Hogyan kerüljük el a gerincfájdalmat várandósság alatt?

Fontosnak tartom, hogy a gerincünk egészségét egész életünk során próbáljuk megőrizni, ne csak a terhesség időszaka alatt. A nők életében a várandósság egy örömteli időszak, hiszen egy új élet növekedik a pocakban, de a szervezetükre nézve nagy megterhelést is jelent. Nagyon sokan csak ebben az időszakban kezdenek el foglalkozni a gerincük egészségével, hiszen ahogyan nő a baba egyre inkább fordul elő derék- és hátfájás is.

A nagyobb fájdalmak inkább a második trimeszter végén kezdenek el megjelenni, amikor a baba inkább súlyra kezd el növekedni. Az édesanya tartása ilyenkor megváltozik, ha a terhessége előtt nem mozgott rendszeresen, akkor nagy az esélye, annak hogy a terhességük korábbi szakaszában fognak mozgásszervi panaszok megjelenni, mint azoknál a kismamáknál, akik a terhességük előtt is odafigyeltek a testtartásukra, ill. a gerincük egészségére.

Ahogyan gyarapszik a baba, úgy egyre nagyobb nyíróerők hatnak az ágyéki gerincre, egyre nagyobb súlyt kell neki elviselnie. Ha nincs megfelelő izomzat, ami megtartsa az ágyéki görbületet, akkor ez a görbület fokozódik, így a kisízületekre esik a terhelés nagy része, nem pedig a csigolya testre, aminek a feladata lenne a súly viselése. Ez már önmagában nagy fájdalmat tud okozni, az izmok zsugorodottak és feszesek lesznek. A háti szakasz is gyakran szokott fájni egyrészt azért, mert a mellek mérete megnövekszik, amit a gyenge hátizomzat nem tud megtartani. Másrészről pedig a fokozott ágyéki görbület kompenzálására jelenik meg egy fokozott háti görbület is.

Egyszerű tornagyakorlatokat lehet csinálni hátonfekvésben, itt gondolok főleg a nyújtózkodásra. Négykézláb helyzetben már lehet erősíteni a hátizmokat, farizmokat is, gerincet mobilizálni.

Minden kismamának javasolnám, hogy sétáljanak sokat a friss levegőn, és járjanak el kismama tornára! Felhívnám a figyelmet, hogy mindenképp olyan kismama tornát válasszanak, amelyet gyógytornász tart! Vele meg tudják beszélni, ha esetleg már a terhesség előtt is fennállt mozgásszervi probléma, hogy mi a teendő, és megfelelő tanácsokkal tud szolgálni.

A kismama torna során megtanulják a szülés alatti helyes légzéstechnikát, valamint vajúdáshoz is ajánlanak testhelyzeteket. Megmutatják a szoptatáshoz ideális testhelyezeteket, valamit adnak tanácsot ahhoz is, hogy a gyermekágyi időszak alatt hogyan tudnak enyhíteni a hátfájáson. A torna nemcsak a mama, de a baba egészségéhez is hozzájárul, hiszen a testmozgás során javul a keringés, ami a babának is kedvező. A kismamák is tudnak egymásnak tanácsot adni bizonyos kérdésekben, továbbá a hangulatot is javítja, hiszen kimozdulnak otthonról.

 

Boldog babavárást, és kellemes tornát kívánok az anyukáknak! 🙂

Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

Gerincműtét után

A gerincműtétet követően első vagy második nap a kórházban gyógytornásszal fognak találkozni. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a torna, főként a műtéti szövődmények megelőzése miatt (trombózis, tüdőembólia). A másik szerepe a korai tornának az, hogy minél hamarabb kezdjük el használni az izmainkat.

A gerincsérvnél nagyon gyakori, hogy a lábba sugárzó tünetek miatt, az alsó végtagi izomzat sorvadásnak indul. A fájdalom miatt azt a lábunkat nem terheljük, sántítunk, húzzuk magunk után, így az izomzatnak sincs ingere. Ez az állapot természetesen elmúlik, amint az ideggyök felszabadul a nyomás alól, és ezzel az alsó végtagi tünetek is megszűnnek, de pár hónapba beletelik, mire a két lábunk ismét egyforma vastagságú lesz.

Mire a kórházból hazaengednek minket, megtanulunk helyesen oldalra fordulni, és felkelni az ágyból. Az ülés természetesen 6 hétig kerülendő, ami azt jelenti, hogy aki ülő munkát végez, addig semmiképp ne menjen vissza dolgozni! Fél óránál hosszabb ülés nem javasolt egy friss gerincműtét után, maradjunk a fekvésnél, mert az a gerincünknek tehermentesített helyzet.

