Hátfájásaink nyomában

Élete során minden ember megtapasztalja a hátfájdalmat, van akinek meghúzódik, kialudja, izomlázas, ráesik. Ennek fogunk most utána járni, hogy milyen problémák okozhatnak nekünk hátfájást.

  1.   Nyaki gerinc probléma: ez igen gyakori, a nyaki gerincünk elváltozása, problémát generál a háti gerincszakaszon is. Ilyenkor alkalmazhatjuk azt a nyaktornát, és tanácsokat, melyet leírtam a fejfájásos cikkben.
  2.   Váll/ vállövet érintő probléma: nagyon gyakori, hogy válltörés, vagy ficam, zúzódás után hátfájdalom jelenik meg. Ennek egyik oka a kényszertartás, melyet a sérülés következtében önkéntelenül is, de hozzászoktunk, hogy védjük a sérült testrészünket. A másik, ami okozhatja, hogy a sérülés miatt, ha nem volt átmozgatva kellőképpen (gyógytorna hiányában) a lapocka is elkezdett letapadni. Ez azt jelenti, hogy a mellkason a vállízületi mozgások során nem tud elmozdulni, és ez nem csak a vállban okoz mozgáskorlátozottságot, de hátfájdalmat is okozhat a merev izmok miatt.
  3.   Lapocka sérülések: maga ha a lapocka törik, esetleg megzúzódik, annak a fájdalma során szintén nincs mozgatva a terület, és letapad a lapocka, amiatt, hogy bizonyos izmok merevvé váltak. Ahogy sikerül oldani az izmok merevségét, utána fokozatosan visszatérnek a mozgások is, a fájdalom csökken.
  4.   Gerincferülés/ Scheuermann betegség: nemcsak kamaszkorban, de ugyanúgy felnőttkorban is tudnak fájdalmat okozni. Az általam leírt cikkekben is, ha olyan eset van, amikor nem sikerült a gerinc görbületeit a normál tartományba visszaszorítani kamaszkorban, akkor felnőtt korban okozhat fájdalmat. Ezek általában a túlterhelésből, és izomgyengeségből adódó fájdalmak, melyeken a gyógytorna, és a rendszeres testmozgás hamar tud segíteni.
  5.   Derékfájdalom: A derékról eredő probléma is okozhat hátfájást, hiszen ahogy a lumbalis gerinc görbületei megváltoznak, ehhez próbál alkalmazkodni a háti szakasz is. Ha a derékfájdalom megoldódik, utána csökkenek a háti panaszok is.
  6.   Hanyagtartás, ülő életmód: általában ez a leggyakoribb dolog, ami a hátfájdalmak nagyrészét okozza. A gerinc görbületei megváltoznak, így az izmok állapota is megváltozik, bizonyos izmok merevvé, feszessé válnak, míg más izomcsoportok pedig gyengülnek, ennek következtében nem tudják az izmok stabilizáló szerepüket ellátni. A hosszantartó ülés legalább óránként szakítsuk meg!

A fent leírtakból látszik, hogy mennyire fontos szerepet játszik a helyes testtartás kialakítása, illetve annak megőrzése a mindennapjainkban, hiszen sok fájdalmat tudnak okozni. A hátfájdalmak elkerülhetőek, és megelőzhetőek megfelelően végzett testmozgással. Nagyon jó az úszás, és a vízben végzett testmozgások (aquafitness, aerobik..stb.), edzőtermekben különböző gerinctréningek, fitball edzések, BOSU edzések, TRX, pilates, BodyArt..stb. Mielőtt ezekbe kezdenénk az okot mindenképpen kutassuk fel, hiszen nem mindegy, hogy a mozgáshiány miatt fáj a derekunk, vagy egy gerincsérv miatt. A kettő között hatalmas különbség van, és a gerincsérvnél ezek a mozgásformák csak később jöhetnek szóba! Ha van rá lehetőségünk olyan tréningekre járjunk el, amelyeket gyógytornász tart!

Remélem, hogy tudtam segíteni az Ön fájdalmának felderítésében is!

Derékfájással edzőteremben?

Nagyon sokszor kérdezik főként a fiatal páciensek, hogy gyakran járnak edzőterembe, és mi az a feladat, amiket végezhetnek a derékfájásukkal úgy, hogy közben nem ártanak magunknak vele. Látatlanban nehéz pontos gyakorlatokat meghatározni, hiszen sok minden múlik a feladat kivitelezésének pontosságán. Itt elsősorban azokat szeretném felsorolni, amely eszközöket érdemes elkerülni, ha derékfájásunk van.

