Beküldve:

Derékfájással edzőteremben?

Nagyon sokszor kérdezik főként a fiatal páciensek, hogy gyakran járnak edzőterembe, és mi az a feladat, amiket végezhetnek a derékfájásukkal úgy, hogy közben nem ártanak magunknak vele. Látatlanban nehéz pontos gyakorlatokat meghatározni, hiszen sok minden múlik a feladat kivitelezésének pontosságán. Itt elsősorban azokat szeretném felsorolni, amely eszközöket érdemes elkerülni, ha derékfájásunk van.

Porckorongsérv:

A leggyakoribb probléma a fiatalok körében, ennek egyik oka az ülő életmód, és a gyenge izomzat. Nagyon fontos, hogy ha úgy megyünk edzőteremben, hogy fáj a derekunk, és diagnosztizálva van a betegség, de éppen akkor nincs kisugárzó panaszunk, akkor a futást kerüljük! Ha nem tudjuk megfelelően tartani a lumbalis gerincünket, úgy, hogy a fájdalmat csökkentjük mozgás közben, akkor nem érdemes futni, mert azzal csak rontunk a helyzeten. Helyette jobb, ha göröngyös talajon sétálunk, vagy pedig az ellipszis gép használata során nincs olyan nagy nyíróerőknek kitéve a gerincünk, mint futáskor. Fontos még, hogy érdemes a felhúzásokat is elkerülni, hiszen állásból kell ilyenkor emelni igen nagy súlyokat, ami tovább ront a helyzeten. Aki ilyen problémával rendelkezik annak javaslom, hogy minél többet használjon fittballt, BOSU-t, vagy TRX-et, ezeket építse be az edzéseibe, de úgy végezze a gyakorlatokat, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen beállítva. Előtte érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia.

Csigolya elcsúszás:

A futás itt is szintén tiltó listára került, a felhúzással együtt. Spinning, futópadon való séta, ellipszis ajánlott helyette. Itt is fontos, hogy minél több instabil eszközt használjunk az edzésünk során: fittball, BOSU, TRX, dynair párna.. stb. Ugró, rugó sportok kifejezetten kerülendők, hiszen az plusz kompressziót, nyíróerőt generál a gerincben. A bordásfalon végzett húzódzkodás megengedett, ha már erősebbek vagyunk meg lehet próbálni térdfelhúzást is a bordásfalon, itt viszont figyelni kell végig a hasunk feszítésére, mert anélkül többet ártunk, mint használunk.

A két betegség ugyanazon elven tud létrejönni: a csigolyákat összekötő mélyen fekvő izmok gyengék, így sem a porckorongot, sem a csigolyákat nem tudják a helyükön tartani a rájuk ható nyíróerők ellenében. Ezért is fontos mind a két esetben, hogy minél több instabil felszínnel dolgozzunk, mert ahogy ezeken az eszközökön egyensúlyozunk, úgy aktiváljuk azokat a pici izmokat, melyek megadják a gerincünk stabilitását.

 

Gerincferdülés:

Itt fontos tudnunk és tisztában lenni azokkal a mozdulatokkal, amelyek a korrigált helyzetet fenntartják. Érdemes előtte a Schroth gyakorlatokat megtanulni, hiszen ha már megy önállóan a korrekció, utána már arra kell figyelni, hogy sportolás közben ezt a korrigált testhelyzetet végig fenntartsuk, és úgy nem fogjuk rontani a görbületünk mértékét. Kifejezetten ajánlott a fittball-os edzés, TRX tréning, de ezek során végig figyelni kell, hogy ne a görbület irányára dolgozzunk rá, hanem korrigálva végezzük a gyakorlatokat!

Akinek nincs diagnosztizálva semmilyen probléma, amely indokolná a rendszeresen visszatérő derékfájdalmakat, javaslom, hogy keressen olyan személyi edzőt, aki gyógytornász is. Előbb konzultáljon vele, megtanulják a megfelelő gyakorlatokat, és egyénre szabottan meg fogja tudni mondani, melyek azok az eszközök, amelyeket érdemes kerülnie.

Ha az olvasottakhoz kérdése merül fel, szívesen válaszolok rá emailben: agostonaida@gmail.com 🙂

Beküldve:

Diagnosztikai eljárások III.

