Beküldve:

Nyaki gerincsérv kezelése

Nemcsak a lumbalis gerincen, de a nyakunkon is előfordulhat a porckorongok sérvesedése, ha nem megfelelően terheljük a gerincünket. A gerincsérv, bármely testtájunkon is legyen mindig egy globális tartáskorrekciós probléma talaján alakul ki. A lumbális szakaszon, ahogy a görbület elsimul, itt pedig ahogy előrehelyezzük a nyakunkat. Az előző bejegyzésemben leírtam, hogy melyek a tünetei az előrehelyezett nyaktartásnak, és mely izmok válnak érintetté, az általam adott gyakorlat hasznos lehet gerincsérv esetében is, csökkentheti a fájdalmakat.

Nyaki gerincsérv tünetei:

  •         zsibbadás, először a nyak- váll területén, majd egyre távolabbi testtájakon jelenik meg: felkar, könyök, alkar, csukló, ujjak
  •         minél messzebbre sugárzik ki a tünet, annál nagyobb nyomás alatt van az ideggyök
  •         hangyamászás érzés, esetleg érzéskiesés, felkar izmok gyengesége
  •         gyengült kézfogás, szorítóerő
  •         a kéz ügyetlenné válik, esetleg fokozottan érzékenyek az ujjbegyek

Kezelési metódus:

  1. Konzervatív kezelések: Elsőként ezt javasolnám, akinek még csak lokális zsibbadása van, vagy 1-2 hete kezdett el kisugározni az egész karra a tünet, azoknak lehet, hogy elegendő lesz a tartáskorrekció, nyaktorna rendszeres végzése. Ide tartozik a McKenzie- módszer is, melyet a nyaki gerinc betegségeiben is alkalmaznak. Fontos megemlítenem, hogy ha az izmok merevségé is oldjuk: trapéz felső, tarkóizmok, fejbiccentő izom, már azzal is nagy fájdalomtól tudjuk a pácienst megszabadítani, továbbá az izmok funkciója is javulni fog. Ezek fogják az alapján megteremteni a mozgásterápiának.
  2. Gyógyszeres kezelés: a mozgásterápia alatt az orvosok szoktak javasolni gyógyszereket is, melyek általában igen erős fájdalomcsillapítók. Pár hétnél tovább nem javasolt a szedésük, mert a gyomrot, és a májat tönkreteszi.
  3. Műtéti kezelés: ez protokollárisan akkor szükséges, amikor már a teljes gerincvelő nyomás alatt van, akkor viszont sürgősséggel alkalmazzák. Nyaki gerincsérv szinte sosem jut el oda, hogy az egész gerincvelőt tudja komprimálni. Az orvos megítélése, és főként a beteg fájdalomküszöbe az, amit a műtét szükségességét meghatározza. Műtétet követően is szükséges a gyógytorna, ahol a tartáskorrekció, és a zsugorodott izmok lazítása a legfontosabb szerep. A tartáskorrekció során nemcsak a nyak illetve fejtartást javítjuk, hanem globálisan a háti és lumbalis gerinc korrekciójára is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ha egy szegmentben probléma van, az hatással van a többi szegmentre is. 

Remélem, hogy ezzel a leírással, illetve tájékoztatással hozzájárultam ahhoz, hogy tisztábban lássa milyen lehetőségink vannak a nyaki porckorongsérv kezelésére, tüneteink csillapítására. Ha a témához kapcsolódóan további kérdései merülnek fel az agostonaida@gmail.com címen tudok további felvilágosítást nyújtani.

Beküldve:

Mit tehetünk ha csigolyaelcsúszásunk van?

A gerincünkben a csigolyák egymás alatt helyezkednek el, kialakítva így a lumbális görbületünket. Ha valamely csigolya nincs a helyén, úgy a görbületünk sem lesz harmonikus, egy megtörés fog benne látszani, ezzel nem is lenne baj egészen addig, amíg a csigolyaelcsúszás nem ad tünetet.

Miből lehet erre következtetni?

