Beküldve:

Hátfájásaink nyomában

Élete során minden ember megtapasztalja a hátfájdalmat, van akinek meghúzódik, kialudja, izomlázas, ráesik. Ennek fogunk most utána járni, hogy milyen problémák okozhatnak nekünk hátfájást.

  1.   Nyaki gerinc probléma: ez igen gyakori, a nyaki gerincünk elváltozása, problémát generál a háti gerincszakaszon is. Ilyenkor alkalmazhatjuk azt a nyaktornát, és tanácsokat, melyet leírtam a fejfájásos cikkben.
  2.   Váll/ vállövet érintő probléma: nagyon gyakori, hogy válltörés, vagy ficam, zúzódás után hátfájdalom jelenik meg. Ennek egyik oka a kényszertartás, melyet a sérülés következtében önkéntelenül is, de hozzászoktunk, hogy védjük a sérült testrészünket. A másik, ami okozhatja, hogy a sérülés miatt, ha nem volt átmozgatva kellőképpen (gyógytorna hiányában) a lapocka is elkezdett letapadni. Ez azt jelenti, hogy a mellkason a vállízületi mozgások során nem tud elmozdulni, és ez nem csak a vállban okoz mozgáskorlátozottságot, de hátfájdalmat is okozhat a merev izmok miatt.
  3.   Lapocka sérülések: maga ha a lapocka törik, esetleg megzúzódik, annak a fájdalma során szintén nincs mozgatva a terület, és letapad a lapocka, amiatt, hogy bizonyos izmok merevvé váltak. Ahogy sikerül oldani az izmok merevségét, utána fokozatosan visszatérnek a mozgások is, a fájdalom csökken.
  4.   Gerincferülés/ Scheuermann betegség: nemcsak kamaszkorban, de ugyanúgy felnőttkorban is tudnak fájdalmat okozni. Az általam leírt cikkekben is, ha olyan eset van, amikor nem sikerült a gerinc görbületeit a normál tartományba visszaszorítani kamaszkorban, akkor felnőtt korban okozhat fájdalmat. Ezek általában a túlterhelésből, és izomgyengeségből adódó fájdalmak, melyeken a gyógytorna, és a rendszeres testmozgás hamar tud segíteni.
  5.   Derékfájdalom: A derékról eredő probléma is okozhat hátfájást, hiszen ahogy a lumbalis gerinc görbületei megváltoznak, ehhez próbál alkalmazkodni a háti szakasz is. Ha a derékfájdalom megoldódik, utána csökkenek a háti panaszok is.
  6.   Hanyagtartás, ülő életmód: általában ez a leggyakoribb dolog, ami a hátfájdalmak nagyrészét okozza. A gerinc görbületei megváltoznak, így az izmok állapota is megváltozik, bizonyos izmok merevvé, feszessé válnak, míg más izomcsoportok pedig gyengülnek, ennek következtében nem tudják az izmok stabilizáló szerepüket ellátni. A hosszantartó ülés legalább óránként szakítsuk meg!

A fent leírtakból látszik, hogy mennyire fontos szerepet játszik a helyes testtartás kialakítása, illetve annak megőrzése a mindennapjainkban, hiszen sok fájdalmat tudnak okozni. A hátfájdalmak elkerülhetőek, és megelőzhetőek megfelelően végzett testmozgással. Nagyon jó az úszás, és a vízben végzett testmozgások (aquafitness, aerobik..stb.), edzőtermekben különböző gerinctréningek, fitball edzések, BOSU edzések, TRX, pilates, BodyArt..stb. Mielőtt ezekbe kezdenénk az okot mindenképpen kutassuk fel, hiszen nem mindegy, hogy a mozgáshiány miatt fáj a derekunk, vagy egy gerincsérv miatt. A kettő között hatalmas különbség van, és a gerincsérvnél ezek a mozgásformák csak később jöhetnek szóba! Ha van rá lehetőségünk olyan tréningekre járjunk el, amelyeket gyógytornász tart!