A rehabilitáció természetesen nem ér véget a kórházból való hazatérés után. A betanított gyakorlatokat mindennap kell otthon végezni, és 6 hét után ismét felkeresni egy gyógytornászt, hogy új gyakorlatokat tanítson be, és segítsen korrigálni a helytelen tartásunkat, bemutassa a gerinckímélő életmódot.

Műtött gerinccel már nem mindegy hogyan emelünk fel egy nehezebb tárgyat, és hogyan hajolunk le, hiszen az adott szegment már merev, a műtött rész nem úgy mozog, mint a többi része a gerincünknek, így erre figyelnünk kell. A gerinckímélő életmódot ettől fogva alkalmazni kell, egyenes derékkal kell hajolni, emelni. A  nehezebb tárgyak emelését pedig mellőzzük.

A gerincműtétet követően legalább 3 hónapig legyen mindennap torna akár gyógytornásszal, akár egyedül, de ez nem maradhat el, hiszen így sokkal gyorsabb a felépülés. A 3 hónapot követően lehet ismét McKenzie gyakorlatokat csinálni, ha csavarokkal, fémekkel volt szükséges rögzíteni a műtéti területet, akkor legalább 6 hónapot várjunk ezzel.

A McKenzie módszer

Az előző bejegyzésemben általánosságban beszéltem a porckorongsérv kezelési lehetőségeiről, de a legfontosabbat, a McKenzie módszert nem említettem, mert ennek külön bejegyzést szentelek. A porckorongsérv kezelésében elsődleges az oki kezelés, amely gyógytorna nélkül nem valósulhat meg! A korábbiakban említett kezelések a krónikus szakban mutatnak inkább eredményt, de a legnagyobb javulást csakis célzott gyógytornával érhetjük el!

Akit porckorongsérvvel diagnosztizáltak, annak javaslom, hogy mindenképp keressen fel egy gyógytornászt, aki ezzel foglalkozik! A csoportos gerinctorna nem fog megoldást hozni a problémájára. A gerincsérvet minden esetben egyénileg kell kezelni, a kiváltó okot felkutatni, megszüntetni, korrigálni a testtartást, és megfelelő izomcsoportokat erősíteni.

A módszer alkalmazásának egyik alapfeltétele, hogy tudjuk mely irányba van kiboltosulva a porckorong. Ha ez megvan, akkor olyan mozdulatokat gyakoroltatunk a páciensekkel, amivel a normál helyére próbáljuk a porckorongot centralizálni.

 

A gyógytornász által betanított gyakorlatokat minél többször kell csinálni otthon is, egészen pontosan 2 óránként kellene. Fontos, hogy a tornát követően legalább 30 percig ne csináljunk olyan mozdulatot ami a fájdalmat provokálná! Az otthoni gyakorlás során figyeljünk oda, hogy a véghelyzetekben kifújjuk a levegőt, izmainkat ne feszítsük meg, mert úgy nem tudunk megfelelő hatást elérni a porckorongok szempontjából.

A McKenzie tornának az a lényege, hogy csak 1-2 gyakorlatot tanítunk be, ami a leginkább csökkenti a fájdalmat, és ezeket kell ismételni 10-15x. Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért nincs több gyakorlat. Egyrészt azért nincs, mert hiába csináltatunk rengeteg gyakorlatot, ha nem tudja azt a páciens helyesen kivitelezni, akkor semmi értelme nincs. A másik dolog pedig, hogy próbáljuk a legjobbat megtalálni, ami a legtöbb javulást hozza.

A McKenzie módszer alkalmazható porckorongsérvnél, amely az ideggyökre nyomást gyakorol, kiszakadt sérvnél, és műtét után ha eltelt legalább 12 hét. A gyakorlatok során az a célunk, hogy a porckorongot centralizáljuk, az ideggyököt felszabadítsuk, ezáltal megszűnnek az alsó végtagba sugárzó panaszok is.

 

Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy érezhető javulás történjen pár hónap folyamatos torna szükséges, és ez nemcsak a gyógytornásszal való tornát jelenti, hanem az otthonit is. Nagyon nagy türelem, kitartás és rengeteg ismétlés kell ahhoz, hogy hosszútávú javulást érjünk el. A McKenzie tornát a tünetek elmúlása után 2 hónapig ajánlott végezni, hogy hosszútávon is megtartsuk az elért eredményeket!

