus lezárult. Ha egy nagyfokú görbületről van szó, akkor csak a műtéti kezelés jöhet szóba ilyenkor.

Egyéb kiegészítő lehetőségek:

Ezek a kezelések nem kötelezőek, van, akinek hatásos, és szereti, van akinél nem. Mégegyszer kihangsúlyoznám, hogy csak a korzett ellátás és Schroth- módszer gyakorlása mellett alkalmazzuk, és nem helyette!

  1. Masszázs: gerincferdülés miatt megrövidült izmoknak a fellazítására lehet hasznos, továbbá segíti a pszichés ellazulást
  2. Elektromos kezelés: szintén a megrövidült izmokat tudjuk vele fellazítani, és az ebből adód fájdalmat lehet vele csillapítani
  3. Súlyfürdő: a gerincferdülés hatással van a porckorongokra is, a súlyfürdő alatt az egész gerincet nyújtjuk, kellemes érzés lehet, mert a csigolyák közötti távolság nő. Ennek a hatása csak a kezelés időtartamára vonatkozik, tartós eredményt nem ad.
  4. Úszás: ha eddig nem úszott a gyermek rendszeresen, akkor ne kényszerítsük rá, ha nem szeret úszni. Viszont aki már a gerincferdülés felfedezése előtt is úszott, annak ajánlott folytatni. Erősíti a törzs izmait, és a gerincre nézve tehermentesített helyzetben mozgunk a vízben.
  5. Pilates, jóga: ez inkább csak azoknak ajánlott, akiknek funkcionális gerincferdülésük van. Csak akkor javasolnám strukturális gerincferdülésben, ha már önállóan tudja korrigálni a görbületeit, és a gyógytornász felvilágosította, hogy mely gyakorlatokat kell módosítani, továbbá ismeri a saját görbületeit. Tisztában kell lennie vele, hogy melyik irányba hajolhat, fordulhat úgy, hogy a görbületén ne rontson!

 

A következő cikkemben a gyógytorna lehetőségekről fogok írni, hogyan vehetjük igénybe a kezeléseket, mikor válasszunk gerincferdülés esetén csoportos, vagy egyéni gyógytornát.