Remélem, hogy tudtam segíteni az Ön fájdalmának felderítésében is!

Beküldve:

Csontritkulás

A csontritkulás főként a középkorú vagy időskorú nőket érinti, rizikófaktornak tekinthető, ha az édesanyának volt már csontritkulása, illetve, ha fehérbőrű, vékony alkatú személyről van szó. A csontgerendák száma csökken, és felborul az egyensúly a csontképzés, valamint a lebontás között, ez fokozott törékenységet okoz, mert a lebontás felgyorsul, míg a csontképzés lelassul. Tünetekkel nem jár, általában a gyakori törések hívják fel rá a figyelmet.

Szisztémás betegségnek tekinthető, tehát, ha a diagnózis fennáll, akkor minden csontunk érintett, csak más mértékben. A menopausa után érdemes rendszeresen ellenőrizni a csontsűrűséget, erre a vizsgálatra reumatológus, valamint nőgyógyász tud beutalót írni. A vizsgálat fájdalommentes, kb. 20 percet vesz igénybe.

A nőknél általában gyakoribb, hiszen a változókorral bekövetkező hormoncsökkenés idézi elő a problémát. Férfiaknál is előfordul, náluk, viszont 70 éves korra, vagy afölé tehető a megjelenése, hiszen náluk a hormontermelés nem olyan hirtelen lassul le, mint a nőknél. A betegség kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet:

  •         idősebb kor
  •         hosszantartó immobilizáció: pl. egy baleset után ha több hónapig ágyban fekvő a páciens, már akkor fokozódik a csontbontás folyamata
  •        szteroid kezelés: hosszútávon csökkenti a csonttömeget, mely fokozott rizikó a betegség megjelenése szempontjából

A betegség megelőzése:

  •         a változókorban figyeljünk oda, hogy minél többet sportoljunk, nem kell intenzív izzasztó sportra gondolni
  •         nagyon fontos a rendszeres testmozgás, hiszen ha az izmaink jó tónussal rendelkeznek, azok eredési, illetve a tapadási ponton húzást fejtenek ki a csontra, ezáltal a csontritkulás is kevésbé tud elhatalmasodni
  •         a napi Ca, és D-vitamin bevitelre ügyeljünk, mert ez fontos szerepet játszik a csontok felépítésében, itt inkább az ételeinkből származó ásványi anyagokat preferáljuk, ne a kapszulákat
  •         ha a menopausa nagyon korán alakul ki (kb. 45 éves korban) ilyenkor ajánlott hormontartalmú gyógyszerek szedése, így a csontritkulás kitolható, valamint csökkenthető az esélye
  •         az úszás nagyon jó izomerősítésre, de az a csontsűrűségre pozitív hatást nem tud gyakorolni, mivel a gravitáció a vízben ki van kapcsolva. Válasszunk helyette inkább biciklizést, fittball-os óra is nagyon jó lehet erre a célra
  • rendszeres gyógytorna gyakorlatok végzése, amelyet szakember tanít be
  •         az egyensúlyunkat próbáljuk meg a legjobb szinten tartani, hiszen ezzel megelőzhetőek a esések, amelyek következtében a csonttörések kialakulnak
  •         a csúcs-csonttömegünket kb. 30 éves korban érjük el, így nagyon fontos, hogy minél jobb legyen ilyenkor a csontozatunk, hiszen nem mindegy miből kezdődik el a későbbiek során a csökkenés
  •         ha a nagymamánknak, édesanyánknak volt csontritkulása, akkor már fiatal korban rendszeresen és minél többet mozogjunk, illetve a menopasa idején kezdjük el a rendszeres szűrővizsgálatokat

A leginkább érintett terület a combnyak, csigolyák, bordák, csukló-kéz területe. Ha a combnyakon a legsúlyosabb, az általában combnyak, vagy csípőtáji törések során derül ki. A csigolya érintettségére az egyre fokozódó háti görbület hívja fel a figyelmet. A csigolya testek magassága egyre csökken, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobbá válik a háti görbület is.

