Bechterew-kór, SPA

Rengeteg vizsgálaton átestünk, megkapjuk a diagnózist, és a Bechterew-kór, vagy SPA (spondylitis ankylopoetica) szerepel a papíron. Az orvos semmit nem mondott, mi pedig kétségbe vagyunk esve mit jelent a diagnózis, mi fog történni, hogyan kell kezelni ezt a betegséget.

A betegség kialakulásában a HLA-B27 génnek nagy szerepe van, általában férfiakat érint, és közel 30 éves korban kezdődik. Mivel genetikai érintettségű a betegség, így ha van fiú gyermekünk, illetve fiú unokáink, érdemes lesz őket is elvinni egy labor vizsgálatra, ahol megmondják hajlamosak-e a betegségre vagy nem. Nagyon fontos a korai diagnózis a betegség kezelésében, hiszen nagyon jó gyógyszerek vannak manapság forgalomban, melyekkel tudjuk késleltetni a tünetek megjelenését.

Kezdetek

A betegség kb. 30 éves korú férfiakon adja az első tüneteket, derékfájás, vagy keresztcsonti fájdalom a jellemző tünet. Mivel gyulladásos betegség, így általában éjszakai fájdalom a jellemző, mozgásra enyhül. Jellemző tünet, hogy éjszaka felkelnek járnak egyet a szobába, vagy a lakásban, és ahogy enyhül a fájdalom könnyebb visszaaludni. A fájdalom nem állandó, van olyan időszak, amikor tünetmentes, máskor pedig alig tud éjszaka aludni. A gyulladás a keresztcsonti részen kezdődik, és általában innen kezd el felterjedni a lumbalis csigolyákra is, megváltoztatva a lumbalis görbületeket. A mozgásterápia során nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gerincgörbületeket kialakítsuk, illetve azokat mobilan is tartsuk! Az a legjobb eset, ha ilyenkor kerül sor a diagnózisra, hiszen gyulladáscsökkentőkkel az akut tünetek visszaszoríthatóak, és a gerincdeformitások kialakulása késleltethető.

A későbbi szakaszban a csigolyák peremein meszes lerakódások alakulnak ki, melyek a mozgásokat is korlátozzák. A háti szakasz is érintetté válik, megjelenik a hátfájdalom is, mely görnyedt testtartással párosul. A betegség lefolyása mindig egyéni, de ahhoz,hogy a háton is deformitás jelenjen meg kb. 8-10 évnek el kell telnie az első fájdalmaktól. Az ülő életmód negatívan befolyásolja a problémát, elősegíti a csigolyák, és kisízületek meszesedését. Minél kevesebbet mozgunk, annál hamarabb fognak a gerincmozgások csökkenni, majd elveszni. A gyulladásos epizódok gyakorisága is gyorsítja a lefolyást, minél gyakrabban alakul ki, minél hosszabb ideig van akut gyulladásban az érintett terület, annál hamarabb jelenik meg deformitás.

 

Mit tegyünk?

A reumatológus szakorvosunktól mindenképpen kérjünk tanácsot, és ha esetleg gyógyszert javasol, akkor azt mindenképp szedjük abban az adagban, rendszerességben, ahogy előírja. Minél többféle sportot űzzünk! A gyógytornát is érdemes elkezdeni, pár gyakorlatot megtanulva mindennap végezzük, hiszen ezzel megőrizzük a gerincünk mobilitását! Elkeseredni semmiképp nem kell, a betegség az életet nem rövidíti meg, ha rendszeresen járunk kontrollra. Elhanyagolt, hosszan fennálló gyulladás, fokozott háti görbület, beszűkült váll- és csípőmozgások, korlátozott bordakitérések, amelyek megjelenése rövidítheti az élethosszt. Ezen tünetek kb. 60 éves korban jelennek meg, jól kezelt pácienseknél pedig kitolható 65-70 évre is.

Amennyiben további kérdése van a témához kapcsolódóan az agostonaida@gmail.com email címen szívesen válaszolok rá 🙂

Lúdtalp és a gerincproblémák összefüggése

Elsőre sokaknak meghökkentő lehet, hogy a talpunk milyen kapcsolatban állhat egy derékfájással, vagy akár gerincferdüléssel. A talpunkat nagyon sok receptor hálózza be, melyek a megfelelő talaj érzékeléshez szükségesek.

