Beküldve:

Esettanulmány az elülső feltárásból végzett csípőprotézis műtétről

Újdonságnak számít még ez Magyarországon, nemcsak a heg helyzete más, hanem az a műtétet követő rehabilitáció is. A csípőprotézis beültetése rutin műtétnek mondható, viszont vannak korlátai a protézis használatának, nem minden feladat végezhető el vele, és vannak testhelyzetek, amelyeket kimondottan kerülni kell a csípőprotézissel.

Az elülső feltárásból elvégzett csípőprotézis betültetése során izmokat nem vágnak át! Szemben a hagyományos feltárással, ahol az oldalsó farizmokat teljesen átvágják ahhoz, hogy az ízületi felszínt elérjék. A vágást a csípőhorpasz izom mellett végzik, így sokkal gyorsabb a rehabilitáció, nem kell megvárni, míg az izom meggyógyul.

A munkám során már sok embernek segítettem a csípőprotézis műtét után felépülni, volt akinek első műtétje volt, olyan is, akinek cserélni kellett a protézist, és olyan is, akinek már mind a két oldalon volt protézise. Elülső feltárásból végzett protézissel rendelkező páciensem viszont még csak egy volt. Erről szeretném röviden leírni a tapasztalataimat, amit gyógytornászként láttam, és átéltem.

Nagyon el volt hanyagolva ez a csípő, műtét előtt 5 cm-es végtaghossz különbség volt, melyet a műtéttel sem tudtak már teljesen korrigálni, 1 cm maradt. 60 év körüli, aktív életet élő férfi volt, aki azért választotta az elülső feltárásból végzett műtétet, mert számára fontos volt, hogy minél hamarabb visszatérjen a megszokott életviteléhez. Ahogy hazaengedték a kórházból, én már másnap mentem hozzá gyógytornára. A comb, és farizmok rendkívüli módon sorvadtak voltak, hiszen már 2 éve csípőfájdalommal élt.

Két mankóval várt, nem járókerettel, mint ahogyan a többi páciens! Voltak gyakorlatok, melyek számára is nehézséget, fájdalmat okoztak, de tény, hogy a 28. gyógytorna végére, ő mankó nélkül járt már. Az oldalsó feltárásban műtött, korabeli páciensekkel az utolsó alkalommal addig jutunk el, hogy 1 mankó, vagy van, aki még mindig 2 mankót használ. Sok minden egyéni tényezőtől is függ egy terápia célja, kimenetele, de sokkal mobilisabb volt ez a páciens, és kevésbé viselte meg a műtét, mint azokat, akiket a hagyományos módszerrel műtenek. Ennek egyik oka a vérveszteség, míg az új módszerrel nem vágnak át izmokat, addig a régi eljárással az oldalsó farizmot, és a kis farizmot is át kellett vágni, így több vér, és vele együtt ásványi anyag is távozott a szervezetből. Sokkal nagyobb távolságokat tudott megtenni az utcán, és jóval kevesebb gondot okozott a lépcsőzés is. Az autóvezetést is hamarabb engedélyezte az orvos tekintettel a műtét típusára.

Azt is fontos továbbá, hogy az elülső feltárásban elvégzett műtétnél a hajolás mértéke valamelyest nagyobb mozgáspályán kivitelezhető, a feszülés később jelentkezik, mint a megszokott operációnál. A tiltott mozgásokat viszont itt is érdemes elkerülni: guggolás, két láb egymáson való keresztezése. A két láb szoros összezárása nem teljesen elvetendő, amennyiben a páciens feszülést nem érez, úgy megengedhető. Ha kényelmetlen számára a pozíció, akkor kerülendő!

A műtétek szükségességéről általában ortopéd vagy traumatológus szakorvos dönt, elülső feltárásban csípőprotézis műtétet már több helyen végeznek az országban, ám nem mindenhol TB támogatott a beavatkozás.

Amit minden pácienstől hallok mindegy, hogy elülső vagy oldalsó feltárásból végezték el a műtétet: „Azt bántam meg, hogy ennyi ideig halogattam a műtétet”. A fájdalom megszűnik, ahogy a protézist beültetik, így a hangulatuk is javul, valamint vissza tudnak térni a társadalomban, családban elfoglalt helyükhöz, mindennapi tevékenységeikhez.

Remélem, hogy az esetismertetéssel tudtam segítséget nyújtani a műtét előtt állóknak!

