Beküldve:

A porckorongsérv kezelési lehetőségei

A porckorongsérvnek kezelésében rengeteg módszer áll rendelkezésünkre a tudomány fejlődésének köszönhetően.

Az akut szakaszban, amikor a fekvés is fájdalmat okoz, akkor leginkább a gyógyszerek, infúziók amik hatásosak lehetnek. Ha ez az időszak elmúlt (kb. 1-2 héten belül ennek csökkennie kellene) akkor kezdhetünk bele a konzervatív kezelésbe. 

 

1.Gyógytorna:

Akinek porckorongsérve, annak mindenképp egyéni gyógytorna ajánlott,mert a gyógytornásznak korrigálnia kell a testtartást, meg kell, hogy érezze a helyes mozdulatokat. Megtanítják hogyan tud helyesen emelni, hajolni, ágyból felkelni úgy, hogy az a legkevesebb fájdalommal járjon. Fel kell tárni a gerincsérv kialakulásának az okát (baleset, egyoldalú terhelés, esetleg egy nem megfelelő sport okozza), majd ezt a problémát megszüntetni. 

 

  1. Elektromos kezelés:

Akut szakaszban, amikor még a járás is nehezére esik a páciensnek, akkor nem feltétlen ez a kezelés a legjobb választás. Célszerű megvárni, hogy a fájdalom csökkenjen, és a mozgás valamelyest javuljon. Az elektroterápiát illetően megoszlanak a vélemények. Én azt szoktam mondani, hogy maga a páciens tapasztalja meg neki milyen érzés, ha kezelés után jobban fáj neki, akkor nem javasolt. De ha jólesik neki a kezelés, nem lesz utána nagyobb a fájdalma, akkor hasznos is lehet, hiszen a fájdalom miatt letapadt izmokat ingereljük vele.

 

  1. Masszázs:

Ugyanazt tudom rá mondani, mint az elektroterápiánál, hogy nem feltétlen kell. A páciens érzi a fájdalom határait, és ő tudja mi esik jól neki és mi nem. Viszont amint a fájdalom elmúlt, javasolni szoktam, hogy legalább pár alkalommal menjek el masszázsra, hiszen a fájdalom és mozgáskorlátozottság miatt letapadt izmokat fel kell lazítani, hogy aztán a gyógytornával további sikereket érjünk el. 

 

  1. Súlyfürdő:

A víz felhajtóerejét kihasználva súlyt helyezünk a bokákra, vagy a derékra.  Hatása, hogy az ágyéki szakaszon a csigolyákat távolítja egymástól. Az ellapult porckorongok enyhén centralizálódnak a helyükre. Az esetek többségében jó hatással van a porckorong problémákra.

 

Azt azért még fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a kezelések a gyógytornával együtt kombinálva fejtik ki hatásukat igazán. Önmagában a masszázs, súlyfürdő, vagy elektroterápia nem fog nagy változást eredményezni.

A legközelebbi bejegyzésben a McKenzie módszerről fogok írni: miért jó egy porckorongsérvnél, mikor kell alkalmazni, miből áll a kezelés. 

Beküldve:

Hogyan előzzük meg a porckorong sérvet?

Az előző részben már említettem, hogy a porckorongsérv nem egyik napról a másikra alakul ki. Ehhez az kell, hogy a porckorong olyan mértékben veszítsen a víztartalmából, amit már nem tud visszapótolni, így a csigolyák közötti távolság lecsökken.

A porckorongsérv kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Tudnunk kell, hogy ez a betegség a 1900-as évek elején jelent meg először, azelőtt ezt nem is ismerték. Azóta pedig a porckorong problémával élők száma rohamosan nő. A leggyakoribb ok általában az ülő munka, és a mozgáshiány. Üléskor az ágyéki gerincszakasz egy nagyon rossz helyzetben van, egyenetlen terhelés éri a porckorongokat, melynek hatására hátrafelé boltosulnak ki a gerincvelő irányába. Normál esetben az ülés nem okoz problémát, viszont egy degenerálódott porckorongnál már igen. Első tünetek között szokták megemlíteni, az üléskor jelentkező fájdalmat, ami mozgás hatására elmúlik.

