A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂 

 

Derék becsípődés… Mi áll a hátterében, és hogyan kezeljük?

A becsípődéses problémák nagyon gyakoriak, és a hátterükben mindenképp kell, hogy szerepeljen valamilyen strukturális eltérés. Ez az eltérés pedig általában porckorong degenerációt jelent.

A becsípődés akkor tud kialakulni, ha a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyatestek, valamint a kisízületek közelednek egymáshoz. Becsípődés során a kisízületek közé szorul be az ideg, ami hirtelen fellépő és erős fájdalmat okoz. Sok esetben ezek bármilyen „rossz mozdulatra” kialakulhatnak.

Nagyon fontos még megemlítenem, hogy ezek a becsípődések, az előjelei annak, hogy nem jól terheljük a gerincünket, és valami megváltozott a működésben. Amennyiben ezekre a tünetekre nem figyelünk oda, és nem kezdünk el változtatni az életmódunkon (itt a testmozgásra gondolok), akkor ugyanez a panasz többször ismétlődik meg egyre erősebb fájdalmakkal. Ha erre sem figyelünk oda, akkor gerincsérvként pár év múlva visszatér.

Amint az ideg becsípődik a kisízületek közé, az első és legfontosabb dolog az, hogy megszüntessük ezt a nyomást.  Erre tudok javasolni gyakorlatokat:

  1. Hátonfekve

Két lábunkat talpra húzzuk, és karunkat oldalra nyújtjuk a talajon a vállunk magasságába. Ebben a helyzetben a két térdünket döntjük el jobb és bal oldalra amennyire tudjuk. A gyakorlatot folyamatosan kivitelezve pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk.

 

2. Oldaltfekve

Jobb oldalunkon fekszünk, a jobb karunk kényelmesen a fejünk alatt, a bal karunkkal mellkasunk előtt megtámaszkodunk. A két lábunk egymáson hajlítva van. A bal kezünket tarkóra tesszük, könyökünk a plafon felé tekint, és innen fordulunk hátra, próbáljuk a könyökünket leérinteni a talajra. Ugyanezt a bal oldalunkon fekve is elvégezhetjük.

A fent említett gyakorlatokat mindig csak fájdalomhatárig végezzük, de ebben a mozgástartományban folyamatosan, viszont arra figyeljünk, hogy ne gyorsan! Pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk a gyakorlatok hatására, amennyiben ez elmarad minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Amennyiben akutan sikerült a panaszokat megszüntetnünk, utána érdemes folytatni a gyógytornát, egyéb fizioterápiás kezelésekkel kiegészítve, hogy megelőzzük a gerincsérv kialakulását, és fordítsunk nagyobb figyelmet a gerincünk védelmére!

Egyensúlyt fejlesztő eszközök: mire jók, és hogyan használjuk őket?

Az egyetemi szakdolgozatom elkészítése miatt, sajnos mostanában nem volt időm blogot írni, de mivel már az elkészült, így ismét tudom folytatni 🙂 

A diplomamunkámban is instabil eszközzel dolgoztunk, és annak az eredményeit összegeztük. Bepillantást nyerhetnek, hogy az instabil eszközökkel milyen izmokra tudunk hatni, és hogyan tudjuk vele fejleszteni a testtudatunkat. 

  1. Dinamikus ülőpárna

Már többször írtam az ülőpárna fontosságáról, ám akkor főként az ülés szempontjából. A párnát lehet használni álló helyzetben is. Azért is nagyon jó az instabil felület, mert a talpunk kis izmainak is működésbe kell lépnie. Lúdtalpasoknak is nagyon jó, főként az álló helyzetben végzett gyakorlatok. Használhatják derékfájással, és egyéb alsó végtagi fájdalmakkal élők is. 

Fontos, hogy annyira fújjuk csak fel, hogy amikor ráállunk mind a két lábunkkal, akkor sem a lábujjunk, sem pedig a sarkunk nem érintheti a talajt. 

Nagyon jó térdműtétek után, csípő-és térdprotézis műtét utáni rehabilitációban is használjuk. 

2. BOSU

A diplomamunkám során is ezt az eszközt használtam. Ugyanolyan instabil felszínt biztosít, mint az ülőpárna, viszont sokkal többféle gyakorlat kivitelezhető vele. Tartanak külön BOSU edzéseket is már, cardiovascularis állóképességet is lehet vele fejleszteni, szintén jó alsó végtagi sérülések rehabilitációjában, gerincsérveseknél, derékfájósoknál, tartáshibáknál is előszeretettel alkalmazzuk. Ez egy félbevágott fittballnak felel meg, nagyobb a térigénye is. 