A talpunk boltozatát sok vékony kis izom adja, melyeknek hatalmas szerepük van.Ezek közé tartozik, hogy az egyensúlyunkat meg tudjuk tartani, egy instabil felszínen, vagy akár a hétköznapi tevékenységeink során. Amennyiben ezek a kis izmok gyengülnek, vagy nem megfelelően tudják a funkciójukat betölteni, úgy a talpi boltozatunk íve megváltozik, a magassága elkezd csökkenni. Ekkor szoktunk lúdtalpról beszélni így a talajreakciós erőket sem tudja megfelelő mértékben csillapítani a lábunk.

Ahogy a talpboltozatok lesüllyednek ehhez adaptálódik a többi ízületünk is, megváltozik a térd és a csípő terhelése. A csípőízület pedig minden esetben viszi magával a lumbalis gerincet, az pedig maga után vonja a háti, nyaki gerincet is, hiszen a szervezet mindig arra törekszik, hogy a súlypontját meg tudja tartani, így ahogyan tud kompenzál. Egészen a fejfájásig eljuthatunk egy egyszerűnek tűnő ellapult boltozati problémával.

A gerincproblémák mindig valamilyen tartáskorrekciós probléma talaján alakultak ki (csigolyaelcsúszás, gerincsérv, vagy akár a funkcionális scoliosis is), ha egy területen van probléma a gerinc görbületekkel, mondjuk a nyaki gerinc helyzete nem optimális, ahhoz alkalmazkodik a háti és lumbalis gerinc, de tudnunk kell, hogy ez minden esetben egy negatív kompenzáció lesz! Ez azt jelenti, hogy ha egy területen van probléma vagy fájdalom a gerincünkön, ahhoz a többi gerincszakasz is alkalmazkodik, de utána már ott is probléma lesz, mert a görbületek íve megváltozik egy rosszabb irányba. Ugyanez a folyamat előfordulhat visszafelé is, hogy a derekunk fájt előbb, és utána kezdődött a talp fájdalom, vagy a boltozat lesüllyedése.

A talpbetét nem nyújt megoldást erre a problémára, hiszen az csak passzívan tart, ha levesszük a lábbelit, akkor a talpizmok megint nem fogják megfelelően tartani a boltozatot. Ilyenkor szoktam javasolni egyensúlyt fejlesztő eszközök alkalmazását, erről külön cikket írtam már, itt részletesen leírom, hogy mire jók ezek az eszközök, és mire használhatóak. Ebben az esetben, ha talpi probléma van, akkor csak álló helyzetben végezzünk rajta gyakorlatokat, nagyon egyszerűekkel kell kezdeni előbb: lábujjhegyre állás, sarokra állás, helyben járás, guggolások. Először nagyon nehéz lesz rajta egyensúlyozni, de aztán egyre könnyebbé válik rajta minden feladat. Ezzel nemcsak az egyensúlyunkat, de a talp boltozatunkat, és a gerincben futó mély izmokat is megdolgoztatjuk!

Remélem, hogy hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni a témában!

Derékfájással edzőteremben?

Nagyon sokszor kérdezik főként a fiatal páciensek, hogy gyakran járnak edzőterembe, és mi az a feladat, amiket végezhetnek a derékfájásukkal úgy, hogy közben nem ártanak magunknak vele. Látatlanban nehéz pontos gyakorlatokat meghatározni, hiszen sok minden múlik a feladat kivitelezésének pontosságán. Itt elsősorban azokat szeretném felsorolni, amely eszközöket érdemes elkerülni, ha derékfájásunk van.