Ha a csonttörés már megtörtént, és fennáll a csontritkulás is, akkor rendszeres gyógyszer szedéssel, vagy injekcióval nagyon jól karban tartható, de elengedhetetlen fontosságú ezek mellett az életmódbeli változtatások!

Beküldve:

Mire jó a tape?

Egyre elterjedtebb, nemcsak sportolók, hanem idősebb korúakon is alkalmazzuk, sőt akár gyerekeken is lehetséges a használata. Használata előtt érdemes szakemberhez fordulni, mert előfordulhat olyan testrész, hogy saját magunknak nem tudjuk felragasztani (pl. nyak, hát, derék, kéz).

  • A tape egy elasztikus tapasz, gyógyszermentes, tehát a fájdalomcsillapító hatását nem a vegyi anyagokon keresztül éri el. 
  • A benne lévő ragasztóanyag a testhőmérsékletre oldódik, így alaposan rá kell dörzsölni a testrészre. 
  • Bőrbarát, emiatt csak nagyon ritkán fordul elő az allergia. 
  • Vízállósága miatt elsősorban sportolókon kezdték el alkalmazni, viszont tudni kell, hogy fürdés után ne dörzsöljük le, inkább csak itassuk le róla a vizet.

Alkalmazható izomhúzódásoknál, műtétek után a feszes izom lazítására, tartáskorrekcióra, krónikus mozgásszervi betegségeknél (pl. teniszkönyök, golfkönyök, váll adhesiv capsulitise), a gyenge izmok facilitálására, stroke-ot követően a vállízület stabilizálására. Ficamok után stabilizálja az ízületeket, így a mozgás biztosabbá válik. Zúzódások, ütések után, ha a nagymértékű duzzanat már csökkenőben van, szintén stabilizálja az ízületet, segíti a mozgást. Sportolóknál rendkívül hatékony nemcsak a sportsérülések megelőzésében, hanem a rehabilitáció során is segíti, támogatja a fájdalmas testrészt. 

Hogyan fejti ki a hatását?

Ahogy felragasztjuk a tape-t, és a ragasztó feloldódik az nagyon szoros kontaktot teremt a bőrrel, és egy kissé elemeli, így az alatta lévő kötőszövetnek javul a keringése. Ehhez viszont fontos, hogy a tape ragasztása előtt a fájdalmas testrészt szőrtelenítsük le, krémekkel aznap már ne kenjük be, és ne legyen kiázva a bőrünk, hiszen így nem tud eléggé hozzátapadni a ragasztóanyaghoz. A merev, zsugorodott izmokat mobilizálja azáltal, hogy a kötőszövet keringése javul. Kiválóan kombinálható köpöly, flossing kezeléssel.

Kb. 5-10 napig van fent, ezután magától kezd el felbomlani a két végénél, ezután szükség esetén ragasztható fel az új tape. Hosszútávon is alkalmazható akár gyerekeknél, kismamáknál, idősebbeknél is.

Remélem, hogy az első tape felhelyezéséhez Ön is szakember segítségét fogja kérni! Amennyiben szüksége van tape alkalmazására, a weboldalamon megtalálja az elérhetőségeimet: https://spineline-hu.webnode.hu/

Beküldve:

Esettanulmány az elülső feltárásból végzett csípőprotézis műtétről

Újdonságnak számít még ez Magyarországon, nemcsak a heg helyzete más, hanem az a műtétet követő rehabilitáció is. A csípőprotézis beültetése rutin műtétnek mondható, viszont vannak korlátai a protézis használatának, nem minden feladat végezhető el vele, és vannak testhelyzetek, amelyeket kimondottan kerülni kell a csípőprotézissel.