Miért fontos az egyensúlyunk fejlesztése?

Az instabil eszközök használata során sokkal több izom lép működésbe, fejleszti a neuromuscularis hálózatot is, tehát az ideg-izom összeköttetéseket. A gyakorlatok során eleinte nagyon kell koncentrálni, idősebbeknek is ajánlott pont azért, mert az idegrendszerre is pozitív hatást gyakorol. Az instabil felületen sokkal nehezebb megállni, emiatt több izom kell, hogy működjön, megteremte az ízületeknek a stabil kiinduló helyzetet a gyakorlatok elvégzéséhez. Gyerekeknél is alkalmazható, hiszen a gyakorlatokat tudjuk az eszközzel színesíteni. A mozgásszervi rehabilitációban, pedig azért szeretem ezeket alkalmazni, hiszen ha az egyensúlyunkat fejlesztjük azzal minden fejlődik: izomerő, mozgáspálya, egyensúly, koordiánáció.

Gerincproblémáknál is nagyon hatásosan alkalmazható, hiszen az instabil felszínen való álláshoz szükséges, hogy a gerincet stabilizáló mély izomzat (mulitfidus, rotatores, transversospinalis) bekapcsolódjon a működésben. Általában ezek az izmok gyengültek, így alakulhat ki a derékfájás, vagy a porckorongsérv, hiszen ha ez az izomzat kellően erős, akkor az nem engedi a porckorongot kiboltosulni, így az nem tud neurológiai tüneteket okozni (alsó végtagba sugárzó fájdalom). 

Remélem, hogy egyre többen fognak instabil eszközöket vásárolni, akár otthoni gyakorlásra is 🙂

 

Csontkovács, ki is ő, és mit csinál velünk?

Napjainkban egyre népszerűbb, hogy ha kificamodik a bokánk, vagy a vállunk, nem az orvost keresik fel, hanem csontkovácshoz fordulnak. Vajon mi lehet az, amit ők tudnak de az orvos nem? Krónikus mozgásszervi betegségekkel is egyre több pácienstől hallom, hogy volt csontkovácsnál. Mi az ő kompetenciájuk, biztosan tudjuk? Sok bejegyzésemben hangsúlyozom, hogy csak protokollban meghatározott gyógytornát válasszunk, csak a tapasztalt szakembert válasszuk, most lerántjuk a leplet a csontkovács munkájáról!

Csontkovács bárki lehet. Szószerint bárki, ennek a tanfolyamnak az elvégzéséhez, ugyanis nem szükséges anatómiai ismeretekkel rendelkezni. A csontkovács képzés 1-2 hétvége szokott lenni, ahol megtanulják, a mozdulatok kivitelezését háttér tudás nélkül. Viszonyítva a többi egészségügyben dolgozó személyhez képest, akik legalább 4 évet töltenek főiskolán, hogy diplomát szerezzenek, ez elég kevés tudás. Akik főiskolára járnak legyen az orvos, gyógytornász, vagy ápoló, legalább 2 évig csak anatómiát, és élettant tanulunk!

A csontkovács kompetenciája arra terjed ki, hogy az általunk fájdalmasnak mondott ízületünket passzívan kimozgatja, de mivel alapok nélkül tanulnak, így ezt sem mindig jól tudják kivitelezni, hiszen pár nap alatt nem lehet ennyi mindent megtanulni. Azok a csontkovácsok, akik úgy hirdetik magukat, hogy nem szükséges gyógytorna csak az ő kezelésük, vagy hogy a gyógyszert el lehet dobni, ha ők megkezelik a pácienst, általában a reklámfogás végett használják ezeket a hangzatos mondatokat. Hirtelen mozdulatokat is alkalmaznak, ami azért káros, mert aki fájdalommal érkezik hozzájuk ott valami nem stimmel az ízülettel vagy az azt körülvevő lágyrészekkel van probléma. A passzív átmozgatás, amivel ők dolgoznak, akkor hatásos, ha ellazítjuk az izmainkat, ilyenkor az ízületeket mozgatjuk át, kezdjük az egy síkú mozgásokkal, és fokozatosan haladunk az összetettebb ízületi mozgások felé. Ha az izom ellazult helyzetben van, és egy hirtelen mozgást alkalmazunk, az könnyen ficamhoz vezethet, mivel nem tud az ízületet körülvevő izomzatunk megfeszülni, stabilizálni, hogy a ficamot elkerüljük!