Porckorongsérv:

A leggyakoribb probléma a fiatalok körében, ennek egyik oka az ülő életmód, és a gyenge izomzat. Nagyon fontos, hogy ha úgy megyünk edzőteremben, hogy fáj a derekunk, és diagnosztizálva van a betegség, de éppen akkor nincs kisugárzó panaszunk, akkor a futást kerüljük! Ha nem tudjuk megfelelően tartani a lumbalis gerincünket, úgy, hogy a fájdalmat csökkentjük mozgás közben, akkor nem érdemes futni, mert azzal csak rontunk a helyzeten. Helyette jobb, ha göröngyös talajon sétálunk, vagy pedig az ellipszis gép használata során nincs olyan nagy nyíróerőknek kitéve a gerincünk, mint futáskor. Fontos még, hogy érdemes a felhúzásokat is elkerülni, hiszen állásból kell ilyenkor emelni igen nagy súlyokat, ami tovább ront a helyzeten. Aki ilyen problémával rendelkezik annak javaslom, hogy minél többet használjon fittballt, BOSU-t, vagy TRX-et, ezeket építse be az edzéseibe, de úgy végezze a gyakorlatokat, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen beállítva. Előtte érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia.

Csigolya elcsúszás:

A futás itt is szintén tiltó listára került, a felhúzással együtt. Spinning, futópadon való séta, ellipszis ajánlott helyette. Itt is fontos, hogy minél több instabil eszközt használjunk az edzésünk során: fittball, BOSU, TRX, dynair párna.. stb. Ugró, rugó sportok kifejezetten kerülendők, hiszen az plusz kompressziót, nyíróerőt generál a gerincben. A bordásfalon végzett húzódzkodás megengedett, ha már erősebbek vagyunk meg lehet próbálni térdfelhúzást is a bordásfalon, itt viszont figyelni kell végig a hasunk feszítésére, mert anélkül többet ártunk, mint használunk.

A két betegség ugyanazon elven tud létrejönni: a csigolyákat összekötő mélyen fekvő izmok gyengék, így sem a porckorongot, sem a csigolyákat nem tudják a helyükön tartani a rájuk ható nyíróerők ellenében. Ezért is fontos mind a két esetben, hogy minél több instabil felszínnel dolgozzunk, mert ahogy ezeken az eszközökön egyensúlyozunk, úgy aktiváljuk azokat a pici izmokat, melyek megadják a gerincünk stabilitását.

 

Gerincferdülés:

Itt fontos tudnunk és tisztában lenni azokkal a mozdulatokkal, amelyek a korrigált helyzetet fenntartják. Érdemes előtte a Schroth gyakorlatokat megtanulni, hiszen ha már megy önállóan a korrekció, utána már arra kell figyelni, hogy sportolás közben ezt a korrigált testhelyzetet végig fenntartsuk, és úgy nem fogjuk rontani a görbületünk mértékét. Kifejezetten ajánlott a fittball-os edzés, TRX tréning, de ezek során végig figyelni kell, hogy ne a görbület irányára dolgozzunk rá, hanem korrigálva végezzük a gyakorlatokat!

Akinek nincs diagnosztizálva semmilyen probléma, amely indokolná a rendszeresen visszatérő derékfájdalmakat, javaslom, hogy keressen olyan személyi edzőt, aki gyógytornász is. Előbb konzultáljon vele, megtanulják a megfelelő gyakorlatokat, és egyénre szabottan meg fogja tudni mondani, melyek azok az eszközök, amelyeket érdemes kerülnie.

Ha az olvasottakhoz kérdése merül fel, szívesen válaszolok rá emailben: agostonaida@gmail.com 🙂

Mit tehetünk ha csigolyaelcsúszásunk van?

A gerincünkben a csigolyák egymás alatt helyezkednek el, kialakítva így a lumbális görbületünket. Ha valamely csigolya nincs a helyén, úgy a görbületünk sem lesz harmonikus, egy megtörés fog benne látszani, ezzel nem is lenne baj egészen addig, amíg a csigolyaelcsúszás nem ad tünetet.

Miből lehet erre következtetni?

  •         a diagnosztikus eljárások I. c. blogban leírtak alapján röntgen felvétellel lehet diagnosztizálni a problémát
  •         nagyon sok esetben nem is ad tünetet, másoknak pedig már hónapok óta tartó derékfájdalom hívja fel a figyelmet a problémára
  •         a csigolyaelcsúszás során maga a csigolyatest csúszik le a nyúlványokról
  •         ez az elcsúszás történhet előre (az esetek nagy részében), vagy hátrafelé is (ritka)
  •         a statikus helyzetek során igen hamar jelentkezik fájdalom, az állást az illető nagyon nehezen bírja
  •         az ülést preferálja, hiszen ilyenkor a csigolyatest hátracsúszik a normál helyére, ezért nem okoz tünetet
  •         futás, ugrás során szintén fájdalmat okoz, hiszen az elcsúszott csigolyát, egy nagyon rossz helyzetben terheljük

Hogyan kezelhető?