Ultrahang

  • előnye, hogy nem jár sugárterheléssel
  • a készülék nagy frekvenciájú hanghullámokat bocsájt ki, melyek néhány cm-re hatolnak a lágyrészekbe, majd onnan visszaverődve elektromos jelekké alakítja a készülék, és így készít egy képet róla
  • vizsgálható vele az ízületi folyadék mennyisége, lágyrész tumorok, ínsérülések, izomsérülések
  • dinamikus képalkotó eljárás: mozgásban mutatja az inakat, ízületeket
  • csontokat ért sérülések, törések ezzel nem mutathatóak ki
    • főként a lágyrészekkel kevésbé borított ízületek vizsgálhatóak ezzel: váll, könyök, csukló, boka, térd
  • Terápiában is alkalmazzák az UH kezelést
    • mozgásszervi betegségek körében nagy segítséget nyújt az ultrahang kezelés (pl. befagyott váll, kéz arthrosis, csukló sérülések során)
    • az ultrahang kezelőfeje mechanikai rezgéseket bocsájt ki, melyekkel a lágyrészek összetapadását tudjuk oldani
    • a sejtműködés fokozásával pedig a szöveti gyógyulást segíti
    • az alkalmazásával a szövetek nyújthatósága fokozódik, a fájdalom csökken
    • az ultrahang terápia alkalmazása során leghamarabb a vérben nyelődik el az általa kibocsátott hullám, és legkésőbb pedig a csontban

     

MR

  • bármely lágyrész képlet elváltozását lehet vele vizsgálni
  • mágneses hullámokkal dolgozik, melyek az adott testrészről visszaverődnek
  • a visszaverődések függnek a vizsgált testrész víztartalmától is
  • a H atomokról visszavert hullámokat a gép képpé alakítja át
  • a legpontosabb ábrázolást ez a vizsgálat teszi lehetővé
  • kimutatható vele gerincvelő sérülés, kompresszió, porckorong problémák,
  • lágyrész daganatok, izom/ ínszakadások/ sérülések, amennyiben az ultrahang eredménye nem elég a diagnózis felállításához
  • hátránya, hogy a vizsgálat sok időt vesz igénybe, mely során mozdulatlannak kell lennünk, hiszen az elmozdulás során a képalkotás nem lesz releváns. Gyerekek vizsgálatakor éppen ezért altatásban végzik a vizsgálatot

Ezen vizsgálatokra általában beutaló szükséges, TB által nem támogatott, fizetős vizsgálatok is vannak, ezeket igen sürgős esetekben szokták a páciensek kifizetni. Időpontfoglalás és vizsgálatkérés elérhető itt: https://www.affidea.hu/

Beküldve:

Derék becsípődés… Mi áll a hátterében, és hogyan kezeljük?

A becsípődéses problémák nagyon gyakoriak, és a hátterükben mindenképp kell, hogy szerepeljen valamilyen strukturális eltérés. Ez az eltérés pedig általában porckorong degenerációt jelent.

A becsípődés akkor tud kialakulni, ha a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyatestek, valamint a kisízületek közelednek egymáshoz. Becsípődés során a kisízületek közé szorul be az ideg, ami hirtelen fellépő és erős fájdalmat okoz. Sok esetben ezek bármilyen „rossz mozdulatra” kialakulhatnak.

Nagyon fontos még megemlítenem, hogy ezek a becsípődések, az előjelei annak, hogy nem jól terheljük a gerincünket, és valami megváltozott a működésben. Amennyiben ezekre a tünetekre nem figyelünk oda, és nem kezdünk el változtatni az életmódunkon (itt a testmozgásra gondolok), akkor ugyanez a panasz többször ismétlődik meg egyre erősebb fájdalmakkal. Ha erre sem figyelünk oda, akkor gerincsérvként pár év múlva visszatér.

Amint az ideg becsípődik a kisízületek közé, az első és legfontosabb dolog az, hogy megszüntessük ezt a nyomást.  Erre tudok javasolni gyakorlatokat:

  1. Hátonfekve

Két lábunkat talpra húzzuk, és karunkat oldalra nyújtjuk a talajon a vállunk magasságába. Ebben a helyzetben a két térdünket döntjük el jobb és bal oldalra amennyire tudjuk. A gyakorlatot folyamatosan kivitelezve pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk.