 

A csontkovácsok szakmai kompetenciája

Nemcsak az anatómiát, de klinikai tantárgyakat sem tanulnak, így ha már van konkrét mozgásszervi diagnózisunk, akkor hiába fordulunk vele csontkovácshoz, ők azt nem fogják tudni értelmezni, nem tudják összekötni a látott tünetekkel, hogy mi miért történik.

Azt pedig, hogy egy ficamot csontkováccsal tetessünk helyre kifejezetten ellenzem. Azok a páciensek, akik így jártak egyikőjük sem volt egy sikertörténet. Mint ahogyan fent említettem ők megtanulnak egy mozdulatsort, amit mindenkinél ugyanúgy alkalmaznak, nem tesznek különbséget egy gerincsérv, vagy meszesedés talaján kialakult fájdalom között. Nem ismerik pontosan az ízületek felépítését, így reponálni sem tudják. Arról nem is beszélve, hogy a ficamok diagnosztizálásához általában röntgen felvétel szükséges, hogy megbizonyosodjunk róla töréssel nem járt együtt, és ezt követően az orvos altatásban teszi helyre az ízületet, amit lássunk be egy csontkovács a rendelőben altatóorvos és röntgen hiányában nehezen fog kivitelezni…

 

Ki a manuálterapeuta?

Csontkovácsnak szokták a köznyelvben nevezni a manuálterapeutát is, a kettő között egy egészségügyi főiskolán, vagy egyetemen megszerzett diploma a különbség! Manuálterapeuta csak orvos, vagy gyógytornász lehet, tehát olyan szakemberek, akiknek már megvan az ehhez szükséges elméleti tudás. A manuálterápia tanfolyam sok részből áll, amelyet ha valaki végig csinál az 2 év. Szerintem itt is látható a különbség az oktatás,  valamint a mögötte álló tudás mértékéről. A manuálterápiában finom, és lassú mozgásokkal dolgoznak, minden diagnózishoz pontosan tudja a szakember, hogy melyek a tiltott mozgások, és miket lehet alkalmazni.

Kihez forduljak?

Akiknek gerincet érintő problémája van, úgy mint gerincsérv, becsípődés, azok gyógytornászt keressenek fel a problémájukkal.

Aki pedig traumás sérülést szenvedett (ficam, zúzódás, szalag, vagy izomszakadás), elsősorban traumatológust keressenek fel, és a diagnózist követően, az orvos meghatározza a terápiát, és a kezelési módszereket.

Csontkovácsot az keressen fel, akinek abszolút nincs semmi fájdalma, mozgásszervi diagnózisa, mert úgy nem okozhat nagyobb kárt.

Akármilyen fájdalmunk van elsőként mindig egy orvost keressünk fel, ha megvan a diagnózis, utána tudunk megfelelő terápiát alkalmazni. Diagnózis nélkül hiába kezelünk meg bárkit, az nem fog javulást eredményezni, sőt örüljünk ha nem lesz rosszabb!

 

Remélem ezek után inkább választják az orvosi kezelést, valamint a gyógytornát, mint hogy öngyógyításba kezdjünk csontkováccsal!

Gerincműtét után

A gerincműtétet követően első vagy második nap a kórházban gyógytornásszal fognak találkozni. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a torna, főként a műtéti szövődmények megelőzése miatt (trombózis, tüdőembólia). A másik szerepe a korai tornának az, hogy minél hamarabb kezdjük el használni az izmainkat.

A gerincsérvnél nagyon gyakori, hogy a lábba sugárzó tünetek miatt, az alsó végtagi izomzat sorvadásnak indul. A fájdalom miatt azt a lábunkat nem terheljük, sántítunk, húzzuk magunk után, így az izomzatnak sincs ingere. Ez az állapot természetesen elmúlik, amint az ideggyök felszabadul a nyomás alól, és ezzel az alsó végtagi tünetek is megszűnnek, de pár hónapba beletelik, mire a két lábunk ismét egyforma vastagságú lesz.