Mint ahogy a gerincproblémák nagy részét, ezt is a gyengült izomzat okozza. Amennyiben elég erősek a csigolya között elhelyezkedő izmaink, azok helyén tartják a csigolyát, és nem engedik elcsúszni, csak extrém esetekben (autóbaleset, magasból való leesés, sport sérülések…stb.). Krónikus esetben előfordulhat még balett táncosoknál, ritmikus sportgimnasztikát végzőknél, ejtőernyősöknél. 

A törzsizmok erősítésével, a csigolya valamelyes korrigálódhat a helyére, tünetmentessé tehető a páciens, de az elcsúszás mértéke valójában sokat nem igazodik. A cél ilyenkor mindig az, hogy a műtétet megelőzzük, és a romlást, tehát a további csúszás lehetőségét megelőzzük, illetve a páciens fájdalmai megszűnjenek.

Lehet alkalmazni gerinctornát, ahol minden irányban átmozgatjuk a gerincet, de ettől sokkal célravezetőbb a Schroth- módszer alkalmazása. Testtartás korrekcióval egybekötve végezzük a terápiát, ahol célzottan a has és törzsizomzatot erősítjük meg. Erről a módszerről bővebben olvashatnak egy másik bejegyzésemben!

Mit tehetünk, hogy ne romoljon?

  •         próbáljuk kerülni a fájdalmat kiváltó testhelyzeteket
  •         ha emelni, hajolni, cipekedni kell, akkor a mozdulat elindítása előtt húzzuk be a hasunkat, és a köldök alatti részt feszítsük meg, majd ezt követően indítsuk el a mozdulatsort
  •         kerüljük az ugrásokkal, szökkenésekkel járó sportokat, kivételt képez, ha ezt puha felületen végezzük. BOSU- edzésekre ezzel lehet járni, valamint a trambulinon való rugózás, fittball-os edzések sem tiltottak
  •         a fekhelyünket cseréljük ki keményebb matracra, ha eddig nem tettük meg
  •         a fájdalmat okozó statikus testhelyzet során (pl. állás) figyeljünk oda a Schroth-elvek szerint megtanult korrekciókra, és azokat alkalmazzuk, hiszen ilyenkor az izmok megfeszítésével levesszük a terhet a gerincünkről
  •         nagyon jó sport az úszás, és nemcsak az úszás, hanem minden vízben végzett sport: vízilabda, aquafitness, aquastreching..stb. A gravitációs erő hatása ilyenkor megszűnik, így a csigolyákra ható kompressziós erő is eltűnik, a vízben könnyedebben mozgunk, nem jelentkezik fájdalom
  •         minél többet mozogjunk fájdalommentes testhelyzetekben, és este pihenéskor is próbáljuk mindig olyan pozíciót keresni, amely a fájdalmakat csökkenti

Remélem, hogy az Ön problémájának a felderítésében, és megoldásában is tudtam segítséget nyújtani! 

Ha kérdése van, az elérhetőségeimen szívesen megválaszolom!

Mit tegyünk a hátfájással a gyermekágyi időszak alatt?

Ebben a bejegyzésben szeretnék előbb visszautalni egy korábbi cikkemre, melyben a várandósság alatt kialakuló derék és hátfájás elkerülése végett adtam pár tanácsot. A gyermekágyi időszak is nagy megterhelést jelent a gerincünknek. Sokan úgy gondolják, hogy csak a terhesség alatt van a gerincünk nagyobb igénybevételnek kitéve, ám ez nagy tévedés!

Gondoljunk csak bele, már az a pozíció, ahogyan etetjük a babát, görnyedünk. Amikor beletesszük a kiságyba, akkor lehajolunk, és ismét görnyedünk. Ha pedig már nőtt, és a súlya is szépen gyarapodott akkor kézben fogáskor is általában görnyedt háttal tartjuk a kezünkben. A közös a fent említett mozdulatokban a helytelen testtartás, valamint hogy a baba súlya sokkal nagyobb nyíróerő a gerinc számára, mint a terhesség alatt. Mostmár emelgetni kell, lehajolni hozzá, megetetni. Ezek a mozdulatok mind olyanok, amelyet ha megtanulunk helyesen kivitelezni nem okoznak felesleges fájdalmat.