Az elülső feltárásból elvégzett csípőprotézis betültetése során izmokat nem vágnak át! Szemben a hagyományos feltárással, ahol az oldalsó farizmokat teljesen átvágják ahhoz, hogy az ízületi felszínt elérjék. A vágást a csípőhorpasz izom mellett végzik, így sokkal gyorsabb a rehabilitáció, nem kell megvárni, míg az izom meggyógyul.

A munkám során már sok embernek segítettem a csípőprotézis műtét után felépülni, volt akinek első műtétje volt, olyan is, akinek cserélni kellett a protézist, és olyan is, akinek már mind a két oldalon volt protézise. Elülső feltárásból végzett protézissel rendelkező páciensem viszont még csak egy volt. Erről szeretném röviden leírni a tapasztalataimat, amit gyógytornászként láttam, és átéltem.

Nagyon el volt hanyagolva ez a csípő, műtét előtt 5 cm-es végtaghossz különbség volt, melyet a műtéttel sem tudtak már teljesen korrigálni, 1 cm maradt. 60 év körüli, aktív életet élő férfi volt, aki azért választotta az elülső feltárásból végzett műtétet, mert számára fontos volt, hogy minél hamarabb visszatérjen a megszokott életviteléhez. Ahogy hazaengedték a kórházból, én már másnap mentem hozzá gyógytornára. A comb, és farizmok rendkívüli módon sorvadtak voltak, hiszen már 2 éve csípőfájdalommal élt.

Két mankóval várt, nem járókerettel, mint ahogyan a többi páciens! Voltak gyakorlatok, melyek számára is nehézséget, fájdalmat okoztak, de tény, hogy a 28. gyógytorna végére, ő mankó nélkül járt már. Az oldalsó feltárásban műtött, korabeli páciensekkel az utolsó alkalommal addig jutunk el, hogy 1 mankó, vagy van, aki még mindig 2 mankót használ. Sok minden egyéni tényezőtől is függ egy terápia célja, kimenetele, de sokkal mobilisabb volt ez a páciens, és kevésbé viselte meg a műtét, mint azokat, akiket a hagyományos módszerrel műtenek. Ennek egyik oka a vérveszteség, míg az új módszerrel nem vágnak át izmokat, addig a régi eljárással az oldalsó farizmot, és a kis farizmot is át kellett vágni, így több vér, és vele együtt ásványi anyag is távozott a szervezetből. Sokkal nagyobb távolságokat tudott megtenni az utcán, és jóval kevesebb gondot okozott a lépcsőzés is. Az autóvezetést is hamarabb engedélyezte az orvos tekintettel a műtét típusára.

Azt is fontos továbbá, hogy az elülső feltárásban elvégzett műtétnél a hajolás mértéke valamelyest nagyobb mozgáspályán kivitelezhető, a feszülés később jelentkezik, mint a megszokott operációnál. A tiltott mozgásokat viszont itt is érdemes elkerülni: guggolás, két láb egymáson való keresztezése. A két láb szoros összezárása nem teljesen elvetendő, amennyiben a páciens feszülést nem érez, úgy megengedhető. Ha kényelmetlen számára a pozíció, akkor kerülendő!

A műtétek szükségességéről általában ortopéd vagy traumatológus szakorvos dönt, elülső feltárásban csípőprotézis műtétet már több helyen végeznek az országban, ám nem mindenhol TB támogatott a beavatkozás.

Amit minden pácienstől hallok mindegy, hogy elülső vagy oldalsó feltárásból végezték el a műtétet: „Azt bántam meg, hogy ennyi ideig halogattam a műtétet”. A fájdalom megszűnik, ahogy a protézist beültetik, így a hangulatuk is javul, valamint vissza tudnak térni a társadalomban, családban elfoglalt helyükhöz, mindennapi tevékenységeikhez.

Remélem, hogy az esetismertetéssel tudtam segítséget nyújtani a műtét előtt állóknak!

Beküldve:

Keresztszalag műtét

A keresztszalag sérülések igen gyakoriak, leginkább focistákat, kézilabdásokat érinti, de otthoni sérülés, egy sportolás közbeni rossz mozdulattal is könnyen előfordul a szakadása.