 

2. Oldaltfekve

Jobb oldalunkon fekszünk, a jobb karunk kényelmesen a fejünk alatt, a bal karunkkal mellkasunk előtt megtámaszkodunk. A két lábunk egymáson hajlítva van. A bal kezünket tarkóra tesszük, könyökünk a plafon felé tekint, és innen fordulunk hátra, próbáljuk a könyökünket leérinteni a talajra. Ugyanezt a bal oldalunkon fekve is elvégezhetjük.

A fent említett gyakorlatokat mindig csak fájdalomhatárig végezzük, de ebben a mozgástartományban folyamatosan, viszont arra figyeljünk, hogy ne gyorsan! Pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk a gyakorlatok hatására, amennyiben ez elmarad minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Amennyiben akutan sikerült a panaszokat megszüntetnünk, utána érdemes folytatni a gyógytornát, egyéb fizioterápiás kezelésekkel kiegészítve, hogy megelőzzük a gerincsérv kialakulását, és fordítsunk nagyobb figyelmet a gerincünk védelmére!

Beküldve:

Derékfájás és a futás

Nagyon gyakori kérdés a derékpanaszokkal hozzám fordulóknál, hogy mikor kezdhet el futni, vagy mikor folytathatja a futást. Azt szeretném már az elején kihangsúlyozni, hogy ez minden esetben egyénfüggő, ki mikor tudja ismét folytatni a megszokott sportját, de természetesen vannak olyan betegségek, amikor többet ártunk magunknak ezzel a mozgásformával, mint használunk. A következőkben arról lesz szó, hogy milyen esetekben hagyjunk fel teljesen átmenetileg  futással, és mikor lehet folytatnunk. 

A megszokott sportjától egyik páciensemet sem szoktam végleg eltiltani, átmenetileg igen, de akkor a fájdalmuk is olyan mértékű, hogy emiatt sem tudnának sportolni. Sokszor lehet hallani, hogy a futás nem tesz jót az ízületeknek, a porcoknak, és sokan félnek is tőle. 

A legfontosabb dolog, hogy mindig megfelelő talajon fussunk! Kerüljük  a betont és aszfaltot! Ezek nagyon kemény felületek, nagyon nagy nyíróerők hatnak mind a térd mind a gerinc porckorongjaira. Ehelyett ajánlom inkább az erre a célra kiépített futópályákat, sportpályákat, füves pályákat, valamint a futópad is sokkal jobb választás. 

A következő lépés, hogy válasszunk egy megfelelő futócipőt, amely kényelmes számunkra, jól szellőzik, és könnyű. 

 

 

Akik a derékfájásukat megelőzően nem futottak, azok ne ezt követően kezdjék el ezt a típusú sportot, hiszen azzal csak ártanak a gerincüknek. Azok viszont, akik a fájdalom megjelenése előtt is rendszeresen (hetente v. gyakrabban) jártak futni, azok később folytathatják, a fent említett kritériumok betartásával. Ha jelenleg is fennáll a derékfájdalom, akkor viszont nem ajánlott  a futás senkinek, mindegy hogy előtte sportolt-e vagy sem! A derékfájás okát fel kell tárni, ilyen esetben forduljon a megfelelő szakemberhez! 

Azok akik rendszeresen futnak azoknak ehhez a megterheléshez alkalmazkodik a mozgásszervrendeszerük is, tehát az izmok, inak, csontok terhelhetősége nő. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen természetesen rendszeresen folytatott hosszú távon át végzett sporttevékenység szükséges. 

Ezzel szemben azok, akik szinte sose sportoltak, és úgy gondolják most, hogy megfájult a derekuk szükség lenne valami testmozgásra nekik pont az ellenkezőjét fogja kiváltani, vagyis a fájdalom fog fokozódni. A fájdalom azt jelzi, hogy valami hiba van a “rendszerben”, tehát vagy a porckorong és kisízületek vannak túlterhelve, vagy a kötőszövet és izomzat. Ha egy ilyen feszes izomzattal kezdünk el futni, azok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, így  fájdalom csak fokozódik. Ha pedig porckorong probléma van a háttérben, akkor pedig egy kezdődő porckorong problémából sérvet is tudunk csinálni, ha erőltetjük rendszeresen. 

A futást akkor folytathatjuk gerincsérv, vagy porckorong kiboltosulás (protrusio) esetében, ha minden alsó végtagba sugárzó tünetünk elmúlt, és lokális derékfájdalmuk sincs már. Kevesebb távval kezdjünk, és ha futás közben indul meg a kisugárzó tünet, akkor mindenképp álljunk meg! Fontos, hogy fokozatosan térjünk vissza a futásba, hogy a szervezetünk is hozzászokjon! 