  •         a diagnosztikus eljárások I. c. blogban leírtak alapján röntgen felvétellel lehet diagnosztizálni a problémát
  •         nagyon sok esetben nem is ad tünetet, másoknak pedig már hónapok óta tartó derékfájdalom hívja fel a figyelmet a problémára
  •         a csigolyaelcsúszás során maga a csigolyatest csúszik le a nyúlványokról
  •         ez az elcsúszás történhet előre (az esetek nagy részében), vagy hátrafelé is (ritka)
  •         a statikus helyzetek során igen hamar jelentkezik fájdalom, az állást az illető nagyon nehezen bírja
  •         az ülést preferálja, hiszen ilyenkor a csigolyatest hátracsúszik a normál helyére, ezért nem okoz tünetet
  •         futás, ugrás során szintén fájdalmat okoz, hiszen az elcsúszott csigolyát, egy nagyon rossz helyzetben terheljük

Hogyan kezelhető?

Mint ahogy a gerincproblémák nagy részét, ezt is a gyengült izomzat okozza. Amennyiben elég erősek a csigolya között elhelyezkedő izmaink, azok helyén tartják a csigolyát, és nem engedik elcsúszni, csak extrém esetekben (autóbaleset, magasból való leesés, sport sérülések…stb.). Krónikus esetben előfordulhat még balett táncosoknál, ritmikus sportgimnasztikát végzőknél, ejtőernyősöknél. 

A törzsizmok erősítésével, a csigolya valamelyes korrigálódhat a helyére, tünetmentessé tehető a páciens, de az elcsúszás mértéke valójában sokat nem igazodik. A cél ilyenkor mindig az, hogy a műtétet megelőzzük, és a romlást, tehát a további csúszás lehetőségét megelőzzük, illetve a páciens fájdalmai megszűnjenek.

Lehet alkalmazni gerinctornát, ahol minden irányban átmozgatjuk a gerincet, de ettől sokkal célravezetőbb a Schroth- módszer alkalmazása. Testtartás korrekcióval egybekötve végezzük a terápiát, ahol célzottan a has és törzsizomzatot erősítjük meg. Erről a módszerről bővebben olvashatnak egy másik bejegyzésemben!

Mit tehetünk, hogy ne romoljon?

  •         próbáljuk kerülni a fájdalmat kiváltó testhelyzeteket
  •         ha emelni, hajolni, cipekedni kell, akkor a mozdulat elindítása előtt húzzuk be a hasunkat, és a köldök alatti részt feszítsük meg, majd ezt követően indítsuk el a mozdulatsort
  •         kerüljük az ugrásokkal, szökkenésekkel járó sportokat, kivételt képez, ha ezt puha felületen végezzük. BOSU- edzésekre ezzel lehet járni, valamint a trambulinon való rugózás, fittball-os edzések sem tiltottak
  •         a fekhelyünket cseréljük ki keményebb matracra, ha eddig nem tettük meg
  •         a fájdalmat okozó statikus testhelyzet során (pl. állás) figyeljünk oda a Schroth-elvek szerint megtanult korrekciókra, és azokat alkalmazzuk, hiszen ilyenkor az izmok megfeszítésével levesszük a terhet a gerincünkről
  •         nagyon jó sport az úszás, és nemcsak az úszás, hanem minden vízben végzett sport: vízilabda, aquafitness, aquastreching..stb. A gravitációs erő hatása ilyenkor megszűnik, így a csigolyákra ható kompressziós erő is eltűnik, a vízben könnyedebben mozgunk, nem jelentkezik fájdalom
  •         minél többet mozogjunk fájdalommentes testhelyzetekben, és este pihenéskor is próbáljuk mindig olyan pozíciót keresni, amely a fájdalmakat csökkenti

Remélem, hogy az Ön problémájának a felderítésében, és megoldásában is tudtam segítséget nyújtani! 

Ha kérdése van, az elérhetőségeimen szívesen megválaszolom!

Beküldve:

Mit tegyünk a hátfájással a gyermekágyi időszak alatt?

Ebben a bejegyzésben szeretnék előbb visszautalni egy korábbi cikkemre, melyben a várandósság alatt kialakuló derék és hátfájás elkerülése végett adtam pár tanácsot. A gyermekágyi időszak is nagy megterhelést jelent a gerincünknek. Sokan úgy gondolják, hogy csak a terhesség alatt van a gerincünk nagyobb igénybevételnek kitéve, ám ez nagy tévedés!