Beküldve:

Keresztszalag műtét

A keresztszalag sérülések igen gyakoriak, leginkább focistákat, kézilabdásokat érinti, de otthoni sérülés, egy sportolás közbeni rossz mozdulattal is könnyen előfordul a szakadása.

A sérülés típusait tekintve beszélhetünk szalag lazulásról, részleges szakadásról, valamint teljes szakadásról.
A részleges szakadást, és a szalag lazulást, általában konzervatívan kezelik, brace-t kapnak a páciensek, amelyet pár hétig hordva a sérülés gyógyul, viszont tudnunk kell, hogy ez a szalag már nem olyan stabil, mint korábban volt. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy instabilnak érezzük a térdünket, ki akar menni alólunk. Sportolóknál kiemelten fontos ez, hogy a szalag teljes egészében nem szakadt el, csak bizonyos rostjai, de ez terheléstől függően okozhat panaszokat: duzzanat, főleg estére, fájdalom lépcsőzés közben, instabilitás érzés.
A szalag lazulása során a rostok egymással még érintkeznek, de hosszirányukban megnyúlnak, így nem tudják kellő mértékben stabilan tartani az ízületet. Ez ugyanolyan tünetekben mutatkozhat meg, mint a részleges szakadás.


Teljes szalagszakadást minden esetben műtétileg kezelnek. Ennek során a combhajlító izomzatból, vagy a térdkalács alatti területből vett szalaggal pótolják az elszakadt szalagot. Ezek a műtétek általában jól szoktak sikerülni, és igen erős szalagot kapunk, amely teljes mértékben stabilizálja a térdízületet. Az orvos által meghatározott végtag terhelés mértékét minden esetben be kell tartani a megfelelő ideig, hiszen ha hamarabb terheljük a lábunkat, azzal a műtét sikerességét veszélyeztetjük! Irodai munkába való visszatérés a sérülést követően kb. 4 hónap, fizikai munkát végzőknél kb. 6 hónap, sportba való visszatérés kb. 8 hónap. Nagyon fontos a műtétet követő folyamatos gyógytorna, hogy mozgásban legyen a térdünk a terhelés elkerülése mellett, mert a frissen beültetett szalagnak szüksége van a mozgási ingerre, viszont a nem megfelelő időben elkezdett terhelés/ túlterhelés során a szalag nem tud megfelelően rögzülni, így hiába sikerült jól a műtét, rosszul időzített mozgásokkal tönkretehető az eredmény.

Mindegy milyen térdsérülést szereztünk, ezek után általában szükséges a gyógytorna. Itt főként a combizomzat erősítésére fektetjük a hangsúlyt, majd ezt követően a térdhajlítás fokozására. Fokozatosan terheljük a térdízületet, ha esetleg estére bedagad, az azt jelenti, hogy túl sok volt a terhelés aznap. Jegelni a műtött területet a műtéttől számítva 3 hónapig ajánlott, ha tünet van jelen. Ajánlott otthon a sarok alá egy labdát, vagy párnát betenni, így minél hamarabb sikerül majd elérni a teljes térd nyújtást.

Mielőbbi jobbulást, és eredményes rehabilitációt kívánok!

Beküldve:

Térd protézis műtét

A térdprotézissel élőknek szinte semmi életmódbeli változtatás nem szükséges a műtét előtti életükhöz viszonyítva. Nincsenek tiltott mozgások, melyek során a protézis ficamodna. Viszont komolyan el kell gondolkodni, hogy mikorra is tervezzük ezt a műtétet, ugyanis a térdízület felépítése jelentős mértékben eltér a csípőízülettől.

A térdízületi kopás igen gyakori diagnózis főleg 50 év felett, nem mindegy, hogy az élete során ki milyen mértékben, és hogyan terhelte a térdét. A meniscusok (ízületi porc) nagy szerepet töltenek be a térd stabilitásában. Amennyiben ezek már elkoptak, és rendszeres fájdalmat okoznak röntgen eltérésekkel igazolván, úgy általában az orvosok a protézis beültetését szokták javasolni.

Térdízületi kopás tünetei:

  • járási nehezítettség: főleg a járás elindításkor
  • reggeli merevségérzés: pihenés után, főként reggel „be kell járatni” a térdet
  • duzzanat: a porcfelszín kopása miatt lokális gyulladás alakul ki
  • kezdetben a lépcsőn járás, és guggolás nehezített, majd a kopás előrehaladtával a járás is kezd fájdalmassá válni

Miért válasszam a protézist?