A sérülés típusait tekintve beszélhetünk szalag lazulásról, részleges szakadásról, valamint teljes szakadásról.
A részleges szakadást, és a szalag lazulást, általában konzervatívan kezelik, brace-t kapnak a páciensek, amelyet pár hétig hordva a sérülés gyógyul, viszont tudnunk kell, hogy ez a szalag már nem olyan stabil, mint korábban volt. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy instabilnak érezzük a térdünket, ki akar menni alólunk. Sportolóknál kiemelten fontos ez, hogy a szalag teljes egészében nem szakadt el, csak bizonyos rostjai, de ez terheléstől függően okozhat panaszokat: duzzanat, főleg estére, fájdalom lépcsőzés közben, instabilitás érzés.
A szalag lazulása során a rostok egymással még érintkeznek, de hosszirányukban megnyúlnak, így nem tudják kellő mértékben stabilan tartani az ízületet. Ez ugyanolyan tünetekben mutatkozhat meg, mint a részleges szakadás.


Teljes szalagszakadást minden esetben műtétileg kezelnek. Ennek során a combhajlító izomzatból, vagy a térdkalács alatti területből vett szalaggal pótolják az elszakadt szalagot. Ezek a műtétek általában jól szoktak sikerülni, és igen erős szalagot kapunk, amely teljes mértékben stabilizálja a térdízületet. Az orvos által meghatározott végtag terhelés mértékét minden esetben be kell tartani a megfelelő ideig, hiszen ha hamarabb terheljük a lábunkat, azzal a műtét sikerességét veszélyeztetjük! Irodai munkába való visszatérés a sérülést követően kb. 4 hónap, fizikai munkát végzőknél kb. 6 hónap, sportba való visszatérés kb. 8 hónap. Nagyon fontos a műtétet követő folyamatos gyógytorna, hogy mozgásban legyen a térdünk a terhelés elkerülése mellett, mert a frissen beültetett szalagnak szüksége van a mozgási ingerre, viszont a nem megfelelő időben elkezdett terhelés/ túlterhelés során a szalag nem tud megfelelően rögzülni, így hiába sikerült jól a műtét, rosszul időzített mozgásokkal tönkretehető az eredmény.

Mindegy milyen térdsérülést szereztünk, ezek után általában szükséges a gyógytorna. Itt főként a combizomzat erősítésére fektetjük a hangsúlyt, majd ezt követően a térdhajlítás fokozására. Fokozatosan terheljük a térdízületet, ha esetleg estére bedagad, az azt jelenti, hogy túl sok volt a terhelés aznap. Jegelni a műtött területet a műtéttől számítva 3 hónapig ajánlott, ha tünet van jelen. Ajánlott otthon a sarok alá egy labdát, vagy párnát betenni, így minél hamarabb sikerül majd elérni a teljes térd nyújtást.

Mielőbbi jobbulást, és eredményes rehabilitációt kívánok!

Beküldve:

Térd protézis műtét

A térdprotézissel élőknek szinte semmi életmódbeli változtatás nem szükséges a műtét előtti életükhöz viszonyítva. Nincsenek tiltott mozgások, melyek során a protézis ficamodna. Viszont komolyan el kell gondolkodni, hogy mikorra is tervezzük ezt a műtétet, ugyanis a térdízület felépítése jelentős mértékben eltér a csípőízülettől.

A térdízületi kopás igen gyakori diagnózis főleg 50 év felett, nem mindegy, hogy az élete során ki milyen mértékben, és hogyan terhelte a térdét. A meniscusok (ízületi porc) nagy szerepet töltenek be a térd stabilitásában. Amennyiben ezek már elkoptak, és rendszeres fájdalmat okoznak röntgen eltérésekkel igazolván, úgy általában az orvosok a protézis beültetését szokták javasolni.