Gondoljunk csak bele, már az a pozíció, ahogyan etetjük a babát, görnyedünk. Amikor beletesszük a kiságyba, akkor lehajolunk, és ismét görnyedünk. Ha pedig már nőtt, és a súlya is szépen gyarapodott akkor kézben fogáskor is általában görnyedt háttal tartjuk a kezünkben. A közös a fent említett mozdulatokban a helytelen testtartás, valamint hogy a baba súlya sokkal nagyobb nyíróerő a gerinc számára, mint a terhesség alatt. Mostmár emelgetni kell, lehajolni hozzá, megetetni. Ezek a mozdulatok mind olyanok, amelyet ha megtanulunk helyesen kivitelezni nem okoznak felesleges fájdalmat.

  •         Ha lehajolunk fontos, hogy a mozdulat elindítása előtt a hasunkat húzzuk be, és főként a köldök alatti területet próbáljuk megfeszíteni, és ezután kezdjük el törzsből a mozdulatot!
  •         Hajolásból emeléskor szintén ugyanezt tudom tanácsolni, hogy mielőtt a babát megemeljük, szintén feszítsük meg a hasunkat
  •         Figyeljünk oda, hogy soha ne derékból hajoljunk, hanem csípőből! Ilyenkor a derekunk egyenes marad, és a porckorongokra, kisízületekre is jóval kisebb nyíróerő hat!

 

A másik dolog, ami miatt a gyermekágyi időszakban gyakoribb a derékfájdalom, az arra vezethető vissza, hogy valószínűleg sem a terhesség előtt, sem pedig alatta nem végzett a kismama tornát. Itt persze nem az izzasztó mozgásokra gondolok, akár egy könnyed gyógytorna is nagyon sokat tud jelenteni a derékfájás szempontjából. Az ülő életmód miatt napi 8-10 órát ülve töltünk, és a törzsizmok rendkívül elgyengülnek. Ha a várandósságnak egy ilyen gyenge törzsizomzattal indulunk neki, akkor hamar jelentkeznek a fájdalmak. A baba növekedésével az is plusz súlyt, és nyíróerőt jelent a gerinc számára.

A hátfájás elkerülése érdekében javaslom már a terhesség alatt tartáskorrekciós gyakorlatok végzését, amellyel a hátizomzatot erősíteni tudjuk.

A következőben pár képpel szeretném illusztrálni, hogy a gyakorlatok milyen egyszerűek, ám mégis nagymértékben csökkenthetik a hátfájást! 

A gyakorlatokat fájdalom határig végezzük, figyeljünk oda a tartásunkra, hasunkat húzzuk be, és a hátunkat egyenesen tartsuk!

Amennyiben kérdése merült fel szívesen válaszolok rá!

Kellemes tornázást kívánok! 🙂

Beküldve:

Mire jó a tape?

Egyre elterjedtebb, nemcsak sportolók, hanem idősebb korúakon is alkalmazzuk, sőt akár gyerekeken is lehetséges a használata. Használata előtt érdemes szakemberhez fordulni, mert előfordulhat olyan testrész, hogy saját magunknak nem tudjuk felragasztani (pl. nyak, hát, derék, kéz).

  • A tape egy elasztikus tapasz, gyógyszermentes, tehát a fájdalomcsillapító hatását nem a vegyi anyagokon keresztül éri el. 
  • A benne lévő ragasztóanyag a testhőmérsékletre oldódik, így alaposan rá kell dörzsölni a testrészre. 
  • Bőrbarát, emiatt csak nagyon ritkán fordul elő az allergia. 
  • Vízállósága miatt elsősorban sportolókon kezdték el alkalmazni, viszont tudni kell, hogy fürdés után ne dörzsöljük le, inkább csak itassuk le róla a vizet.

Alkalmazható izomhúzódásoknál, műtétek után a feszes izom lazítására, tartáskorrekcióra, krónikus mozgásszervi betegségeknél (pl. teniszkönyök, golfkönyök, váll adhesiv capsulitise), a gyenge izmok facilitálására, stroke-ot követően a vállízület stabilizálására. Ficamok után stabilizálja az ízületeket, így a mozgás biztosabbá válik. Zúzódások, ütések után, ha a nagymértékű duzzanat már csökkenőben van, szintén stabilizálja az ízületet, segíti a mozgást. Sportolóknál rendkívül hatékony nemcsak a sportsérülések megelőzésében, hanem a rehabilitáció során is segíti, támogatja a fájdalmas testrészt. 