 

  1. Mindennapos testmozgás:

Itt nemcsak a sportolásra gondolok. Testmozgás az is, ha biciklivel járunk dolgozni, beiktatunk nagyobb sétákat. A legfontosabb, hogy ha irodai munkánk van, és amiatt ülni kényszerülünk a nap nagy részében, akkor a szabadidőnkben minél kevesebbet töltsünk ülve.

  1. Gerinckímélő életmód beépítése a mindennapokba:

Tanuljunk meg egyenes derékkal emelni, hajolni, és ezeket alkalmazni mindennap. Ezzel a két tevékenységgel tudunk a legtöbbet ártani. Minél nehezebb tárgyat emelünk, annál nagyobb nyíróerő hat a porckorongokra és a szalagrendszerre, ami hosszútávon degeneratív betegségekhez vezet.

 

    1. Tanuljunk meg egyenes derékkal ülni

Mindegy, hogy széken, ékpárnán vagy fittballon ülünk, a lényeg az, hogy a derekunknak megtartsuk a harmonikus ívét. Ha görnyedten ülünk, akkor a porckorongok hátrafelé mozdulnak el, pont abba az irányba, amely kedvezőtlen a porckorongsérv szempontjából.

 

  1. Derékpárna használata

Akik naponta több órát töltenek autóban, azoknak nagyon ajánlom a derékpárna, McKenzie párna vagy ékpárna használatát. Az egyenes derékkal való ülés megtanulása is nélkülözhetetlen, de aktív izomerővel azt több óráig nem tudjuk fenntartani. A párnák használatával viszont passzívan fenntartjuk a derekunk számára a megfelelő helyzetet. Erről bővebben olvashatnak a Gerincbarát ülés vezetés közben  c. bejegyzésben.

  1. Helyes testtartás kialakítása

A porckorongsérves pácienseknél nemcsak a deréknak hiányzik a megfelelő görbülete, hanem az egész gerincnek. Ez egy hosszú, éveken át tartó tartáshibának a következménye is lehet. Ha a tartást nem korrigáljuk, akkor nem is várhatjuk a porckorong problémáknak a hosszú távú javulását.

 

  1. Aktív ülést biztosító eszközök használata

Ezek az eszközök azért lesznek jók a gerincsérv megelőzésére, mert instabil felületet biztosítanak. Így üléskor ha nem is tűnik fel nekünk, de minimális mozgás lesz a gerincünkben, amelyet a mélyizmokkal végzünk. Ezek a mélyizmok tartják a csigolyák közötti megfelelő távolságot, ha elgyengülnek, akkor teret adnak a porckorongnak is a kiboltosulásra. Viszont ha van egy jó erős mélyizomzatunk, akkor valamelyest kordában lehet tartani a porckorongot, hiszen az izmok tónusa miatt nem tudja a gerincvelőt nyomni. Ezekről az eszközökről bővebben a Gerinckímélő ülés? Lehetséges! 1. rész -ben olvashatnak.

 

Ha már megjelent a derékfájdalom, ami valószínűleg porckorong eredetű, akkor próbáljunk meg minél többet hasonfekvésben lenni, és keressünk fel egy gyógytornászt, hogy mielőbb elkezdhessük a terápiát 🙂

Beküldve:

Mi a Scheuermann betegség?

Ez általában a kamaszkorban kezdődő, csigolya fejlődési rendellenesség. A gyermek fáradékonyságról, hátfájásról gyengeségről számol be. Nehezebb neki teljesíteni a testnevelés órán, hamarabb elfárad. A szülőnek szembetűnő tünet lehet a hanyagtartás.

 

A Scheuermann- kórt csak röntgen kép alapján lehet diagnosztizálni. Első megtekintés során ugyanúgy tűnhet, mint egy egyszerű hanyagtartás. Ha a gyermeknek több hónapja nem múló hátfájása van, és hozzá egy hanyagtartás is társul mindenképp vigyük el a gyermekorvoshoz, és ha szükségesnek ítéli, ő ad beutaló ortopédia szakrendelésre.