Térdízületi kopás tünetei:

  • járási nehezítettség: főleg a járás elindításkor
  • reggeli merevségérzés: pihenés után, főként reggel „be kell járatni” a térdet
  • duzzanat: a porcfelszín kopása miatt lokális gyulladás alakul ki
  • kezdetben a lépcsőn járás, és guggolás nehezített, majd a kopás előrehaladtával a járás is kezd fájdalmassá válni

Miért válasszam a protézist?

Amennyiben az orvos már tett erre utaló javaslatot, úgy érdemes elgondolkodni ezen. Az ízületi porcot a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen műtéttel nem tudják pótolni. Így lehet injekciózni, vagy porcvitaminokat szedni, egy ideig hatásosak lesznek, ám ha a porc nagymértékben károsodik, utána már nem biztos, hogy csökkenti a fájdalmat.

A protézis beültetése során az egyik végét a lábszárba ütik be, a másikat pedig a combcsontba, így mind a két ízesülő felszín ki lesz cserélve, közöttük pedig egy kis műanyag lesz, amely a meniscust (porcot) pótolja.

Nem érdemes túl sokáig halogatni a műtétet, mert ez az állapot javulni már nem fog, ha az orvos is szóba hozta a műtétet. A porc csak egyre jobban elkopik, vizesedik, ami a gyulladás jeleit mutatja. Egyre nehezebbé válik az elindulás, sokszor üléskor is dagad, fájdalmassá válik a járás is. Ha sokáig fennáll a gyulladás, vagy tartósabban vizesedik a térd, akkor már az ízületi tok is károsodhat, zsugorodással fog reagálni, ami tovább ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezet. Egy nagyon hosszasan halogatott műtétnél hosszabb lesz a felépülési/ rehabilitációs idő is. Nemcsak a tok, de az izomzat is merevvé válik, elveszti a rugalmasságát, és nagyon sokat veszít az erejéből, a combizomzat körfogata is csökkenhet.

A térdprotézis beültetése után nagyon fontos a gyógytorna, hogy a zsugorodott izmokat, merevvé vált kötőszövetet mobilizáljuk, a heget ne engedjük letapadni! Érdemes legalább 12 hétig végezni a gyógytorna gyakorlatokat, hogy a térdízület is újra mobillá váljon, továbbá fontos, hogy minél hamarabb megtanuljunk segédeszköz nélkül újra járni.

Amennyiben Ön is gondolkodik a protézis beültetésén konzultáljon a kezelőorvosával, illetve felmerülő kérdéseivel bátran megkereshet!

Beküldve:

A házi betegápolásról

Nagyon sokan nem ismerik ezt a fajta alternatívát, és sokan nem is élnek ezzel a lehetőséggel, pedig műtétek után, vagy időseknek nagyon sokat segíthet a fizikális és mentális állapotukon egyaránt. TB által finanszírozott kezelés, így a pácienseknek térítésmentesen igénybe vehető.

A házi betegápolás során lehet igénybe venni ápolást, gyógytornát, logopédiát, elektromos kezelést és diétás tanácsadást. A kezeléseket minden esetben a házi orvos rendeli el, és már szakorvosi javaslat sem szükséges hozzá. Házi betegápolás keretein belül folyamatosan 2×14 gyógytorna vehető fel, és ezt egy évben kétszer rendelheti el a háziorvos.

Fontos még megemlítenem, hogy ez az ellátás attól is függ, hogy területileg a házi betegápolást végző cégnél van-e szakember. Hiszen az orvos hiába rendeli el a gyógytornát, ha nincs erre megfelelő végzettséggel rendelkező személy. Ebben az esetben marad a privát szolgáltatás.

Házi betegápolást rendelhet el a háziorvos friss műtétek után, idős ágyhoz kötött személyek esetében, mozgáskorlátozott személyeknél, stroke-ot követően, minden olyan mozgásszervi. ill. belgyógyászati kórkép esetében, amely a páciens életminőségének romlásához vezet, továbbá a háziorvos döntése alapján szükségesnek elbírált esetekben.