Hogyan fejti ki a hatását?

Ahogy felragasztjuk a tape-t, és a ragasztó feloldódik az nagyon szoros kontaktot teremt a bőrrel, és egy kissé elemeli, így az alatta lévő kötőszövetnek javul a keringése. Ehhez viszont fontos, hogy a tape ragasztása előtt a fájdalmas testrészt szőrtelenítsük le, krémekkel aznap már ne kenjük be, és ne legyen kiázva a bőrünk, hiszen így nem tud eléggé hozzátapadni a ragasztóanyaghoz. A merev, zsugorodott izmokat mobilizálja azáltal, hogy a kötőszövet keringése javul. Kiválóan kombinálható köpöly, flossing kezeléssel.

Kb. 5-10 napig van fent, ezután magától kezd el felbomlani a két végénél, ezután szükség esetén ragasztható fel az új tape. Hosszútávon is alkalmazható akár gyerekeknél, kismamáknál, idősebbeknél is.

Remélem, hogy az első tape felhelyezéséhez Ön is szakember segítségét fogja kérni! Amennyiben szüksége van tape alkalmazására, a weboldalamon megtalálja az elérhetőségeimet: https://spineline-hu.webnode.hu/

Beküldve:

Lökéshullám terápia

A kezelés elve, hogy nagy nyomású levegő felhasználásával mechanikus energiát állít elő, mely hullám formában terjed a szövetekben. A legfontosabb tényezők a nyomáseloszlás, az energia sűrűség és a leadott összenergia. A készülékben előállított kompesszoros nagynyomású levegő egy kezelőfej segítségével kerül kontaktusba a kívánt testrésszel.

Behatolása a szövetekben több cm mélyen is lehetséges. Általában 2-5 kezelést adunk diagnózistól függően, heti egy alkalommal (1000-töl 3000 impulzusig 0.25-0.84 mJ/mm leadott teljesítménnyel). A mechanizmus még nem teljesen ismert,bár fájdalomcsillapításban és gyulladáscsökkentésben az érnövkedési faktorokra gyakorolt hatás játszhat szerepet. Eredményesen alkalmazzák krónikus mozgásszervi fájdalmak esetében, pl. sarkantyú, teniszkönyök, golfkönyök, ugrótérd, Achilles-ín problémák, rotátorköpeny sérülések. A kezelés nem kellemes, de igen hatásos a krónikus fájdalmak tekintetében.

 

A kezelés céljai között első helyen szerepel a fájdalomcsillapítás, a merev izomzat oldása, keringésjavítás, gyulladáscsökkentés, anyagcsere fokozás, valamint a regenerációs folyamatok gyorsítása.

A kezeléshez az érintett testtájat szabaddá kell tenni, majd gélt helyezünk rá, ez segíti a hullám áthatolását a bőrön. A kezelés előrehaladtával a leadott energiamennyiség a páciens fájdalomtűrő képességétől függően növelhető. 

Nem kívánt mellékhatásként előfordulhat ödéma, vagy véraláfutás a kezelt területen, esetenként a fájdalom rövidtávú erősödése is. Ha a kezdeti fájdalmak 3 kezelést után sem csillapodnak, abban az esetben a terápiát meg kell szakítani. A társadalombiztosítást jelenleg nem támogatja ezt a típusú kezelést.

Amennyiben a bejegyzésemet hasznosnak találta a weboldalamon a többi bejegyzéseimet is el tudja olvasni:  https://spineline-hu.webnode.hu/

Beküldve:

A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂 

 

Beküldve:

Derék becsípődés… Mi áll a hátterében, és hogyan kezeljük?

A becsípődéses problémák nagyon gyakoriak, és a hátterükben mindenképp kell, hogy szerepeljen valamilyen strukturális eltérés. Ez az eltérés pedig általában porckorong degenerációt jelent.