Mire a kórházból hazaengednek minket, megtanulunk helyesen oldalra fordulni, és felkelni az ágyból. Az ülés természetesen 6 hétig kerülendő, ami azt jelenti, hogy aki ülő munkát végez, addig semmiképp ne menjen vissza dolgozni! Fél óránál hosszabb ülés nem javasolt egy friss gerincműtét után, maradjunk a fekvésnél, mert az a gerincünknek tehermentesített helyzet.

A rehabilitáció természetesen nem ér véget a kórházból való hazatérés után. A betanított gyakorlatokat mindennap kell otthon végezni, és 6 hét után ismét felkeresni egy gyógytornászt, hogy új gyakorlatokat tanítson be, és segítsen korrigálni a helytelen tartásunkat, bemutassa a gerinckímélő életmódot.

Műtött gerinccel már nem mindegy hogyan emelünk fel egy nehezebb tárgyat, és hogyan hajolunk le, hiszen az adott szegment már merev, a műtött rész nem úgy mozog, mint a többi része a gerincünknek, így erre figyelnünk kell. A gerinckímélő életmódot ettől fogva alkalmazni kell, egyenes derékkal kell hajolni, emelni. A  nehezebb tárgyak emelését pedig mellőzzük.

A gerincműtétet követően legalább 3 hónapig legyen mindennap torna akár gyógytornásszal, akár egyedül, de ez nem maradhat el, hiszen így sokkal gyorsabb a felépülés. A 3 hónapot követően lehet ismét McKenzie gyakorlatokat csinálni, ha csavarokkal, fémekkel volt szükséges rögzíteni a műtéti területet, akkor legalább 6 hónapot várjunk ezzel.

A gerincsérv műtéti kezelése

A porckorongsérv nagyon eredményesen kezelhető megfelelően összeállított gyógytorna gyakorlatokkal. Az esetek nagy részében, amikor műtétre kerül a sor, az nem azért van, mert nincs más lehetőség, hanem azért, mert a páciensek nem bírják tovább az elviselhetetlen fájdalmat.

A műtétet igénylő állapotok a következők: alsó végtagi bénulás, széklet- és vizelettartási problémák. A bénulást szó szerint kell érteni, a zsibbadás, hangyamászás érzés nem tartozik ide, ez az az állapot, amikor az illető nem tudja megmozdítani a lábát, pedig akarja. A vizelettartási probléma pedig azt fedi le, amikor akaratlagosan nem tudjuk tartani a vizeletet. Amikor csak indítási nehézség van, az nem jelent műtéti indikációt.

Műtétet a fent felsorolt lehetőségek fennállásakor kell elvégezni, a többi esetben a fájdalom miatt kerül erre sor. Ha a fent említett tünetek megjelennek, akkor viszont minél hamarabb kell a műtétet végrehajtani, mert maradandó károsodások állhatnak fent, de az, hogy egy gerincsérv miatt valaki lebénuljon, szerencsére nem gyakori eset!

Szeretném hozzáfűzni, hogy a kiszakadt gerincsérvet nem kell feltétlenül megműteni! A porckorongjaink zselés anyagból épülnek fel, amikor a gerincsérv kiszakad, ez a zselés anyag kifolyik a környező szövetek (izmok, szalagok) közé. Ez nagyon nagy fájdalommal jár, hiszen feszíti a szöveteket, ideget is nyomhatja. 4-6 hét után javulás következik be a fájdalom mértékét tekintve, hiszen a zselés anyag felszívódásnak indul. Amennyiben ezt az időszakot sikerül átvészelnünk, és keresünk egy gyógytornászt, aki a segítségünkre tud lenni, akkor utána a műtét szükségtelenné válik.

 

Amennyiben lehetőségünk van rá próbáljuk meg a műtétet elkerülni, és a McKenzie módszert használni. Ha már ez nem hoz javulást, akkor érdemes konzultálni egy orvossal, de amíg a konzervatív kezelést ( pl. gyógytorna) nem próbáltunk, addig ne a műtét legyen az elsődleges választás. 

A porckorongsérv kezelési lehetőségei

A porckorongsérvnek kezelésében rengeteg módszer áll rendelkezésünkre a tudomány fejlődésének köszönhetően.

Az akut szakaszban, amikor a fekvés is fájdalmat okoz, akkor leginkább a gyógyszerek, infúziók amik hatásosak lehetnek. Ha ez az időszak elmúlt (kb. 1-2 héten belül ennek csökkennie kellene) akkor kezdhetünk bele a konzervatív kezelésbe. 