Amennyiben az orvos már tett erre utaló javaslatot, úgy érdemes elgondolkodni ezen. Az ízületi porcot a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen műtéttel nem tudják pótolni. Így lehet injekciózni, vagy porcvitaminokat szedni, egy ideig hatásosak lesznek, ám ha a porc nagymértékben károsodik, utána már nem biztos, hogy csökkenti a fájdalmat.

A protézis beültetése során az egyik végét a lábszárba ütik be, a másikat pedig a combcsontba, így mind a két ízesülő felszín ki lesz cserélve, közöttük pedig egy kis műanyag lesz, amely a meniscust (porcot) pótolja.

Nem érdemes túl sokáig halogatni a műtétet, mert ez az állapot javulni már nem fog, ha az orvos is szóba hozta a műtétet. A porc csak egyre jobban elkopik, vizesedik, ami a gyulladás jeleit mutatja. Egyre nehezebbé válik az elindulás, sokszor üléskor is dagad, fájdalmassá válik a járás is. Ha sokáig fennáll a gyulladás, vagy tartósabban vizesedik a térd, akkor már az ízületi tok is károsodhat, zsugorodással fog reagálni, ami tovább ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezet. Egy nagyon hosszasan halogatott műtétnél hosszabb lesz a felépülési/ rehabilitációs idő is. Nemcsak a tok, de az izomzat is merevvé válik, elveszti a rugalmasságát, és nagyon sokat veszít az erejéből, a combizomzat körfogata is csökkenhet.

A térdprotézis beültetése után nagyon fontos a gyógytorna, hogy a zsugorodott izmokat, merevvé vált kötőszövetet mobilizáljuk, a heget ne engedjük letapadni! Érdemes legalább 12 hétig végezni a gyógytorna gyakorlatokat, hogy a térdízület is újra mobillá váljon, továbbá fontos, hogy minél hamarabb megtanuljunk segédeszköz nélkül újra járni.

Amennyiben Ön is gondolkodik a protézis beültetésén konzultáljon a kezelőorvosával, illetve felmerülő kérdéseivel bátran megkereshet!

Beküldve:

A házi betegápolásról

Nagyon sokan nem ismerik ezt a fajta alternatívát, és sokan nem is élnek ezzel a lehetőséggel, pedig műtétek után, vagy időseknek nagyon sokat segíthet a fizikális és mentális állapotukon egyaránt. TB által finanszírozott kezelés, így a pácienseknek térítésmentesen igénybe vehető.

A házi betegápolás során lehet igénybe venni ápolást, gyógytornát, logopédiát, elektromos kezelést és diétás tanácsadást. A kezeléseket minden esetben a házi orvos rendeli el, és már szakorvosi javaslat sem szükséges hozzá. Házi betegápolás keretein belül folyamatosan 2×14 gyógytorna vehető fel, és ezt egy évben kétszer rendelheti el a háziorvos.

Fontos még megemlítenem, hogy ez az ellátás attól is függ, hogy területileg a házi betegápolást végző cégnél van-e szakember. Hiszen az orvos hiába rendeli el a gyógytornát, ha nincs erre megfelelő végzettséggel rendelkező személy. Ebben az esetben marad a privát szolgáltatás.

Házi betegápolást rendelhet el a háziorvos friss műtétek után, idős ágyhoz kötött személyek esetében, mozgáskorlátozott személyeknél, stroke-ot követően, minden olyan mozgásszervi. ill. belgyógyászati kórkép esetében, amely a páciens életminőségének romlásához vezet, továbbá a háziorvos döntése alapján szükségesnek elbírált esetekben.

Beküldve:

Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció

 

Szeretném azzal kezdeni, hogy a protézis behelyezése miatt vannak tiltott mozgások, melyek egy életen át kerülendők a ficam elkerülése érdekében.

Tiltott mozgások közé tartozik

  • guggolás, vagy nagyon alacsony székre ülés. Mielőtt leülünk egy székre fontos, hogy az legalább a térdünkig érjen, az ettől alacsonyabb felületeket kerüljük!
  • két láb keresztezése egymáson, valamint a keresztbetett lábbal ülés
  • ajánlatos elkerülni a két láb szoros egymáshoz zárását is
  • figyeljünk oda, hogy törzsből ne forduljunk hátra úgy, hogy a lábunk nem mozdul, helyette inkább teljes testtel forduljunk meg
  • alváshoz is szükséges a párna a két alsó végtag közé, főleg ha oldalt fekve szeretünk aludni