  •         Ha lehajolunk fontos, hogy a mozdulat elindítása előtt a hasunkat húzzuk be, és főként a köldök alatti területet próbáljuk megfeszíteni, és ezután kezdjük el törzsből a mozdulatot!
  •         Hajolásból emeléskor szintén ugyanezt tudom tanácsolni, hogy mielőtt a babát megemeljük, szintén feszítsük meg a hasunkat
  •         Figyeljünk oda, hogy soha ne derékból hajoljunk, hanem csípőből! Ilyenkor a derekunk egyenes marad, és a porckorongokra, kisízületekre is jóval kisebb nyíróerő hat!

 

A másik dolog, ami miatt a gyermekágyi időszakban gyakoribb a derékfájdalom, az arra vezethető vissza, hogy valószínűleg sem a terhesség előtt, sem pedig alatta nem végzett a kismama tornát. Itt persze nem az izzasztó mozgásokra gondolok, akár egy könnyed gyógytorna is nagyon sokat tud jelenteni a derékfájás szempontjából. Az ülő életmód miatt napi 8-10 órát ülve töltünk, és a törzsizmok rendkívül elgyengülnek. Ha a várandósságnak egy ilyen gyenge törzsizomzattal indulunk neki, akkor hamar jelentkeznek a fájdalmak. A baba növekedésével az is plusz súlyt, és nyíróerőt jelent a gerinc számára.

A hátfájás elkerülése érdekében javaslom már a terhesség alatt tartáskorrekciós gyakorlatok végzését, amellyel a hátizomzatot erősíteni tudjuk.

A következőben pár képpel szeretném illusztrálni, hogy a gyakorlatok milyen egyszerűek, ám mégis nagymértékben csökkenthetik a hátfájást! 

A gyakorlatokat fájdalom határig végezzük, figyeljünk oda a tartásunkra, hasunkat húzzuk be, és a hátunkat egyenesen tartsuk!

Amennyiben kérdése merült fel szívesen válaszolok rá!

Kellemes tornázást kívánok! 🙂

Derékfájdalmak és lelki problémák

A derékfájás manapság mindenki számára ismert és átélt nehézség, amely egyre fiatalabb életkorban jelentkezik. A korábbi cikkeimben már kifejtettem, hogy az ülő életmód milyen derékfájdalmakat tud okozni, viszont érdemes elgondolkodni, hogy emellé nem társul-e valamilyen pszichés gond is.

A munkahelyi stressz, otthoni problémák, megfelelési kényszer, valamint az ezekhez társuló alvászavarok, fejfájás, gyomorfájás, továbbá az ezek által okozott szorongás is nagyban hozzájárulhat a derékfájdalom kialakulásához, esetleg a fájdalom fokozódásához. Stresszhelyzetben megváltozik a szervezetünk hormonháztartása is, mely később egészségügyi problémákhoz is vezethet.

Ha a munkahelyünkön sok stressz ér minket, amelyhez társul egy igen rossz testtartás is, akkor erre az izmaink feszességgel fognak reagálni. Ez a feszes izomzat éjszaka sem tud megfelelően ellazulni, amelyhez ha nem megfelelő fekhely társul, akkor fokozódik a probléma. Csípőtájékon, a derekunkon, gerincünk mellett igen sok izomcsomót tapinthatunk ki, melyek derékfájáshoz vezetnek.

A magyar nyelv rendkívül változatos szófordulatokat tud használni a megoldatlan lelki gondokra: „nagy súly nyomja a vállát”, „nem veszi be a gyomra”, „mellbevágó fájdalom”. Ezek mind nagyon szépen kifejezik azt, hogy milyen szerünket érinti leginkább az érzelmi bajok.

Megfigyelhető továbbá az is, hogy ha letargikus a hangulatunk, ehhez megváltozik a testtartásunk is. Görnyedt hát, előreeső vállak, melyek a lumbalis gerincünket is rendkívüli módon megterheli.