A becsípődés akkor tud kialakulni, ha a porckorong veszít a magasságából, így a csigolyatestek, valamint a kisízületek közelednek egymáshoz. Becsípődés során a kisízületek közé szorul be az ideg, ami hirtelen fellépő és erős fájdalmat okoz. Sok esetben ezek bármilyen „rossz mozdulatra” kialakulhatnak.

Nagyon fontos még megemlítenem, hogy ezek a becsípődések, az előjelei annak, hogy nem jól terheljük a gerincünket, és valami megváltozott a működésben. Amennyiben ezekre a tünetekre nem figyelünk oda, és nem kezdünk el változtatni az életmódunkon (itt a testmozgásra gondolok), akkor ugyanez a panasz többször ismétlődik meg egyre erősebb fájdalmakkal. Ha erre sem figyelünk oda, akkor gerincsérvként pár év múlva visszatér.

Amint az ideg becsípődik a kisízületek közé, az első és legfontosabb dolog az, hogy megszüntessük ezt a nyomást.  Erre tudok javasolni gyakorlatokat:

  1. Hátonfekve

Két lábunkat talpra húzzuk, és karunkat oldalra nyújtjuk a talajon a vállunk magasságába. Ebben a helyzetben a két térdünket döntjük el jobb és bal oldalra amennyire tudjuk. A gyakorlatot folyamatosan kivitelezve pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk.

 

2. Oldaltfekve

Jobb oldalunkon fekszünk, a jobb karunk kényelmesen a fejünk alatt, a bal karunkkal mellkasunk előtt megtámaszkodunk. A két lábunk egymáson hajlítva van. A bal kezünket tarkóra tesszük, könyökünk a plafon felé tekint, és innen fordulunk hátra, próbáljuk a könyökünket leérinteni a talajra. Ugyanezt a bal oldalunkon fekve is elvégezhetjük.

A fent említett gyakorlatokat mindig csak fájdalomhatárig végezzük, de ebben a mozgástartományban folyamatosan, viszont arra figyeljünk, hogy ne gyorsan! Pár perc múlva enyhülést kellene éreznünk a gyakorlatok hatására, amennyiben ez elmarad minél hamarabb forduljunk orvoshoz!

Amennyiben akutan sikerült a panaszokat megszüntetnünk, utána érdemes folytatni a gyógytornát, egyéb fizioterápiás kezelésekkel kiegészítve, hogy megelőzzük a gerincsérv kialakulását, és fordítsunk nagyobb figyelmet a gerincünk védelmére!

Beküldve:

Csontkovács, ki is ő, és mit csinál velünk?

Napjainkban egyre népszerűbb, hogy ha kificamodik a bokánk, vagy a vállunk, nem az orvost keresik fel, hanem csontkovácshoz fordulnak. Vajon mi lehet az, amit ők tudnak de az orvos nem? Krónikus mozgásszervi betegségekkel is egyre több pácienstől hallom, hogy volt csontkovácsnál. Mi az ő kompetenciájuk, biztosan tudjuk? Sok bejegyzésemben hangsúlyozom, hogy csak protokollban meghatározott gyógytornát válasszunk, csak a tapasztalt szakembert válasszuk, most lerántjuk a leplet a csontkovács munkájáról!

Csontkovács bárki lehet. Szószerint bárki, ennek a tanfolyamnak az elvégzéséhez, ugyanis nem szükséges anatómiai ismeretekkel rendelkezni. A csontkovács képzés 1-2 hétvége szokott lenni, ahol megtanulják, a mozdulatok kivitelezését háttér tudás nélkül. Viszonyítva a többi egészségügyben dolgozó személyhez képest, akik legalább 4 évet töltenek főiskolán, hogy diplomát szerezzenek, ez elég kevés tudás. Akik főiskolára járnak legyen az orvos, gyógytornász, vagy ápoló, legalább 2 évig csak anatómiát, és élettant tanulunk!