Amin érdemes változtatni

  • a fürdőkádban fürdés nem ajánlott, helyette zuhanyozzunk
  • a lábbeli felvételéhez cipőkanál használata lesz szükséges
  • WC magasítót is jó lesz beszerezni
  • a fürdőszobában, és a csúszós felületeken érdemes csúszásgátlók, kapaszkodók elhelyezése
  • a pedikűr elvégzéséhez kérjük segítséget
  • autóban üléskor a támlát hátra kell dönteni, és az ülést megemelni úgy, hogy a csípőízület magasabban legyen a térdnél

A műtétet követően az orvosok mindenki írnak fel véralvadásgátlót, ami mellé fáslizás, vagy kompressziós harisnya használata szükséges, amíg a tabletta/ injekció el nem fogy.

A 12. hétig szükséges rehabilitációban résztvenni, melyre többféle lehetősége is van. A műtét után lehet a klinika rehabilitációs osztályára átmenni, vagy otthonunkban házi beteg ápolás keretein belül, melyet a háziorovosunktól kell megigényelni. A helyi járóbeteg ellátó központban, vagy gyógyfürdőben is lehet folytatni a kezelést. A TB által nyújtott ellátások végeztével, otthonunkban érdemes folytatni a gyógytornát a 12. hétig. Erre azért van szükség, hogy a szervezetünk regenerálódjon, valamint megtanuljunk járni járókerettel/könyökmankóval, valamint ezeket el is tudjuk hagyni. A gyógytorna során egyensúly és koordinációt fejlesztő gyakorlatokat is végzünk, nagy hangsúlyt fektetve a farizomzat megerősítésére, és a járás korrigálására is.

A fent megjelölt tiltott mozgások betartásával sportolni is lehet a csípő protézisünkkel, viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha érezzük a csípőnkben a feszülést, akkor már nem erőltessük a nagyobb mozgástartományt, nehogy ficamot okozzunk. Szoktam ajánlani az úszást, mellúszásnál viszont a lábtempót mindenki egyénileg érzi, hogy mennyit bír, inkább a gyors, és hátúszást szoktam preferálni.

Beküldve:

A csípőprotézis műtét

A műtéti technikát illetően többféle lehetőség áll rendelkezésre, ezek alkalmazása felől mindig a sebész orvos dönt.

A protézist általában cementtel rögzítik, ez egy ragasztóanyag, amellyel a protézis stabilan marad a csontokban. Van ún. cement nélküli protézis, amikor nem használnak kötőanyagot, hanem a csontszövet körbeszövi a protézist, és ez fogja megadni a stabilitást. Ennél a változatnál 6 hétig tehermentesítésre van szükség, tehát mankó vagy járókeret használata javallt.

A műtét során általában az oldalsó farizmot átvágják, hogy az ízülethez hozzá tudjanak férni, így a műtétet követően nagyon fontos ezen izom megerősítése. Az operációkat általában lumbalis érzéstelenítéssel végzik, az altatást abban az esetben szokták választani, ha a gerincen volt műtét, vagy egyéb degeneratív elváltozás ami miatt nem tudják oda beadni az injekciót.

 

Elülső feltárásból végzett műtét

Ezt az eljárást még nem olyan régóta alkalmazzák Magyarországon, ennek lényege, hogy a műtét során nem vágják át a fent említett oldalsó farizmot, és az alatta fekvő mélyebb izmokat. A feltárást olyan precízen végzik, és olyan helyen vágnak, ami nem érint egyetlen izmot sem. Eredményeként sokkal gyorsabb a műtéti rehabilitáció, hiszen izom átvágásra nem került sor, hamarabb visszanyeri a páciens az izomerejét, jobban terhelhető. A kopás súlyosságától nem függ, hogy elvégezhető-e ez a beavatkozás, hiszen a feltárás helyében van. A hátránya ezen beavatkozásnak, hogy itthoni keretek között TB által nem finanszírozott, így csak magán klinikákon érhető el, melynek értéke közelít az egy millióhoz.

Azt azért még szeretném megemlíteni, hogy mivel ez az operáció magán klinikákon érhető csak el, így a napi ellátás díját is finanszírozni kell. Nem ajánlatos a műtétet követő 1-2 napon belül távoznunk. Mindegy milyen feltárásból végzik a műtétet, mindenkinek szoktak draint behelyezni a sebbe, melynek az a célja, hogy a vérsavó, felgyülemlett váladék távozzon a műtét helyéről. Ezt általában a 3. napon szokták kivenni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy mint minden műtét, ez is szövődménnyel jár, így a láz is bárkinél jelentkezhet, és jobb ha 4-5 napot bent tartózkodunk, hiszen ott azonnal tudnak számunkra segítséget nyújtani.