Hogyan tudjuk a stresszt csökkenteni?

  •         Nagyon jó megoldás lehet, ha elmegyünk és kirpóbáljuk a jógát, hiszen az nemcsak a testünket mozgatja át, de lelki feltöltődést is ad. Ilyenkor sikerülhet rávilágítani a problémára, ami régóta bennünk lakozik, de a hétköznapi rohanás mellet ez eltörpül.
  •         Hasznos lehet a relaxáció, autogén tréning kipróbálása is, életmódunkba a rendszeres testmozgást beépíteni.
  •         Este lefekvés előtt 1 órával próbáljuk meg a telefont, laptopot kikapcsolni, tv nézés helyett inkább olvassunk valamit, hiszen a képernyőfénye miatt nehezebben alszunk el.
  •         Citromfű tea, vagy kapszula is segít az esti elalvásban. Vacsorára érdemes lenne könnyedebb ételeket fogyasztani.
  •         Célszerű olyan testmozgást választani, ami kikapcsol minket, ahol el tudjuk engedni a napi gondokat, és csak jól érezzük magunkat! Nem kell edzőtermi sportot választani, az is nagyon jó lehet ha elmegyünk úszni, délután sétálunk egyet a közeli parkban. A cél, hogy előtérbe helyezzük ilyenkor a saját vágyainkat, ami megnyugvást hoz számunkra!

Ha ezek nem hoznak megoldást, akkor javasolt pszichológussal felvenni a kapcsolatot, aki segíteni tud a problémák feltárásában, és átbeszélésében. További kérdéseivel bátran megkereshetnek: agostonaida@gmail.com, vagy a Facebook.com/gerincmuvesz oldalon. 

Pihentető alvást, és örömteli sportolást kívánok!

A házi betegápolásról

Nagyon sokan nem ismerik ezt a fajta alternatívát, és sokan nem is élnek ezzel a lehetőséggel, pedig műtétek után, vagy időseknek nagyon sokat segíthet a fizikális és mentális állapotukon egyaránt. TB által finanszírozott kezelés, így a pácienseknek térítésmentesen igénybe vehető.

A házi betegápolás során lehet igénybe venni ápolást, gyógytornát, logopédiát, elektromos kezelést és diétás tanácsadást. A kezeléseket minden esetben a házi orvos rendeli el, és már szakorvosi javaslat sem szükséges hozzá. Házi betegápolás keretein belül folyamatosan 2×14 gyógytorna vehető fel, és ezt egy évben kétszer rendelheti el a háziorvos.

Fontos még megemlítenem, hogy ez az ellátás attól is függ, hogy területileg a házi betegápolást végző cégnél van-e szakember. Hiszen az orvos hiába rendeli el a gyógytornát, ha nincs erre megfelelő végzettséggel rendelkező személy. Ebben az esetben marad a privát szolgáltatás.

Házi betegápolást rendelhet el a háziorvos friss műtétek után, idős ágyhoz kötött személyek esetében, mozgáskorlátozott személyeknél, stroke-ot követően, minden olyan mozgásszervi. ill. belgyógyászati kórkép esetében, amely a páciens életminőségének romlásához vezet, továbbá a háziorvos döntése alapján szükségesnek elbírált esetekben.

Köpölyözés

Azt hinnék, hogy ez egy új módszer, azonban ezt már a kínai gyógyászatban nagyon régóta alkalmazzák, csak a technika változott meg. Régen csak üveg köpöly volt kapható, ez egy harang alakú üvegből készült eszköz, melyet a fájdalmas területekre feltéve a keringést tudja fokozni.

Ma már gyártanak műanyagból, szilikonból, és gumiból készült köpölyöket is. A különbség a régi és az új módszer között az, hogy régen a fizika törvényeit kihasználva végezték a köpölyözést. Lánggal felmelegítették az üveget, és ezt követően tették a fájdalmas területre, ahogy a köpölynek csökkent a hőtartalma, az egy vákuumot képezve kiemelte a bőrt, és az alatta lévő kötőszövetet is.

Manapság a tűz helyett egy kézi pumpát használnak, hiszen ezzel sokkal erősebb vákuumot tudunk képezni, mint régen a tűzzel, így a páciens tűrőképességétől, és az izomzat, kötőszövet állapotától függően tudjuk használni az eszközt.