Porckorongsérv:

A leggyakoribb probléma a fiatalok körében, ennek egyik oka az ülő életmód, és a gyenge izomzat. Nagyon fontos, hogy ha úgy megyünk edzőteremben, hogy fáj a derekunk, és diagnosztizálva van a betegség, de éppen akkor nincs kisugárzó panaszunk, akkor a futást kerüljük! Ha nem tudjuk megfelelően tartani a lumbalis gerincünket, úgy, hogy a fájdalmat csökkentjük mozgás közben, akkor nem érdemes futni, mert azzal csak rontunk a helyzeten. Helyette jobb, ha göröngyös talajon sétálunk, vagy pedig az ellipszis gép használata során nincs olyan nagy nyíróerőknek kitéve a gerincünk, mint futáskor. Fontos még, hogy érdemes a felhúzásokat is elkerülni, hiszen állásból kell ilyenkor emelni igen nagy súlyokat, ami tovább ront a helyzeten. Aki ilyen problémával rendelkezik annak javaslom, hogy minél többet használjon fittballt, BOSU-t, vagy TRX-et, ezeket építse be az edzéseibe, de úgy végezze a gyakorlatokat, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen beállítva. Előtte érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia.

Csigolya elcsúszás:

A futás itt is szintén tiltó listára került, a felhúzással együtt. Spinning, futópadon való séta, ellipszis ajánlott helyette. Itt is fontos, hogy minél több instabil eszközt használjunk az edzésünk során: fittball, BOSU, TRX, dynair párna.. stb. Ugró, rugó sportok kifejezetten kerülendők, hiszen az plusz kompressziót, nyíróerőt generál a gerincben. A bordásfalon végzett húzódzkodás megengedett, ha már erősebbek vagyunk meg lehet próbálni térdfelhúzást is a bordásfalon, itt viszont figyelni kell végig a hasunk feszítésére, mert anélkül többet ártunk, mint használunk.

A két betegség ugyanazon elven tud létrejönni: a csigolyákat összekötő mélyen fekvő izmok gyengék, így sem a porckorongot, sem a csigolyákat nem tudják a helyükön tartani a rájuk ható nyíróerők ellenében. Ezért is fontos mind a két esetben, hogy minél több instabil felszínnel dolgozzunk, mert ahogy ezeken az eszközökön egyensúlyozunk, úgy aktiváljuk azokat a pici izmokat, melyek megadják a gerincünk stabilitását.

 

Gerincferdülés:

Itt fontos tudnunk és tisztában lenni azokkal a mozdulatokkal, amelyek a korrigált helyzetet fenntartják. Érdemes előtte a Schroth gyakorlatokat megtanulni, hiszen ha már megy önállóan a korrekció, utána már arra kell figyelni, hogy sportolás közben ezt a korrigált testhelyzetet végig fenntartsuk, és úgy nem fogjuk rontani a görbületünk mértékét. Kifejezetten ajánlott a fittball-os edzés, TRX tréning, de ezek során végig figyelni kell, hogy ne a görbület irányára dolgozzunk rá, hanem korrigálva végezzük a gyakorlatokat!

Akinek nincs diagnosztizálva semmilyen probléma, amely indokolná a rendszeresen visszatérő derékfájdalmakat, javaslom, hogy keressen olyan személyi edzőt, aki gyógytornász is. Előbb konzultáljon vele, megtanulják a megfelelő gyakorlatokat, és egyénre szabottan meg fogja tudni mondani, melyek azok az eszközök, amelyeket érdemes kerülnie.

Ha az olvasottakhoz kérdése merül fel, szívesen válaszolok rá emailben: agostonaida@gmail.com 🙂

Diagnosztikai eljárások I.

Az orvosok nagyon sokszor alkalmaznak a diagnózis felállításához, illetve pontos megerősítéséhez különféle diagnosztikai eljárásokat. Egyre gyakrabban tapasztalom azt, hogy a betegek egyik szakorvostól a másikhoz vannak irányítva, kapnak különféle injekciókat a fájdalmukra, de a konkrét okot nem ismerik. Gyakran előfordul továbbá az is, hogy egy nem megalapozott diagnózissal kezelik a beteget, holott nem az a problémája, így a terápia hatástalannak bizonyul. A képalkotó eljárások adják meg a diagnózis felállításának alapját, enélkül nem lehet oki kezelésről sem beszélni.