A csontkovács kompetenciája arra terjed ki, hogy az általunk fájdalmasnak mondott ízületünket passzívan kimozgatja, de mivel alapok nélkül tanulnak, így ezt sem mindig jól tudják kivitelezni, hiszen pár nap alatt nem lehet ennyi mindent megtanulni. Azok a csontkovácsok, akik úgy hirdetik magukat, hogy nem szükséges gyógytorna csak az ő kezelésük, vagy hogy a gyógyszert el lehet dobni, ha ők megkezelik a pácienst, általában a reklámfogás végett használják ezeket a hangzatos mondatokat. Hirtelen mozdulatokat is alkalmaznak, ami azért káros, mert aki fájdalommal érkezik hozzájuk ott valami nem stimmel az ízülettel vagy az azt körülvevő lágyrészekkel van probléma. A passzív átmozgatás, amivel ők dolgoznak, akkor hatásos, ha ellazítjuk az izmainkat, ilyenkor az ízületeket mozgatjuk át, kezdjük az egy síkú mozgásokkal, és fokozatosan haladunk az összetettebb ízületi mozgások felé. Ha az izom ellazult helyzetben van, és egy hirtelen mozgást alkalmazunk, az könnyen ficamhoz vezethet, mivel nem tud az ízületet körülvevő izomzatunk megfeszülni, stabilizálni, hogy a ficamot elkerüljük!

 

A csontkovácsok szakmai kompetenciája

Nemcsak az anatómiát, de klinikai tantárgyakat sem tanulnak, így ha már van konkrét mozgásszervi diagnózisunk, akkor hiába fordulunk vele csontkovácshoz, ők azt nem fogják tudni értelmezni, nem tudják összekötni a látott tünetekkel, hogy mi miért történik.

Azt pedig, hogy egy ficamot csontkováccsal tetessünk helyre kifejezetten ellenzem. Azok a páciensek, akik így jártak egyikőjük sem volt egy sikertörténet. Mint ahogyan fent említettem ők megtanulnak egy mozdulatsort, amit mindenkinél ugyanúgy alkalmaznak, nem tesznek különbséget egy gerincsérv, vagy meszesedés talaján kialakult fájdalom között. Nem ismerik pontosan az ízületek felépítését, így reponálni sem tudják. Arról nem is beszélve, hogy a ficamok diagnosztizálásához általában röntgen felvétel szükséges, hogy megbizonyosodjunk róla töréssel nem járt együtt, és ezt követően az orvos altatásban teszi helyre az ízületet, amit lássunk be egy csontkovács a rendelőben altatóorvos és röntgen hiányában nehezen fog kivitelezni…

 

Ki a manuálterapeuta?

Csontkovácsnak szokták a köznyelvben nevezni a manuálterapeutát is, a kettő között egy egészségügyi főiskolán, vagy egyetemen megszerzett diploma a különbség! Manuálterapeuta csak orvos, vagy gyógytornász lehet, tehát olyan szakemberek, akiknek már megvan az ehhez szükséges elméleti tudás. A manuálterápia tanfolyam sok részből áll, amelyet ha valaki végig csinál az 2 év. Szerintem itt is látható a különbség az oktatás,  valamint a mögötte álló tudás mértékéről. A manuálterápiában finom, és lassú mozgásokkal dolgoznak, minden diagnózishoz pontosan tudja a szakember, hogy melyek a tiltott mozgások, és miket lehet alkalmazni.

Kihez forduljak?

Akiknek gerincet érintő problémája van, úgy mint gerincsérv, becsípődés, azok gyógytornászt keressenek fel a problémájukkal.

Aki pedig traumás sérülést szenvedett (ficam, zúzódás, szalag, vagy izomszakadás), elsősorban traumatológust keressenek fel, és a diagnózist követően, az orvos meghatározza a terápiát, és a kezelési módszereket.

Csontkovácsot az keressen fel, akinek abszolút nincs semmi fájdalma, mozgásszervi diagnózisa, mert úgy nem okozhat nagyobb kárt.

Akármilyen fájdalmunk van elsőként mindig egy orvost keressünk fel, ha megvan a diagnózis, utána tudunk megfelelő terápiát alkalmazni. Diagnózis nélkül hiába kezelünk meg bárkit, az nem fog javulást eredményezni, sőt örüljünk ha nem lesz rosszabb!

 

Remélem ezek után inkább választják az orvosi kezelést, valamint a gyógytornát, mint hogy öngyógyításba kezdjünk csontkováccsal!