A köpölyözésnek kiemelt szerepe van műtétek után, amikor az izomzatot, és kötőszövetet mobilizálni kell. Kopásos eredetű megbetegedéseknél, ahol a fájdalom miatt bizonyos izmok zsugorodnak, segít visszaállítani az izomegyensúlyt. Traumás sérülések következtében a gipszben, vagy kötésben rögzített testrészen az izmok szintén merevvé, és rugalmatlanná válnak, ilyen esetben is nagy segítség a köpöly a mobilizálásban.

A köpöly alkalmazható szinte minden mozgásszervi megbetegedésnél, ami nem jár akut gyulladással, lázzal, daganatos eltéréseknél sajnos nem alkalmazható. Nagyon nagy segítséget ad továbbá a műtéti hegek kezelésében, amikor már természetesen nem friss a seb, hanem kb 10 héttel a műtét után.

Én rendszeresen alkalmazom a családtagokon, barátokon, és a pácienseknél is egyaránt. A kezelés fájdalmas, hiszen egy letapadt kötőszövetet mobilizálni nem könnyű, de sokkal nagyobb utána az adott ízület mozgástartománya, és a fájdalom is csökken a kezelések után.

Derékfájás és a futás

Nagyon gyakori kérdés a derékpanaszokkal hozzám fordulóknál, hogy mikor kezdhet el futni, vagy mikor folytathatja a futást. Azt szeretném már az elején kihangsúlyozni, hogy ez minden esetben egyénfüggő, ki mikor tudja ismét folytatni a megszokott sportját, de természetesen vannak olyan betegségek, amikor többet ártunk magunknak ezzel a mozgásformával, mint használunk. A következőkben arról lesz szó, hogy milyen esetekben hagyjunk fel teljesen átmenetileg  futással, és mikor lehet folytatnunk. 

A megszokott sportjától egyik páciensemet sem szoktam végleg eltiltani, átmenetileg igen, de akkor a fájdalmuk is olyan mértékű, hogy emiatt sem tudnának sportolni. Sokszor lehet hallani, hogy a futás nem tesz jót az ízületeknek, a porcoknak, és sokan félnek is tőle. 

A legfontosabb dolog, hogy mindig megfelelő talajon fussunk! Kerüljük  a betont és aszfaltot! Ezek nagyon kemény felületek, nagyon nagy nyíróerők hatnak mind a térd mind a gerinc porckorongjaira. Ehelyett ajánlom inkább az erre a célra kiépített futópályákat, sportpályákat, füves pályákat, valamint a futópad is sokkal jobb választás. 

A következő lépés, hogy válasszunk egy megfelelő futócipőt, amely kényelmes számunkra, jól szellőzik, és könnyű. 

 

 

Akik a derékfájásukat megelőzően nem futottak, azok ne ezt követően kezdjék el ezt a típusú sportot, hiszen azzal csak ártanak a gerincüknek. Azok viszont, akik a fájdalom megjelenése előtt is rendszeresen (hetente v. gyakrabban) jártak futni, azok később folytathatják, a fent említett kritériumok betartásával. Ha jelenleg is fennáll a derékfájdalom, akkor viszont nem ajánlott  a futás senkinek, mindegy hogy előtte sportolt-e vagy sem! A derékfájás okát fel kell tárni, ilyen esetben forduljon a megfelelő szakemberhez! 

Azok akik rendszeresen futnak azoknak ehhez a megterheléshez alkalmazkodik a mozgásszervrendeszerük is, tehát az izmok, inak, csontok terhelhetősége nő. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen természetesen rendszeresen folytatott hosszú távon át végzett sporttevékenység szükséges. 

Ezzel szemben azok, akik szinte sose sportoltak, és úgy gondolják most, hogy megfájult a derekuk szükség lenne valami testmozgásra nekik pont az ellenkezőjét fogja kiváltani, vagyis a fájdalom fog fokozódni. A fájdalom azt jelzi, hogy valami hiba van a “rendszerben”, tehát vagy a porckorong és kisízületek vannak túlterhelve, vagy a kötőszövet és izomzat. Ha egy ilyen feszes izomzattal kezdünk el futni, azok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, így  fájdalom csak fokozódik. Ha pedig porckorong probléma van a háttérben, akkor pedig egy kezdődő porckorong problémából sérvet is tudunk csinálni, ha erőltetjük rendszeresen. 