Jó futást kívánok mindenkinek! 🙂 

Beküldve:

Túrázás gyógytornász szemmel

Túrázni sokan szeretünk! Ilyenkor általában jól összeszokott csapat alakul ki, gyönyörű tájakon visz az utunk, valamint a hegyi friss levegő is sokat segíthet a légzőszervi és szívproblémákon is. De vajon akik gerincproblémákkal és lúdtalppal küzdenek nekik jót tesz, vagy inkább mellőzniük kellene? Elárulok mindent, sőt tanácsot is adok a túrázás kedvelőinek!

1.Lúdtalp

A lúdtalp sokszor kamaszkorban alakul ki a hirtelen növekedés miatt, az esetek nagy részében a növekedés befejeződésével a lúdtalp is szépen korrigálódik. A mértékétől függően javasolt lúdtalpbetét használata, valamint gyógytorna. Ha túrázni indulunk, akkor mindenképp olyan cipőt válasszunk, amit gyakran használunk. A túrázás legnagyobb ellensége a rossz cipő, ami nyomja a lábat! Lúdtalpasoknál erre még jobban kell figyelni, az ő esetükben a hossz- és harántboltozat is lesüllyed, megváltozik a láb statikája, a lábizmok gyengülnek. Nekik azért lehet jó választás egy- egy túra, mert a göröngyös talajon való séta erősíti a láb izmait, amelyek a boltozatsüllyedés miatt elgyengültek.

2.Derékfájás

Nagyon izgalmas kérdés, hogy a derékfájós menjen-e egész napos túrára, vagy inkább maradjon otthon? Aki megtanulta a helyes testtartást, és tudja is magát korrigálni, azoknak mindenképp javaslom, hogy menjenek bátran! A göröngyös talajon való séta ugyanis nemcsak a talp izmainak ad ingert, hanem a gerinc mély izomzatának is. A sima talajon való járáskor ugyanis ez a mély izomzat nem kapcsol be, mert a gerincnek olyankor nincs szüksége stabilitásra. Az egyenetlen talajon való séta egy ingert ad az idegrendszer számára is, így a gerincnek szüksége van a stabilitásra, amelyet a mélyen fekvő törzsizmok adnak meg.

 

3.Gerincsérv

Akinek jelenleg van bármilyen tünete is a gerincsérv kapcsán (derékfájás, alsó végtagba sugárzó tünetek) nekik inkább az otthoni pihenés javasolt. Azok, akik már a McKenzie tornát alkalmazzák, és ennek kapcsán nincsenek tüneteik, valamint megtanulták már a tartásukat korrigálni, nekik mindenképp javasolt! A fent leírt élettani háttér miatt a gerincsérveseknél még fontosabb a mélyizmok bekapcsolása a működésbe. Akinek van egy megfelelően működő törzsstabilitást adó izomzata, valamint megtanulta a helyes testtartást, és ezt önkorrekcióval is létre tudja hozni, akkor bátran mehet egész napra is akár. A mély izomzatnak kulcs szerepe van a gerincsérv kialakulásában, ugyanis ha elég erős ez az izomcsoport, akkor az tudja tartani a porckorongot a helyén, így az ideggyököt nem éri el. Lokális derékfájás kialakulhat, de az alsó végtagba sugározni nem fog. Amit fontos szem előtt tartani, az a hátizsák beállítása, és túrabot ajánlott számukra! A hátizsák alja a fenekünk alá semmiképp ne kerüljön, és a vállpántok szimmetrikusan legyen beállítva!

Kellemes túrázást kívánok mindenkinek!

Beküldve:

Csontkovács, ki is ő, és mit csinál velünk?

Napjainkban egyre népszerűbb, hogy ha kificamodik a bokánk, vagy a vállunk, nem az orvost keresik fel, hanem csontkovácshoz fordulnak. Vajon mi lehet az, amit ők tudnak de az orvos nem? Krónikus mozgásszervi betegségekkel is egyre több pácienstől hallom, hogy volt csontkovácsnál. Mi az ő kompetenciájuk, biztosan tudjuk? Sok bejegyzésemben hangsúlyozom, hogy csak protokollban meghatározott gyógytornát válasszunk, csak a tapasztalt szakembert válasszuk, most lerántjuk a leplet a csontkovács munkájáról!