Ennek a betegségnek nagyon jellegzetes röntgen tünetei vannak, mely alapján más betegséggel nem lehet összetéveszteni.

A betegség örökölhető, így ha a szülőknél is előfordult már, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a féléves kontrollra.

A kamaszkorban jelennek meg a másodlagos csontosodási magvak a csontokban. A betegség során ezek sérülnek, így a képződött csont sérülékeny lesz, melynek a vérellátása is csökkent. A csigolyatestek zárólemezei feltöredeznek, és a porckorongok beboltosulhatnak a csigolyatestekbe. Ennek a jellegzetes rtg. képnek a leírására a Schmorl- csomó kifejezést használják. Ha ezt a rtg. képen látható, akkor biztos, hogy Scheuermann betegséggel van dolgunk.

A kamaszkorban előforduló gyors növekedés miatt a betegség romlása felgyorsul. A csigolyatestek növekednének, viszont a kevés vérellátás miatt erre nincs lehetőségük, így a csontgerendák összetörnek. A csigolyatestek ék alakban összenyomódnak, ami a hanyagtartáshoz vezet.

 

Kezelés:

  • nagyon jól kezelhető ha idejében felfedezik és diagnosztizálják.

A kezelési módszerek megegyeznek a strukturális gerincferdülés kezelési lehetőségeivel. Itt is szintén a növekedés befejeződéséig van lehetőségünk a betegség javítására, és egy olyan állapot kialakítására, mely a gyermek későbbi élete során nem okoz számára panaszt.

A korzett- kezeléssel itt szinte tökéletesre tudják kialakítani a háti görbületet, a hanyagtartásnak nyoma sem marad az idejében elkezdett kezeléssel és egy jó korzettel!

Gyógytorna szempontjából itt csak a Schroth- módszert (a módszerről bővebben itt olvashatnak: A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel )említeném meg, mert ez a meghatározott mozgásterápiás kezelési módszere a Scheuermann kórnak.

Ha a betegséget hanyagtartásnak vélik, és nem kezelik, ill. elmarad a kezelés, úgy a háti görbület rögzül a hanyagtartás helyzetében. A gyermek nem fogja tudni kihúzni magát többé, ill. kompenzatórikusan fokozott ágyéki és nyaki görbület fog hozzá járni.

 

Ezért fontos, ha a gyermekünknek nem múló (több hónapon keresztül fennálló)  hátfájása, és görnyedt tartása van, érdemes orvoshoz fordulni vele!

A következő bejegyzésben a gerincsérv tüneteiről fogunk beszélni, és a kialakulásáról.

Beküldve:

Gerincferdülés felnőttkorban

Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.

 

Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.

A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez  nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.

 

Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.

Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!

A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.

A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂 

Beküldve:

A gerincferdülés kezelési lehetőségei

Elsőként a protokollban meghatározott, tudományosan bizonyított kezelési lehetőségeket fogom bemutatni, amik a terápia alapját fogják képezni. A végén pedig azokat, amelyek kiegészítő terápiás lehetőségek, de nem helyettesítik a protokoll által meghatározott kezeléseket, a kiegészítő kezelés mindenkinek az egyéni elhatározása, hogy kipróbálja-e vagy sem, de az elsődlegesen választott módszer mindenképp a tudományosan bizonyított kezelés legyen!

A kezelési típus kiválasztása függ a gerincferdülés mértékétől!

  • 0-200: Schroth- módszer, gyógytorna
  • > 200-os görbület: korzett+ torna

 

Gyógytorna:

  • a funkcionális gerincferdülés esetében elég, ha felkeresnek egy gyógytornászt, és az általa betanított gyakorlatsorokat otthon végzik napi szinten. Az is segíthet, ha emellett elkezd sportolni, és rendszeresen mozogni a gyermek.
  • amennyiben strukturális gerincferdülésről van szó, úgy a Schroth- módszer végzése ajánlott, ezt is gyógytornász tanítja be, és napi 1 órát kell mindennap tornázni otthon!