Beküldve:

Köpölyözés

Azt hinnék, hogy ez egy új módszer, azonban ezt már a kínai gyógyászatban nagyon régóta alkalmazzák, csak a technika változott meg. Régen csak üveg köpöly volt kapható, ez egy harang alakú üvegből készült eszköz, melyet a fájdalmas területekre feltéve a keringést tudja fokozni.

Ma már gyártanak műanyagból, szilikonból, és gumiból készült köpölyöket is. A különbség a régi és az új módszer között az, hogy régen a fizika törvényeit kihasználva végezték a köpölyözést. Lánggal felmelegítették az üveget, és ezt követően tették a fájdalmas területre, ahogy a köpölynek csökkent a hőtartalma, az egy vákuumot képezve kiemelte a bőrt, és az alatta lévő kötőszövetet is.

Manapság a tűz helyett egy kézi pumpát használnak, hiszen ezzel sokkal erősebb vákuumot tudunk képezni, mint régen a tűzzel, így a páciens tűrőképességétől, és az izomzat, kötőszövet állapotától függően tudjuk használni az eszközt.

A köpölyözésnek kiemelt szerepe van műtétek után, amikor az izomzatot, és kötőszövetet mobilizálni kell. Kopásos eredetű megbetegedéseknél, ahol a fájdalom miatt bizonyos izmok zsugorodnak, segít visszaállítani az izomegyensúlyt. Traumás sérülések következtében a gipszben, vagy kötésben rögzített testrészen az izmok szintén merevvé, és rugalmatlanná válnak, ilyen esetben is nagy segítség a köpöly a mobilizálásban.

A köpöly alkalmazható szinte minden mozgásszervi megbetegedésnél, ami nem jár akut gyulladással, lázzal, daganatos eltéréseknél sajnos nem alkalmazható. Nagyon nagy segítséget ad továbbá a műtéti hegek kezelésében, amikor már természetesen nem friss a seb, hanem kb 10 héttel a műtét után.

Én rendszeresen alkalmazom a családtagokon, barátokon, és a pácienseknél is egyaránt. A kezelés fájdalmas, hiszen egy letapadt kötőszövetet mobilizálni nem könnyű, de sokkal nagyobb utána az adott ízület mozgástartománya, és a fájdalom is csökken a kezelések után.

Beküldve:

Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció

 

Szeretném azzal kezdeni, hogy a protézis behelyezése miatt vannak tiltott mozgások, melyek egy életen át kerülendők a ficam elkerülése érdekében.

Tiltott mozgások közé tartozik

  • guggolás, vagy nagyon alacsony székre ülés. Mielőtt leülünk egy székre fontos, hogy az legalább a térdünkig érjen, az ettől alacsonyabb felületeket kerüljük!
  • két láb keresztezése egymáson, valamint a keresztbetett lábbal ülés
  • ajánlatos elkerülni a két láb szoros egymáshoz zárását is
  • figyeljünk oda, hogy törzsből ne forduljunk hátra úgy, hogy a lábunk nem mozdul, helyette inkább teljes testtel forduljunk meg
  • alváshoz is szükséges a párna a két alsó végtag közé, főleg ha oldalt fekve szeretünk aludni

Amin érdemes változtatni

  • a fürdőkádban fürdés nem ajánlott, helyette zuhanyozzunk
  • a lábbeli felvételéhez cipőkanál használata lesz szükséges
  • WC magasítót is jó lesz beszerezni
  • a fürdőszobában, és a csúszós felületeken érdemes csúszásgátlók, kapaszkodók elhelyezése
  • a pedikűr elvégzéséhez kérjük segítséget
  • autóban üléskor a támlát hátra kell dönteni, és az ülést megemelni úgy, hogy a csípőízület magasabban legyen a térdnél

A műtétet követően az orvosok mindenki írnak fel véralvadásgátlót, ami mellé fáslizás, vagy kompressziós harisnya használata szükséges, amíg a tabletta/ injekció el nem fogy.