Csontkovács bárki lehet. Szószerint bárki, ennek a tanfolyamnak az elvégzéséhez, ugyanis nem szükséges anatómiai ismeretekkel rendelkezni. A csontkovács képzés 1-2 hétvége szokott lenni, ahol megtanulják, a mozdulatok kivitelezését háttér tudás nélkül. Viszonyítva a többi egészségügyben dolgozó személyhez képest, akik legalább 4 évet töltenek főiskolán, hogy diplomát szerezzenek, ez elég kevés tudás. Akik főiskolára járnak legyen az orvos, gyógytornász, vagy ápoló, legalább 2 évig csak anatómiát, és élettant tanulunk!

A csontkovács kompetenciája arra terjed ki, hogy az általunk fájdalmasnak mondott ízületünket passzívan kimozgatja, de mivel alapok nélkül tanulnak, így ezt sem mindig jól tudják kivitelezni, hiszen pár nap alatt nem lehet ennyi mindent megtanulni. Azok a csontkovácsok, akik úgy hirdetik magukat, hogy nem szükséges gyógytorna csak az ő kezelésük, vagy hogy a gyógyszert el lehet dobni, ha ők megkezelik a pácienst, általában a reklámfogás végett használják ezeket a hangzatos mondatokat. Hirtelen mozdulatokat is alkalmaznak, ami azért káros, mert aki fájdalommal érkezik hozzájuk ott valami nem stimmel az ízülettel vagy az azt körülvevő lágyrészekkel van probléma. A passzív átmozgatás, amivel ők dolgoznak, akkor hatásos, ha ellazítjuk az izmainkat, ilyenkor az ízületeket mozgatjuk át, kezdjük az egy síkú mozgásokkal, és fokozatosan haladunk az összetettebb ízületi mozgások felé. Ha az izom ellazult helyzetben van, és egy hirtelen mozgást alkalmazunk, az könnyen ficamhoz vezethet, mivel nem tud az ízületet körülvevő izomzatunk megfeszülni, stabilizálni, hogy a ficamot elkerüljük!

 

A csontkovácsok szakmai kompetenciája

Nemcsak az anatómiát, de klinikai tantárgyakat sem tanulnak, így ha már van konkrét mozgásszervi diagnózisunk, akkor hiába fordulunk vele csontkovácshoz, ők azt nem fogják tudni értelmezni, nem tudják összekötni a látott tünetekkel, hogy mi miért történik.

Azt pedig, hogy egy ficamot csontkováccsal tetessünk helyre kifejezetten ellenzem. Azok a páciensek, akik így jártak egyikőjük sem volt egy sikertörténet. Mint ahogyan fent említettem ők megtanulnak egy mozdulatsort, amit mindenkinél ugyanúgy alkalmaznak, nem tesznek különbséget egy gerincsérv, vagy meszesedés talaján kialakult fájdalom között. Nem ismerik pontosan az ízületek felépítését, így reponálni sem tudják. Arról nem is beszélve, hogy a ficamok diagnosztizálásához általában röntgen felvétel szükséges, hogy megbizonyosodjunk róla töréssel nem járt együtt, és ezt követően az orvos altatásban teszi helyre az ízületet, amit lássunk be egy csontkovács a rendelőben altatóorvos és röntgen hiányában nehezen fog kivitelezni…

 

Ki a manuálterapeuta?

Csontkovácsnak szokták a köznyelvben nevezni a manuálterapeutát is, a kettő között egy egészségügyi főiskolán, vagy egyetemen megszerzett diploma a különbség! Manuálterapeuta csak orvos, vagy gyógytornász lehet, tehát olyan szakemberek, akiknek már megvan az ehhez szükséges elméleti tudás. A manuálterápia tanfolyam sok részből áll, amelyet ha valaki végig csinál az 2 év. Szerintem itt is látható a különbség az oktatás,  valamint a mögötte álló tudás mértékéről. A manuálterápiában finom, és lassú mozgásokkal dolgoznak, minden diagnózishoz pontosan tudja a szakember, hogy melyek a tiltott mozgások, és miket lehet alkalmazni.

Kihez forduljak?

Akiknek gerincet érintő problémája van, úgy mint gerincsérv, becsípődés, azok gyógytornászt keressenek fel a problémájukkal.