 

1.Gyógytorna:

Akinek porckorongsérve, annak mindenképp egyéni gyógytorna ajánlott,mert a gyógytornásznak korrigálnia kell a testtartást, meg kell, hogy érezze a helyes mozdulatokat. Megtanítják hogyan tud helyesen emelni, hajolni, ágyból felkelni úgy, hogy az a legkevesebb fájdalommal járjon. Fel kell tárni a gerincsérv kialakulásának az okát (baleset, egyoldalú terhelés, esetleg egy nem megfelelő sport okozza), majd ezt a problémát megszüntetni. 

 

  1. Elektromos kezelés:

Akut szakaszban, amikor még a járás is nehezére esik a páciensnek, akkor nem feltétlen ez a kezelés a legjobb választás. Célszerű megvárni, hogy a fájdalom csökkenjen, és a mozgás valamelyest javuljon. Az elektroterápiát illetően megoszlanak a vélemények. Én azt szoktam mondani, hogy maga a páciens tapasztalja meg neki milyen érzés, ha kezelés után jobban fáj neki, akkor nem javasolt. De ha jólesik neki a kezelés, nem lesz utána nagyobb a fájdalma, akkor hasznos is lehet, hiszen a fájdalom miatt letapadt izmokat ingereljük vele.

 

  1. Masszázs:

Ugyanazt tudom rá mondani, mint az elektroterápiánál, hogy nem feltétlen kell. A páciens érzi a fájdalom határait, és ő tudja mi esik jól neki és mi nem. Viszont amint a fájdalom elmúlt, javasolni szoktam, hogy legalább pár alkalommal menjek el masszázsra, hiszen a fájdalom és mozgáskorlátozottság miatt letapadt izmokat fel kell lazítani, hogy aztán a gyógytornával további sikereket érjünk el. 

 

  1. Súlyfürdő:

A víz felhajtóerejét kihasználva súlyt helyezünk a bokákra, vagy a derékra.  Hatása, hogy az ágyéki szakaszon a csigolyákat távolítja egymástól. Az ellapult porckorongok enyhén centralizálódnak a helyükre. Az esetek többségében jó hatással van a porckorong problémákra.

 

Azt azért még fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a kezelések a gyógytornával együtt kombinálva fejtik ki hatásukat igazán. Önmagában a masszázs, súlyfürdő, vagy elektroterápia nem fog nagy változást eredményezni.

A legközelebbi bejegyzésben a McKenzie módszerről fogok írni: miért jó egy porckorongsérvnél, mikor kell alkalmazni, miből áll a kezelés. 

Ki a gyógytornász?

A gyógytornász képzés jelenleg Magyarországon főiskolai keretek között zajlik. A 4 év alatt tanulunk anatómiát, mozgásszervi ismereteket (ortopédia, traumatológia, reumatológia), belgyógyászatot (kardiológia, pulmonológia), neurológiát, szülészetet, fejlődésneurológiát, és még rengeteg más dolgot, amit a munkánk során hasznosítani tudunk. A fent említett klinikai területekből következik, hogy bármely életszakaszban szükség lehet ránk: pár hetes csecsemőkortól a kamaszokon át egészen az időskorig.

Gyógytornászokkal találkozhatunk bármely egészségügyi intézményben (magánrendelők, klinikák, gyógyfürdők), és egyre több szálloda, valamint edzőterem teszi le mellettük a voksot, sőt már iskolák is alkalmaznak gyógytornászt.

Fő szerep jut nekünk a mozgásszervi problémák kezelésében, megelőzésében, és a műtét körüli teendőkben (prae- és postoperatív állapotokban). Az orvos által felállított diagnózis alapján elvégezzük a fizioterápiás vizsgálatot, és ezt követően állítjuk össze a beteg kezelési tervét.

A gyógytornász nemcsak tornáztat, hanem nyomon követi a fejlődést, biztat, támogat (ha kell segédeszközzel, és lelkileg is), komplex terápiás kezelést nyújt, és mindig tudja melyik gyakorlattal melyik izmodat dolgoztatja meg 🙂 

A bejegyzéseim során főként a gerinc eredetű problémákat szeretném bemutatni okfejtésen, terápiás lehetőségeken és életmódbeli tanácsokon keresztül gyógytornász szemszögből. Remélem tudok segíteni mindenkinek, aki elolvassa a bejegyzéseimet!