Beküldve:

A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂 

 

Beküldve:

Derék becsípődés… Mi áll a hátterében, és hogyan kezeljük?

A becsípődéses problémák nagyon gyakoriak, és a hátterükben mindenképp kell, hogy szerepeljen valamilyen strukturális eltérés. Ez az eltérés pedig általában porckorong degenerációt jelent.

A becsípődés akkor tud kialakulni, ha a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyatestek, valamint a kisízületek közelednek egymáshoz. Becsípődés során a kisízületek közé szorul be az ideg, ami hirtelen fellépő és erős fájdalmat okoz. Sok esetben ezek bármilyen „rossz mozdulatra” kialakulhatnak.

Nagyon fontos még megemlítenem, hogy ezek a becsípődések, az előjelei annak, hogy nem jól terheljük a gerincünket, és valami megváltozott a működésben. Amennyiben ezekre a tünetekre nem figyelünk oda, és nem kezdünk el változtatni az életmódunkon (itt a testmozgásra gondolok), akkor ugyanez a panasz többször ismétlődik meg egyre erősebb fájdalmakkal. Ha erre sem figyelünk oda, akkor gerincsérvként pár év múlva visszatér.

Amint az ideg becsípődik a kisízületek közé, az első és legfontosabb dolog az, hogy megszüntessük ezt a nyomást.  Erre tudok javasolni gyakorlatokat:

  1. Hátonfekve

Két lábunkat talpra húzzuk, és karunkat oldalra nyújtjuk a talajon a vállunk magasságába. Ebben a helyzetben a két térdünket döntjük el jobb és bal oldalra amennyire tudjuk. A gyakorlatot folyamatosan kivitelezve pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk.

 

2. Oldaltfekve

Jobb oldalunkon fekszünk, a jobb karunk kényelmesen a fejünk alatt, a bal karunkkal mellkasunk előtt megtámaszkodunk. A két lábunk egymáson hajlítva van. A bal kezünket tarkóra tesszük, könyökünk a plafon felé tekint, és innen fordulunk hátra, próbáljuk a könyökünket leérinteni a talajra. Ugyanezt a bal oldalunkon fekve is elvégezhetjük.

A fent említett gyakorlatokat mindig csak fájdalomhatárig végezzük, de ebben a mozgástartományban folyamatosan, viszont arra figyeljünk, hogy ne gyorsan! Pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk a gyakorlatok hatására, amennyiben ez elmarad minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Amennyiben akutan sikerült a panaszokat megszüntetnünk, utána érdemes folytatni a gyógytornát, egyéb fizioterápiás kezelésekkel kiegészítve, hogy megelőzzük a gerincsérv kialakulását, és fordítsunk nagyobb figyelmet a gerincünk védelmére!

Beküldve:

Derékfájás és a futás

Nagyon gyakori kérdés a derékpanaszokkal hozzám fordulóknál, hogy mikor kezdhet el futni, vagy mikor folytathatja a futást. Azt szeretném már az elején kihangsúlyozni, hogy ez minden esetben egyénfüggő, ki mikor tudja ismét folytatni a megszokott sportját, de természetesen vannak olyan betegségek, amikor többet ártunk magunknak ezzel a mozgásformával, mint használunk. A következőkben arról lesz szó, hogy milyen esetekben hagyjunk fel teljesen átmenetileg  futással, és mikor lehet folytatnunk. 

A megszokott sportjától egyik páciensemet sem szoktam végleg eltiltani, átmenetileg igen, de akkor a fájdalmuk is olyan mértékű, hogy emiatt sem tudnának sportolni. Sokszor lehet hallani, hogy a futás nem tesz jót az ízületeknek, a porcoknak, és sokan félnek is tőle. 

A legfontosabb dolog, hogy mindig megfelelő talajon fussunk! Kerüljük  a betont és aszfaltot! Ezek nagyon kemény felületek, nagyon nagy nyíróerők hatnak mind a térd mind a gerinc porckorongjaira. Ehelyett ajánlom inkább az erre a célra kiépített futópályákat, sportpályákat, füves pályákat, valamint a futópad is sokkal jobb választás. 

A következő lépés, hogy válasszunk egy megfelelő futócipőt, amely kényelmes számunkra, jól szellőzik, és könnyű. 