Aki pedig traumás sérülést szenvedett (ficam, zúzódás, szalag, vagy izomszakadás), elsősorban traumatológust keressenek fel, és a diagnózist követően, az orvos meghatározza a terápiát, és a kezelési módszereket.

Csontkovácsot az keressen fel, akinek abszolút nincs semmi fájdalma, mozgásszervi diagnózisa, mert úgy nem okozhat nagyobb kárt.

Akármilyen fájdalmunk van elsőként mindig egy orvost keressünk fel, ha megvan a diagnózis, utána tudunk megfelelő terápiát alkalmazni. Diagnózis nélkül hiába kezelünk meg bárkit, az nem fog javulást eredményezni, sőt örüljünk ha nem lesz rosszabb!

 

Remélem ezek után inkább választják az orvosi kezelést, valamint a gyógytornát, mint hogy öngyógyításba kezdjünk csontkováccsal!

Beküldve:

Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

Beküldve:

Gerincműtét után

A gerincműtétet követően első vagy második nap a kórházban gyógytornásszal fognak találkozni. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a torna, főként a műtéti szövődmények megelőzése miatt (trombózis, tüdőembólia). A másik szerepe a korai tornának az, hogy minél hamarabb kezdjük el használni az izmainkat.

A gerincsérvnél nagyon gyakori, hogy a lábba sugárzó tünetek miatt, az alsó végtagi izomzat sorvadásnak indul. A fájdalom miatt azt a lábunkat nem terheljük, sántítunk, húzzuk magunk után, így az izomzatnak sincs ingere. Ez az állapot természetesen elmúlik, amint az ideggyök felszabadul a nyomás alól, és ezzel az alsó végtagi tünetek is megszűnnek, de pár hónapba beletelik, mire a két lábunk ismét egyforma vastagságú lesz.

Mire a kórházból hazaengednek minket, megtanulunk helyesen oldalra fordulni, és felkelni az ágyból. Az ülés természetesen 6 hétig kerülendő, ami azt jelenti, hogy aki ülő munkát végez, addig semmiképp ne menjen vissza dolgozni! Fél óránál hosszabb ülés nem javasolt egy friss gerincműtét után, maradjunk a fekvésnél, mert az a gerincünknek tehermentesített helyzet.

A rehabilitáció természetesen nem ér véget a kórházból való hazatérés után. A betanított gyakorlatokat mindennap kell otthon végezni, és 6 hét után ismét felkeresni egy gyógytornászt, hogy új gyakorlatokat tanítson be, és segítsen korrigálni a helytelen tartásunkat, bemutassa a gerinckímélő életmódot.

Műtött gerinccel már nem mindegy hogyan emelünk fel egy nehezebb tárgyat, és hogyan hajolunk le, hiszen az adott szegment már merev, a műtött rész nem úgy mozog, mint a többi része a gerincünknek, így erre figyelnünk kell. A gerinckímélő életmódot ettől fogva alkalmazni kell, egyenes derékkal kell hajolni, emelni. A  nehezebb tárgyak emelését pedig mellőzzük.

A gerincműtétet követően legalább 3 hónapig legyen mindennap torna akár gyógytornásszal, akár egyedül, de ez nem maradhat el, hiszen így sokkal gyorsabb a felépülés. A 3 hónapot követően lehet ismét McKenzie gyakorlatokat csinálni, ha csavarokkal, fémekkel volt szükséges rögzíteni a műtéti területet, akkor legalább 6 hónapot várjunk ezzel.

Beküldve:

A gerincsérv műtéti kezelése

A porckorongsérv nagyon eredményesen kezelhető megfelelően összeállított gyógytorna gyakorlatokkal. Az esetek nagy részében, amikor műtétre kerül a sor, az nem azért van, mert nincs más lehetőség, hanem azért, mert a páciensek nem bírják tovább az elviselhetetlen fájdalmat.

A műtétet igénylő állapotok a következők: alsó végtagi bénulás, széklet- és vizelettartási problémák. A bénulást szó szerint kell érteni, a zsibbadás, hangyamászás érzés nem tartozik ide, ez az az állapot, amikor az illető nem tudja megmozdítani a lábát, pedig akarja. A vizelettartási probléma pedig azt fedi le, amikor akaratlagosan nem tudjuk tartani a vizeletet. Amikor csak indítási nehézség van, az nem jelent műtéti indikációt.