Ebben a blogban a röntgen alkalmazási területeiről, továbbá a használatáról lesz szó. Minden eljáráshoz orvosi beutaló szükséges, viszont fontos tudni a különbségeket róla.

A röntgent alkalmazzák a leggyakrabban, általában a traumatológiában alkalmazzák törések, ficamok diagnosztizálására. Kimutatja a csont körül meszes lerakódásokat is, az ízületi rés szűkülése pedig porckopásra utal. Gerincferdülésnél nagyon fontos, hogy nyaktól a medencéig a teljes gerincről készüljön rtg. felvétel, hiszen csak így állapítható meg a csontérettség is. Nagy energiájú elektromágneses sugarak felhasználásával csak a csontos képleteket tudják vizsgálni, lágyrészekről (izmok, inak, szalagok, porckorongok) nem ad képet.

A vizsgálat során fontos, hogy az ékszereket eltávolítsuk, továbbá kismamáknál tilos a röntgent alkalmazni, mert magzatkárosító hatása lehet, főleg a 12. hét előtt. Egy adott ízületet mindig több irányból röntgeneznek meg, ugyanis a törések, ficamok így határozhatóak meg a legnagyobb pontossággal. Törések esetében pár nap elteltével megismétlik a vizsgálatot, mert friss törés esetén a környező szövetekben felhalmozódó folyadék miatt fals képet adhat.

Terápiás jelleggel alkalmaznak röntgen besugárzást daganatok kezelésében is, bár ma már inkább a sugárterápia és kemoterápia élvez elsőbbséget ezzel szemben.

Előnyei:

  • gyors vizsgálat, fájdalommentes
  • a kép hamar kiértékelésre kerül
  • traumás sérülések esetén a rtg. felvételt követően már a gipszet fel is helyezik, vagy megműtik a pácienst

Hátrányai:

  • az elektromágneses sugárzás a szervezetre káros hatást gyakorol, így évente 2-3 rtg. felvétel ajánlott az egészségkárosodás megelőzése végett
  • gyermekeknek és kismamáknak nem ajánlott

Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

Hogyan és mit sportolhatunk korzettben?

Aki a korzett hordása előtt rendszeresen sportolt (nem versenyszerűen), azokat szoktuk bátorítani a további sportolásra is, hiszen azzal is erősödik a törzsizomfűző, ami nagyon fontos a gerincferdülés, és a Scheuermann betegség kezelésében is.

A versenyszintű sportot szoktuk javasolni átgondolásra, ha az olyan, amely a gerincferdülést, vagy a Scheuermann-t rontaná.

Érdemes átgondolni a következő sportokat, ha versenyszinten űzte a gyermekünk:

  • ugrással, rázkódással járó sportok
    • atlétika
    • futás
    • távolugrás
    • magasugrás
    • küzdősportok
  • tovább még azokat is, amelyek a gerincnek nagyon extrém mozgásait kívánja meg:
    • ritmikus sportgimnasztika
    • balett (főleg scoliosis-nál, mert tovább laposítja a hátat)

Az, hogy mikor kell abbahagyni a versenyszerű sportot természetesen függ az orvos, gyógytornász véleményétől is, továbbá az, hogy ha valaki a versenysporttal felhagy, az nem azt jelenti, hogy hobbiszinten nem folytathatná!

 

Az úszáshoz, és vízi sportokhoz (amennyiben nem balesetveszélyes) szoktuk ajánlani a korzett viselését, hiszen a légzésre ellenállást ad, így nagyon jól erősíti a légzőizmokat, továbbá korrigált helyzetben végezhető az izomerősítés.

Hobbifutóknak is ajánlott a korzettben való futás, hiszen a megfelelő helyzetben erősíti az izmokat, és kevésbé terheli meg a gerincet is.

 

A korzettben szinte bármilyen sportot lehet végezni, nemcsak a fent felsoroltakat, ez mindenkinek az egyéni döntése, és kísérletező kedvén múlik, hogy miket próbál ki benne. Az első alkalom után nem szabad feladni, mert mindig a kezdés a nehéz, aztán már a szervezetünk is megszokja az új terhelést.

 

A korzetthez való hozzászokás a legnehezebb, ha ezen túl vagyunk, akkor már a benne való sportolás nem okoz gondot a kalandvágyó gyermekünknek 🙂 

A következő bejegyzésben a felnőttkori gerincferdülésről fogok írni, tartsatok velem 🙂 

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

Honnan tudhatom, hogy van-e gerincferdülése a gyermekemnek?