 

 

Akik a derékfájásukat megelőzően nem futottak, azok ne ezt követően kezdjék el ezt a típusú sportot, hiszen azzal csak ártanak a gerincüknek. Azok viszont, akik a fájdalom megjelenése előtt is rendszeresen (hetente v. gyakrabban) jártak futni, azok később folytathatják, a fent említett kritériumok betartásával. Ha jelenleg is fennáll a derékfájdalom, akkor viszont nem ajánlott  a futás senkinek, mindegy hogy előtte sportolt-e vagy sem! A derékfájás okát fel kell tárni, ilyen esetben forduljon a megfelelő szakemberhez! 

Azok akik rendszeresen futnak azoknak ehhez a megterheléshez alkalmazkodik a mozgásszervrendeszerük is, tehát az izmok, inak, csontok terhelhetősége nő. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen természetesen rendszeresen folytatott hosszú távon át végzett sporttevékenység szükséges. 

Ezzel szemben azok, akik szinte sose sportoltak, és úgy gondolják most, hogy megfájult a derekuk szükség lenne valami testmozgásra nekik pont az ellenkezőjét fogja kiváltani, vagyis a fájdalom fog fokozódni. A fájdalom azt jelzi, hogy valami hiba van a “rendszerben”, tehát vagy a porckorong és kisízületek vannak túlterhelve, vagy a kötőszövet és izomzat. Ha egy ilyen feszes izomzattal kezdünk el futni, azok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, így  fájdalom csak fokozódik. Ha pedig porckorong probléma van a háttérben, akkor pedig egy kezdődő porckorong problémából sérvet is tudunk csinálni, ha erőltetjük rendszeresen. 

A futást akkor folytathatjuk gerincsérv, vagy porckorong kiboltosulás (protrusio) esetében, ha minden alsó végtagba sugárzó tünetünk elmúlt, és lokális derékfájdalmuk sincs már. Kevesebb távval kezdjünk, és ha futás közben indul meg a kisugárzó tünet, akkor mindenképp álljunk meg! Fontos, hogy fokozatosan térjünk vissza a futásba, hogy a szervezetünk is hozzászokjon! 

Jó futást kívánok mindenkinek! 🙂 

Beküldve:

A gerincsérv műtéti kezelése

A porckorongsérv nagyon eredményesen kezelhető megfelelően összeállított gyógytorna gyakorlatokkal. Az esetek nagy részében, amikor műtétre kerül a sor, az nem azért van, mert nincs más lehetőség, hanem azért, mert a páciensek nem bírják tovább az elviselhetetlen fájdalmat.

A műtétet igénylő állapotok a következők: alsó végtagi bénulás, széklet- és vizelettartási problémák. A bénulást szó szerint kell érteni, a zsibbadás, hangyamászás érzés nem tartozik ide, ez az az állapot, amikor az illető nem tudja megmozdítani a lábát, pedig akarja. A vizelettartási probléma pedig azt fedi le, amikor akaratlagosan nem tudjuk tartani a vizeletet. Amikor csak indítási nehézség van, az nem jelent műtéti indikációt.

Műtétet a fent felsorolt lehetőségek fennállásakor kell elvégezni, a többi esetben a fájdalom miatt kerül erre sor. Ha a fent említett tünetek megjelennek, akkor viszont minél hamarabb kell a műtétet végrehajtani, mert maradandó károsodások állhatnak fent, de az, hogy egy gerincsérv miatt valaki lebénuljon, szerencsére nem gyakori eset!

Szeretném hozzáfűzni, hogy a kiszakadt gerincsérvet nem kell feltétlenül megműteni! A porckorongjaink zselés anyagból épülnek fel, amikor a gerincsérv kiszakad, ez a zselés anyag kifolyik a környező szövetek (izmok, szalagok) közé. Ez nagyon nagy fájdalommal jár, hiszen feszíti a szöveteket, ideget is nyomhatja. 4-6 hét után javulás következik be a fájdalom mértékét tekintve, hiszen a zselés anyag felszívódásnak indul. Amennyiben ezt az időszakot sikerül átvészelnünk, és keresünk egy gyógytornászt, aki a segítségünkre tud lenni, akkor utána a műtét szükségtelenné válik.

 

Amennyiben lehetőségünk van rá próbáljuk meg a műtétet elkerülni, és a McKenzie módszert használni. Ha már ez nem hoz javulást, akkor érdemes konzultálni egy orvossal, de amíg a konzervatív kezelést ( pl. gyógytorna) nem próbáltunk, addig ne a műtét legyen az elsődleges választás.