Amennyiben a gerincferdülés elérte azt a Cobb-fokot, ahol már a gyógytorna nem elég, akkor általában korzett kezeléssel szokták kiegészíteni.

 

Korzett:

  • előzetes mintavétel alapján készítik el
  • a mintavétel van, ahol már számítógéppel történik, de van ahol még gipsszel
  • 1 hónap alatt készül el a korzett, ami hőre lágyuló műanyagból áll
  • az orvos előírja napi hány órát kell viselni, és az lesz az iránymutató a kezelésben
  • 3-6 havonta kell visszajárni a kontrollra

 

Műtét:

  • ezt csak abban az esetben szokták javasolni az orvosok, ha az előzetesen konzervatív kezelés (korzett, torna) nem hozott javulást, vagy tovább romlott az állapota
  • akkor is műtétet javasolnak, ha bizonyos Cobb- fok feletti a gerincferdülés, és a növekedés már lezárult
  • olyan eset is előfordulhat, amikor a gerincferdülést akkor fedezik fel, amikor már a növekedési periódus lezárult. Ha egy nagyfokú görbületről van szó, akkor csak a műtéti kezelés jöhet szóba ilyenkor.

Egyéb kiegészítő lehetőségek:

Ezek a kezelések nem kötelezőek, van, akinek hatásos, és szereti, van akinél nem. Mégegyszer kihangsúlyoznám, hogy csak a korzett ellátás és Schroth- módszer gyakorlása mellett alkalmazzuk, és nem helyette!

  1. Masszázs: gerincferdülés miatt megrövidült izmoknak a fellazítására lehet hasznos, továbbá segíti a pszichés ellazulást
  2. Elektromos kezelés: szintén a megrövidült izmokat tudjuk vele fellazítani, és az ebből adód fájdalmat lehet vele csillapítani
  3. Súlyfürdő: a gerincferdülés hatással van a porckorongokra is, a súlyfürdő alatt az egész gerincet nyújtjuk, kellemes érzés lehet, mert a csigolyák közötti távolság nő. Ennek a hatása csak a kezelés időtartamára vonatkozik, tartós eredményt nem ad.
  4. Úszás: ha eddig nem úszott a gyermek rendszeresen, akkor ne kényszerítsük rá, ha nem szeret úszni. Viszont aki már a gerincferdülés felfedezése előtt is úszott, annak ajánlott folytatni. Erősíti a törzs izmait, és a gerincre nézve tehermentesített helyzetben mozgunk a vízben.
  5. Pilates, jóga: ez inkább csak azoknak ajánlott, akiknek funkcionális gerincferdülésük van. Csak akkor javasolnám strukturális gerincferdülésben, ha már önállóan tudja korrigálni a görbületeit, és a gyógytornász felvilágosította, hogy mely gyakorlatokat kell módosítani, továbbá ismeri a saját görbületeit. Tisztában kell lennie vele, hogy melyik irányba hajolhat, fordulhat úgy, hogy a görbületén ne rontson!

 

A következő cikkemben a gyógytorna lehetőségekről fogok írni, hogyan vehetjük igénybe a kezeléseket, mikor válasszunk gerincferdülés esetén csoportos, vagy egyéni gyógytornát.

Beküldve:

Hanyagtartás

Kialakulása:

  • általában funkcionális eredetű, ami azt jelenti, hogy izomgyengeségből adódik
  • kamaszkorban fordul elő leggyakrabban, amikor az izmok nem tudják követni a csontok növekedését
  • gyakori még az iskola megkezdésével jelentkező hanyagtartás, aminek oka a nehéz táska, illetve az egész napos ülés

 

Tünetei: ezeket általában a szülők észlelik leghamarabb

  • görnyedt tartás
  • sokszor kell felszólítani, hogy húzza ki magát a gyermek
  • fáradékonyság
  • esetleg hátfájás