A 12. hétig szükséges rehabilitációban résztvenni, melyre többféle lehetősége is van. A műtét után lehet a klinika rehabilitációs osztályára átmenni, vagy otthonunkban házi beteg ápolás keretein belül, melyet a háziorovosunktól kell megigényelni. A helyi járóbeteg ellátó központban, vagy gyógyfürdőben is lehet folytatni a kezelést. A TB által nyújtott ellátások végeztével, otthonunkban érdemes folytatni a gyógytornát a 12. hétig. Erre azért van szükség, hogy a szervezetünk regenerálódjon, valamint megtanuljunk járni járókerettel/könyökmankóval, valamint ezeket el is tudjuk hagyni. A gyógytorna során egyensúly és koordinációt fejlesztő gyakorlatokat is végzünk, nagy hangsúlyt fektetve a farizomzat megerősítésére, és a járás korrigálására is.

A fent megjelölt tiltott mozgások betartásával sportolni is lehet a csípő protézisünkkel, viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha érezzük a csípőnkben a feszülést, akkor már nem erőltessük a nagyobb mozgástartományt, nehogy ficamot okozzunk. Szoktam ajánlani az úszást, mellúszásnál viszont a lábtempót mindenki egyénileg érzi, hogy mennyit bír, inkább a gyors, és hátúszást szoktam preferálni.

Beküldve:

A csípőprotézis műtét

A műtéti technikát illetően többféle lehetőség áll rendelkezésre, ezek alkalmazása felől mindig a sebész orvos dönt.

A protézist általában cementtel rögzítik, ez egy ragasztóanyag, amellyel a protézis stabilan marad a csontokban. Van ún. cement nélküli protézis, amikor nem használnak kötőanyagot, hanem a csontszövet körbeszövi a protézist, és ez fogja megadni a stabilitást. Ennél a változatnál 6 hétig tehermentesítésre van szükség, tehát mankó vagy járókeret használata javallt.

A műtét során általában az oldalsó farizmot átvágják, hogy az ízülethez hozzá tudjanak férni, így a műtétet követően nagyon fontos ezen izom megerősítése. Az operációkat általában lumbalis érzéstelenítéssel végzik, az altatást abban az esetben szokták választani, ha a gerincen volt műtét, vagy egyéb degeneratív elváltozás ami miatt nem tudják oda beadni az injekciót.

 

Elülső feltárásból végzett műtét

Ezt az eljárást még nem olyan régóta alkalmazzák Magyarországon, ennek lényege, hogy a műtét során nem vágják át a fent említett oldalsó farizmot, és az alatta fekvő mélyebb izmokat. A feltárást olyan precízen végzik, és olyan helyen vágnak, ami nem érint egyetlen izmot sem. Eredményeként sokkal gyorsabb a műtéti rehabilitáció, hiszen izom átvágásra nem került sor, hamarabb visszanyeri a páciens az izomerejét, jobban terhelhető. A kopás súlyosságától nem függ, hogy elvégezhető-e ez a beavatkozás, hiszen a feltárás helyében van. A hátránya ezen beavatkozásnak, hogy itthoni keretek között TB által nem finanszírozott, így csak magán klinikákon érhető el, melynek értéke közelít az egy millióhoz.

Azt azért még szeretném megemlíteni, hogy mivel ez az operáció magán klinikákon érhető csak el, így a napi ellátás díját is finanszírozni kell. Nem ajánlatos a műtétet követő 1-2 napon belül távoznunk. Mindegy milyen feltárásból végzik a műtétet, mindenkinek szoktak draint behelyezni a sebbe, melynek az a célja, hogy a vérsavó, felgyülemlett váladék távozzon a műtét helyéről. Ezt általában a 3. napon szokták kivenni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy mint minden műtét, ez is szövődménnyel jár, így a láz is bárkinél jelentkezhet, és jobb ha 4-5 napot bent tartózkodunk, hiszen ott azonnal tudnak számunkra segítséget nyújtani.