Sok időt, és energiát kell belefektetni, de ha valaki ezt megteszi, azzal a műtéttől menti meg magát!

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂 

Gerincbarát sportok

Az előző fejezetekben arra tértünk ki, hogyan tudjuk a munkahelyi környezetünket úgy átalakítani, hogy a gerincünk terhelését csökkentsük. Most a sportok között nézünk szét, mit érdemes választani annak, akinek gerincproblémái vannak.

Ha a mélyizmaink aktiválásával sportolunk, akkor a sportok nagyrésze gerincbarátnak mondható. Viszont erre az ülő életmódból fakadóan sokan nem képesek, így előfordulhat, hogy bizonyos testmozgással csak rontunk a helyzetünkön. 

Mik azok a mélyizmok? Egy- egy csigolyát kötnek össze, fő feladatuk a gerincünk stabilizálása, és a csigolyák közötti távolság megtartása. Ha gyengülnek, akkor a porcorongokra ható nyíróerők hatása jobban érvényesül, és a csigolyák közötti magasság is csökken.

 

Nézzük mely sportok ajánlatosak ha gerincproblémáink vannak: 

1.Úszás:

Ilyenkor a gerincünk tehermentesített helyzetben van, viszont a mély izmainknak stabilizálni kell, hogy a kar –és lábtempót végre tudjuk hajtani. Akinek rendszeresen fáj a dereka, azoknak inkább a hát és gyorsúszás ajánlott. A kartempónál próbáljuk minél magasabbra tolni a karunkat, és nyújtózni a gerincünkkel.

Mellúszást azoknak ajánlanék, akiknek a vízben nem fáj a derekuk, mert ha úszás közben is fennáll a fájdalom, az fokozhatja a tüneteket. Fontos még itt megjegyezni, hogy csak helyes légvétellel végrehajtott mellúszás a hasznos a gerincünknek! Kitett fejjel nem célszerű úszni, mivel ilyenkor a nyakunk hátraszegett helyzetben van, ami nyaki gerinc problémát okozhat!

 

  1. Jóga:

Ez a mozgásfajta nagyon jó azoknak, akiknek nincs diagnosztizált mozgásszervi problémájuk, de a mindennapos ülő munka után szeretnének kiszakadni a székből. A mélyizmokat erősíti, sok egyensúly gyakorlat is van benne, javítja az izmok rugalmasságát, és pszichésen is jó hatással van a szervezetünkre. Ha azt érezzük, hogy 1-1 póz kellemetlen, akkor ne erőltessük!

Akiknek hónapok óta tartó fájdalma van, inkább egy szakorvost keressen fel!

 

  1. Pilates:

Nagyon jól átmozgatja a gerincünket, fokozza a hajlékonyságot, viszont ugyanaz érvényes mint a jógánál, akiknek van valamilyen mozgásszervi elváltozásuk előtte beszéljenek a gyógytornászukkal!

 

  1. Biciklizés:

Itt nagy hangsúly van az ülés, és a kormány beállításán! Az a jó, ha egyenes háttal tudunk ülni a biciklin, és nem kell előre görnyedni, az ugyanis fokozza a derékfájdalmat! Az ülést pedig úgy kell beállítani, ha a bicikli mellett állunk, akkor az minimum a csípőnk magasságáig érjen. A nagyon „rázós” utakat próbáljuk elkerülni, mert az a gerincünknek nem tesz jót.

 

  1. Gerinctorna:

Gyógytornász által összeállított gyakorlatsorokat érdemes választani, a legjobb, ha egyéni kezelésben részesülünk. Ilyenkor csak velünk tud foglalkozni, és a számunkra legmegfelelőbb gyakorlatokat tanítja be.

 

  1. Túrázás:

Az egyik legjobb testmozgás annak, aki gerincfájdalommal küzd. Az egyenetlen talaj miatt a mélyizomzatnak stabilizálnia kell a gerincet a mozgás alatt. Ebből adódóan nagyon jót tesz annak is, akinek porckorong problémája van, hiszen ha a mélyizmok stabilizálnak, azok tartják a kellő távolságot a csigolyák között. Minden korosztálynak ajánlom, a legfontosabb, hogy az erdei utakat válasszuk, ne a betonon, és kiépített utakon menjünk, mert ott ez a stabilizáló funkció nem működik.

 

A következő blogban arról lesz szó, hogy derék, ill. gerincfájdalom esetén milyen mozgásformákat célszerű elkerülnünk.