A futást akkor folytathatjuk gerincsérv, vagy porckorong kiboltosulás (protrusio) esetében, ha minden alsó végtagba sugárzó tünetünk elmúlt, és lokális derékfájdalmuk sincs már. Kevesebb távval kezdjünk, és ha futás közben indul meg a kisugárzó tünet, akkor mindenképp álljunk meg! Fontos, hogy fokozatosan térjünk vissza a futásba, hogy a szervezetünk is hozzászokjon! 

Jó futást kívánok mindenkinek! 🙂 

Túrázás gyógytornász szemmel

Túrázni sokan szeretünk! Ilyenkor általában jól összeszokott csapat alakul ki, gyönyörű tájakon visz az utunk, valamint a hegyi friss levegő is sokat segíthet a légzőszervi és szívproblémákon is. De vajon akik gerincproblémákkal és lúdtalppal küzdenek nekik jót tesz, vagy inkább mellőzniük kellene? Elárulok mindent, sőt tanácsot is adok a túrázás kedvelőinek!

1.Lúdtalp

A lúdtalp sokszor kamaszkorban alakul ki a hirtelen növekedés miatt, az esetek nagy részében a növekedés befejeződésével a lúdtalp is szépen korrigálódik. A mértékétől függően javasolt lúdtalpbetét használata, valamint gyógytorna. Ha túrázni indulunk, akkor mindenképp olyan cipőt válasszunk, amit gyakran használunk. A túrázás legnagyobb ellensége a rossz cipő, ami nyomja a lábat! Lúdtalpasoknál erre még jobban kell figyelni, az ő esetükben a hossz- és harántboltozat is lesüllyed, megváltozik a láb statikája, a lábizmok gyengülnek. Nekik azért lehet jó választás egy- egy túra, mert a göröngyös talajon való séta erősíti a láb izmait, amelyek a boltozatsüllyedés miatt elgyengültek.

2.Derékfájás

Nagyon izgalmas kérdés, hogy a derékfájós menjen-e egész napos túrára, vagy inkább maradjon otthon? Aki megtanulta a helyes testtartást, és tudja is magát korrigálni, azoknak mindenképp javaslom, hogy menjenek bátran! A göröngyös talajon való séta ugyanis nemcsak a talp izmainak ad ingert, hanem a gerinc mély izomzatának is. A sima talajon való járáskor ugyanis ez a mély izomzat nem kapcsol be, mert a gerincnek olyankor nincs szüksége stabilitásra. Az egyenetlen talajon való séta egy ingert ad az idegrendszer számára is, így a gerincnek szüksége van a stabilitásra, amelyet a mélyen fekvő törzsizmok adnak meg.

 

3.Gerincsérv

Akinek jelenleg van bármilyen tünete is a gerincsérv kapcsán (derékfájás, alsó végtagba sugárzó tünetek) nekik inkább az otthoni pihenés javasolt. Azok, akik már a McKenzie tornát alkalmazzák, és ennek kapcsán nincsenek tüneteik, valamint megtanulták már a tartásukat korrigálni, nekik mindenképp javasolt! A fent leírt élettani háttér miatt a gerincsérveseknél még fontosabb a mélyizmok bekapcsolása a működésbe. Akinek van egy megfelelően működő törzsstabilitást adó izomzata, valamint megtanulta a helyes testtartást, és ezt önkorrekcióval is létre tudja hozni, akkor bátran mehet egész napra is akár. A mély izomzatnak kulcs szerepe van a gerincsérv kialakulásában, ugyanis ha elég erős ez az izomcsoport, akkor az tudja tartani a porckorongot a helyén, így az ideggyököt nem éri el. Lokális derékfájás kialakulhat, de az alsó végtagba sugározni nem fog. Amit fontos szem előtt tartani, az a hátizsák beállítása, és túrabot ajánlott számukra! A hátizsák alja a fenekünk alá semmiképp ne kerüljön, és a vállpántok szimmetrikusan legyen beállítva!

Kellemes túrázást kívánok mindenkinek!