Műtétet a fent felsorolt lehetőségek fennállásakor kell elvégezni, a többi esetben a fájdalom miatt kerül erre sor. Ha a fent említett tünetek megjelennek, akkor viszont minél hamarabb kell a műtétet végrehajtani, mert maradandó károsodások állhatnak fent, de az, hogy egy gerincsérv miatt valaki lebénuljon, szerencsére nem gyakori eset!

Szeretném hozzáfűzni, hogy a kiszakadt gerincsérvet nem kell feltétlenül megműteni! A porckorongjaink zselés anyagból épülnek fel, amikor a gerincsérv kiszakad, ez a zselés anyag kifolyik a környező szövetek (izmok, szalagok) közé. Ez nagyon nagy fájdalommal jár, hiszen feszíti a szöveteket, ideget is nyomhatja. 4-6 hét után javulás következik be a fájdalom mértékét tekintve, hiszen a zselés anyag felszívódásnak indul. Amennyiben ezt az időszakot sikerül átvészelnünk, és keresünk egy gyógytornászt, aki a segítségünkre tud lenni, akkor utána a műtét szükségtelenné válik.

 

Amennyiben lehetőségünk van rá próbáljuk meg a műtétet elkerülni, és a McKenzie módszert használni. Ha már ez nem hoz javulást, akkor érdemes konzultálni egy orvossal, de amíg a konzervatív kezelést ( pl. gyógytorna) nem próbáltunk, addig ne a műtét legyen az elsődleges választás. 

Beküldve:

A gerincsérv (discus hernia)

A köztudatban gerincsérvnek nevezzük, de valójában a porckorongokat érintő kiboltosulást jelenti. Ez egyértelműen civilizációs betegségnek mondható, és egyre fiatalabb korban alakul ki. A páciensek nagyrésze úgy gondolja, hogy egy rossz mozdulat miatt történhetett ez meg vele, de ez ettől sokkal összetettebb. Ahhoz, hogy valakinek kialakuljon a porckorongsérve ahhoz hosszú időn át fennálló egyoldalú terhelés szükséges. Ennek hatására a porckorongban degenerációk mennek végbe, veszít a víztartalmából, amit már nem tud visszanyerni, így tartósan veszít a magasságából is. A porckorong egy zselés anyag, aminek ha a magassága csökken, akkor oldalra kell, hogy kiboltosuljon. Amennyiben a porckorong elkezdi nyomni az ideggyököt, ami minden csigolya magasságában kilép, akkor kezdődnek a végtagokba sugárzó panaszok. Jellemzően úgy kezdődik, hogy először csak a derék fáj, ami általában pár nap múlva el szokott múlni. Ezeket a periódusokat követi egy jóval hosszabban elhúzódó derékfájdalom, ilyenkor a páciensek orvoshoz fordulnak, ahol a lumbágó vagy isiász szerepel diagnózisként a leleten. A terápiát ebben az irányban folytatják, a tünetek jobb esetben enyhülnek, de pár hónappal, évvel később megint előjönnek ezek a tünetek, viszont ekkor már sokkal intenzívebben alsó végtagba sugárzó fájdalommal vagy zsibbadással együtt. Sajnos egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy félrekezelik a pácienseket. Az előbb említett lumbágót vagy isiászt kezelik, és a fájdalom csak nő, egyre jobban zsibbad a láb, minden mozdulat fájdalmas. Ilyenkor visszamegy az orvoshoz, ahol fájdalomcsillapító injekciókat kapnak sorba, amik valamennyire csökkentik a fájdalmukat, de az okot nem kezelik! Több hónap is eltelhet így, mire egy orvos beutalja MR felvételre, és még pár hónap, mire oda időpontot is kap. Emiatt azt szoktam tanácsolni a pácienseknek, hogy aki teheti privát úton készítessen egy MR felvételt az ágyéki gerincéről, ez pár nap alatt elkészül, és nem kell hónapokat várni az időpontra. Ha megvan a pontos diagnózisunk akkor kezdhetjük el kezelni a kiváltó okot, és csak így várható eredményes javulás. A porckorongsérv népbetegség, ennek oka a civilizációs ártalmakban keresendő, az ülő munka, mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kialakulásához. A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogyan tudjuk mindezt megelőzni. A gerincsérv anatómiájáról, kezeléséről és egyéb tüneteiről bővebben olvashatnak: https://profigyogytorna.hu/gerincserv-tunetei