 

Kezelése:

  • mivel a hanyagtartás általában az intenzívebb növekedési periódusokban jelentkezik, előfordulhat, hogy pár hónap múlva, amikor a növekedés mértéke lassul, magától is korrigálódik. Amikor felgyorsul a növekedés megint megjelenhet, de ez abból adódik, hogy az izmok hosszváltozása nem tudja tartani a lépést a csontok gyors növekedésével
  • hatásos eredményt hozhat, ha a gyermek elkezd sportolni, ugyanis az izmok erősödésével korrigálódik a tartás! Ebben a korban még bármit lehet sportolni (ha egyéb gerincprobléma nem áll fenn!), a legfontosabb a rendszeres testmozgás!
  • gyógytorna kezeléssel, célzott izomerősítő gyakorlatok otthoni végzésével is szép eredményeket lehet elérni
  • amennyiben a testmozgás hatására sem korrigálódik a tartáshiba pár hónap alatt, vagy romlik a  gyermek tartása, akkor mindenképp gyermekorvoshoz kell fordulni!

A hanyagtartás kezelése azért is fontos, mert ha kellő időben nem avatkozunk be, akkor ez a helytelen tartás rögzülhet a gerincben. Ennek következményeként rendszeres hát-és derékfájdalommal kell számolnunk.

A másik amiért fontosnak tartom a kezelését, mivel általában gyermekeknél, kamaszoknál gyakori. Ha ebben a korban sem megfelelőek a gerincgörbületeik, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy felnőttkorban valamilyen degeneratív gerincproblémájuk lesz. 

Típusai:

  • a fent lévő kép nagyon jól ábrázolja, hogy a hanyagtartásnak milyen típusai lehetnek
  • otthon szülőként a domború hátat könnyen észre lehet venni, viszont a többi típust általában csak szakértő szem (gyerekorvos, védőnő, gyógytornász, testnevelő tanár) veszi észre
  • bármely típusú hanyagtartása is legyen a gyermekünknek, érdemes odafigyelni rá, nehogy később nagyobb problémája legyen belőle

A következő bejegyzésben a gerincferdülés formáiról és tüneteiről lesz szó. Tartsatok velem 🙂

Beküldve:

Ki a gyógytornász?

A gyógytornász képzés jelenleg Magyarországon főiskolai keretek között zajlik. A 4 év alatt tanulunk anatómiát, mozgásszervi ismereteket (ortopédia, traumatológia, reumatológia), belgyógyászatot (kardiológia, pulmonológia), neurológiát, szülészetet, fejlődésneurológiát, és még rengeteg más dolgot, amit a munkánk során hasznosítani tudunk. A fent említett klinikai területekből következik, hogy bármely életszakaszban szükség lehet ránk: pár hetes csecsemőkortól a kamaszokon át egészen az időskorig.

Gyógytornászokkal találkozhatunk bármely egészségügyi intézményben (magánrendelők, klinikák, gyógyfürdők), és egyre több szálloda, valamint edzőterem teszi le mellettük a voksot, sőt már iskolák is alkalmaznak gyógytornászt.

Fő szerep jut nekünk a mozgásszervi problémák kezelésében, megelőzésében, és a műtét körüli teendőkben (prae- és postoperatív állapotokban). Az orvos által felállított diagnózis alapján elvégezzük a fizioterápiás vizsgálatot, és ezt követően állítjuk össze a beteg kezelési tervét.

A gyógytornász nemcsak tornáztat, hanem nyomon követi a fejlődést, biztat, támogat (ha kell segédeszközzel, és lelkileg is), komplex terápiás kezelést nyújt, és mindig tudja melyik gyakorlattal melyik izmodat dolgoztatja meg 🙂 

A bejegyzéseim során főként a gerinc eredetű problémákat szeretném bemutatni okfejtésen, terápiás lehetőségeken és életmódbeli tanácsokon keresztül gyógytornász szemszögből. Remélem tudok segíteni mindenkinek, aki elolvassa a bejegyzéseimet!