Vizsgálati módszerek: gyógytornászként mi is ezeket a teszteket alkalmazzuk

Otthon is „kiszűrhetjük” a gyermekünket, persze ez nem tekinthető diagnózis értékűnek, de ha az alábbi tünetek valamelyikét észleljük a gyermekünkön, akkor érdemes otthon megnéznünk a tartását. Ha ezekkel a vizsgálati módszerekkel igazolódni látjuk a gerincferdülés gyanúját, akkor érdemes minél hamarabb felkeresni a háziorvost!

Először kérjük meg a gyermekünket, hogy mezítláb csípőszéles terpeszben álljon meg előttünk min. derékig levetkőzve. Ezt követően kérjük meg, hogy úgy álljon ahogy szokott, ne húzza ki magát jobban, mint egyébként.

Ezt követően szemből vizsgáljuk meg, a következőket kell megfigyelnünk rajta:

  • két válla egy magasságban van-e?
  • két kulcscsontja egy vonalban van-e? (Ha az egyik előrébb van, és korábban nem volt váll sérülése, ez is a scoliosis egyik jele lehet)
  • derekának az íve mindkét oldalon egyforma-e? (Ha az egyik oldalon nagyon homorú, és a keze szinte odaér, a másik oldalon pedig szinte lapos, akkor ez is gyanúra adhat okot)
  • két csípőcsontja egy magasságban van-e?

 

Hátulról való megtekintés során a következőkre kell figyelnünk:

  • a vállak magassága szintén
  • lapockák egy magasságban vannak-e?
  • a csípőcsontok magasságát ismét meg lehet nézni
  • farredők egy magasságban vannak-e?
  • hátulról a teljes gerinc látható, így ebben a helyzetben észrevehető, ha oldalirányú görbület van jelen

 

Oldalról is célszerű megnézni a gerincet: (mindkét oldalról nézzük meg!)

  • egyik oldali válla előrébb látható-e?
  • a mellkasa az egyik oldalon előrébb látható-e?
  • egyik oldali csípőcsontja előrébb van-e, mint a másik?

 

Van még egy utolsó vizsgálati teszt, amely ha pozitív mindenféleképpen vigyük orvoshoz a gyermekünket! Ez pedig a következő:

  • a fent leírt helyzetben megáll
  • mi pedig a háta mögött állunk
  • megkérjük, hogy hajoljon előre
  • ha előrehajláskor az látjuk, hogy a háta az egyik oldalon magasabban áll, mint a másikon, akkor valószínűleg strukturális scoliosis áll fenn.

Ha ezt látjuk, akkor minél hamarabb keressük fel a gyermek háziorvost, aki beutaló alapján küldi tovább ortopédiára gyermekünket.

Remélem tudtam segíteni az otthoni „szűrésben” a szülőknek, és könnyebb lesz felfigyelniük ezekre a jelekre.

A következő blogban a strukturális gerincferdülés kezelési módszereit fogom bemutatni. 🙂 

Mi a scoliosis?

A scoliosis gerincferdülést jelent. Normál esetben hátulról megtekintve a gerincünket egyenest látunk. Ám ha gerincferdülésünk van, akkor hátulról  oldalirányú görbület látható. Általában a növekedés intenzív periódusában (kamaszkorban) jelenik meg. A betegségnek többféle kezelési formája ismert, de ez a görbület fokértékétől függ.

A gerincferdülésnek többféle formája, és csoportba sorolási lehetősége van:

  1. Strukturális scoliosis: csontos eredetű eltérésről van szó, a tér minden síkjában okoz elváltozást.

A pontos oka nem ismert, ilyenkor az idiopathias megnevezést használják az orvosok.

Ez a típus a növekedés befejeződéséig javítható, ill. a kezelés elmaradásának hiányában eddig romlik. Ha a növekedés lezárult, akkor az egy végállapotnak tekinthető, ettól kezdve már csak műtéti beavatkozással lehet javítani az állapoton.

 

  1. Funkcionális scoliosis: ez az enyhébb formája, általában izomegyensúly megbomlás miatt alakul ki, csak oldalirányú eltérés alakul ki.

A funkcionális scoliosis gyógytornával javítható, viszont nemcsak kamaszkorban alakulhat ki, hanem felnőttkorban is.

Kevésbé progresszív, mint a strukturális

 

Megjelenési forma szerint beszélhetünk:

  • háti (thoracalis)
  • ágyéki (lumbalis)
  • és a háti- ágyéki átmenetre eső (thoraco-lumbalis)

A háti szakaszon megjelenő scoliosis mondható a legrosszabbnak. Azért, mert itt a bordák és a szegycsont is érintetté válik a folyamatban. 900 feletti görbületeknél előfordulhat, hogy a tüdőt préseli a görbület, valamint a szívet is nyomhatja.

Az ágyéki görbület nem okoz olyan mértékű deformitást, mint a háti lokalizációjú. Viszont sokkal gyakoribb ennél a formánál a felnőttkorban is fennmaradó derékfájás.

A háti- és ágyéki átmenetre eső scoliosis az, ahol a legnehezebb korrigálni. Ritka a nagy fokértékkel rendelkező scoliosis, viszont a kis görbületen nehéz javítani. A lábterhelés nem egyforma, és a kompenzatórikus lumbo-sacralis görbület megjelenése miatt a csípőízület helyzete is megváltozik.

A scoliosis (gerincferdülés) tünetei:

  • egyik válla magasabban áll, mint a másik
  • egyik oldali csípőlapát magasabban van, mint a másik
  • oldalról megtekintve látható hogy az egyik oldali váll előrébb van, vagy az egyik oldali csípőlapát van előrébb fordulva
  • aktivitása csökkent
  • hátfájdalom, fáradékonyság
  • hátulról való megtekintés során látható, hogy a gerincben oldalirányú görbületek vannak

 

A következő bejegyzésben arról lesz szó, hogy otthon szülőként hogyan tudjuk megvizsgálni a gyermekünk gerincét, és mikor kell orvoshoz fordulni vele.

Gyermekeink gerincproblémái

Az előzőekben a gerincbarát sportokról, és a gerincfájdalmakról volt szó, viszont most szeretnék újabb témákba merülni, méghozzá a gyermekeket érintő gerincbetegségekről fogok beszélni.

 

Milyen gerincproblémája lehet a gyermekemnek?

 

1.Gerincferdülés (scoliosis):

  • a gyermekeket érintő gerincbetegségek között a leggyakoribb
  • az idejében felismert, és helyesen kezelt gerincferdülés „láthatatlanná” tehető (ez azt jelenti, hogy laikusoknak nem tűnik fel az apró különbség a két váll vagy csípő magassága között)
  • nagyon fontos, hogy minél hamarabb kerüljön sor a diagnózisra, mert annál jobban kezelhető
  • napi gerinctorna elengedhetetlen a javulás érdekében, amelyet gyógytornász vezetésével végezzenek!
  • akár kisgyermekkorban is megjelenhet, így fontos, hogy a szülő is figyelje a gyermeket, és ha eltérést lát a vállak vagy csípők magasságában, akkor forduljon orvoshoz!
  • a strukturális gerincferdülés általában öröklődik, tehát ha a szülőknek, vagy a családban bárkinél előfordult már scoliosis, akkor érdemes odafigyelni a gyermekre, főleg kamaszkorban!
  • elengedhetetlen a sikeres kezelés érdekében a jó terapeuta-szülő, szülő-gyermek, és terapeuta-gyermek kapcsolat

 

  1. Hanyagtartás:
  • ez a kamaszkorban jellemző a hirtelen növekedés hatására
  • ha bíztatjuk a gyermeket a testmozgásra, akár magától is korrigálódhat
  • a gyors növekedési szakaszokban fordul elő
  • ha a sport hatására nem javul, akkor gyermekorvoshoz kell fordulni

 

  1. Scheuermann betegség:
  • a gerinc csigolyáit érintő betegség, mely kamaszkorban szokott fellépni
  • az első tünet a hátfájdalom, a gyermek fáradékonyságra panaszkodik
  • hanyagtartás van jelen, viszont röntgen képen látszódnak jellegzetes eltérések
  • szintén öröklődő betegség, mely ha a szülőnél, vagy a családban másnál jelen van, akkor érdemes résen lenni, és rendszeres szűrővizsgálatokon résztvenni

A fent felsorolt betegségek mindegyike kezelhető gyógytornával, így ez képezi a terápia alapját!

A következő cikkemben a hanyagtartást fogjuk tovább elemezni, hogyan kezelhető, és szülőként mit tehetünk a gyermekünkért 🙂