Beküldve:

Esettanulmány az elülső feltárásból végzett csípőprotézis műtétről

Újdonságnak számít még ez Magyarországon, nemcsak a heg helyzete más, hanem az a műtétet követő rehabilitáció is. A csípőprotézis beültetése rutin műtétnek mondható, viszont vannak korlátai a protézis használatának, nem minden feladat végezhető el vele, és vannak testhelyzetek, amelyeket kimondottan kerülni kell a csípőprotézissel.

Az elülső feltárásból elvégzett csípőprotézis betültetése során izmokat nem vágnak át! Szemben a hagyományos feltárással, ahol az oldalsó farizmokat teljesen átvágják ahhoz, hogy az ízületi felszínt elérjék. A vágást a csípőhorpasz izom mellett végzik, így sokkal gyorsabb a rehabilitáció, nem kell megvárni, míg az izom meggyógyul.

A munkám során már sok embernek segítettem a csípőprotézis műtét után felépülni, volt akinek első műtétje volt, olyan is, akinek cserélni kellett a protézist, és olyan is, akinek már mind a két oldalon volt protézise. Elülső feltárásból végzett protézissel rendelkező páciensem viszont még csak egy volt. Erről szeretném röviden leírni a tapasztalataimat, amit gyógytornászként láttam, és átéltem.

Nagyon el volt hanyagolva ez a csípő, műtét előtt 5 cm-es végtaghossz különbség volt, melyet a műtéttel sem tudtak már teljesen korrigálni, 1 cm maradt. 60 év körüli, aktív életet élő férfi volt, aki azért választotta az elülső feltárásból végzett műtétet, mert számára fontos volt, hogy minél hamarabb visszatérjen a megszokott életviteléhez. Ahogy hazaengedték a kórházból, én már másnap mentem hozzá gyógytornára. A comb, és farizmok rendkívüli módon sorvadtak voltak, hiszen már 2 éve csípőfájdalommal élt.

Két mankóval várt, nem járókerettel, mint ahogyan a többi páciens! Voltak gyakorlatok, melyek számára is nehézséget, fájdalmat okoztak, de tény, hogy a 28. gyógytorna végére, ő mankó nélkül járt már. Az oldalsó feltárásban műtött, korabeli páciensekkel az utolsó alkalommal addig jutunk el, hogy 1 mankó, vagy van, aki még mindig 2 mankót használ. Sok minden egyéni tényezőtől is függ egy terápia célja, kimenetele, de sokkal mobilisabb volt ez a páciens, és kevésbé viselte meg a műtét, mint azokat, akiket a hagyományos módszerrel műtenek. Ennek egyik oka a vérveszteség, míg az új módszerrel nem vágnak át izmokat, addig a régi eljárással az oldalsó farizmot, és a kis farizmot is át kellett vágni, így több vér, és vele együtt ásványi anyag is távozott a szervezetből. Sokkal nagyobb távolságokat tudott megtenni az utcán, és jóval kevesebb gondot okozott a lépcsőzés is. Az autóvezetést is hamarabb engedélyezte az orvos tekintettel a műtét típusára.

Azt is fontos továbbá, hogy az elülső feltárásban elvégzett műtétnél a hajolás mértéke valamelyest nagyobb mozgáspályán kivitelezhető, a feszülés később jelentkezik, mint a megszokott operációnál. A tiltott mozgásokat viszont itt is érdemes elkerülni: guggolás, két láb egymáson való keresztezése. A két láb szoros összezárása nem teljesen elvetendő, amennyiben a páciens feszülést nem érez, úgy megengedhető. Ha kényelmetlen számára a pozíció, akkor kerülendő!

A műtétek szükségességéről általában ortopéd vagy traumatológus szakorvos dönt, elülső feltárásban csípőprotézis műtétet már több helyen végeznek az országban, ám nem mindenhol TB támogatott a beavatkozás.

Amit minden pácienstől hallok mindegy, hogy elülső vagy oldalsó feltárásból végezték el a műtétet: „Azt bántam meg, hogy ennyi ideig halogattam a műtétet”. A fájdalom megszűnik, ahogy a protézist beültetik, így a hangulatuk is javul, valamint vissza tudnak térni a társadalomban, családban elfoglalt helyükhöz, mindennapi tevékenységeikhez.

Remélem, hogy az esetismertetéssel tudtam segítséget nyújtani a műtét előtt állóknak!

Beküldve:

Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció

 

Szeretném azzal kezdeni, hogy a protézis behelyezése miatt vannak tiltott mozgások, melyek egy életen át kerülendők a ficam elkerülése érdekében.

Tiltott mozgások közé tartozik

  • guggolás, vagy nagyon alacsony székre ülés. Mielőtt leülünk egy székre fontos, hogy az legalább a térdünkig érjen, az ettől alacsonyabb felületeket kerüljük!
  • két láb keresztezése egymáson, valamint a keresztbetett lábbal ülés
  • ajánlatos elkerülni a két láb szoros egymáshoz zárását is
  • figyeljünk oda, hogy törzsből ne forduljunk hátra úgy, hogy a lábunk nem mozdul, helyette inkább teljes testtel forduljunk meg
  • alváshoz is szükséges a párna a két alsó végtag közé, főleg ha oldalt fekve szeretünk aludni

Amin érdemes változtatni

  • a fürdőkádban fürdés nem ajánlott, helyette zuhanyozzunk
  • a lábbeli felvételéhez cipőkanál használata lesz szükséges
  • WC magasítót is jó lesz beszerezni
  • a fürdőszobában, és a csúszós felületeken érdemes csúszásgátlók, kapaszkodók elhelyezése
  • a pedikűr elvégzéséhez kérjük segítséget
  • autóban üléskor a támlát hátra kell dönteni, és az ülést megemelni úgy, hogy a csípőízület magasabban legyen a térdnél

A műtétet követően az orvosok mindenki írnak fel véralvadásgátlót, ami mellé fáslizás, vagy kompressziós harisnya használata szükséges, amíg a tabletta/ injekció el nem fogy.

A 12. hétig szükséges rehabilitációban résztvenni, melyre többféle lehetősége is van. A műtét után lehet a klinika rehabilitációs osztályára átmenni, vagy otthonunkban házi beteg ápolás keretein belül, melyet a háziorovosunktól kell megigényelni. A helyi járóbeteg ellátó központban, vagy gyógyfürdőben is lehet folytatni a kezelést. A TB által nyújtott ellátások végeztével, otthonunkban érdemes folytatni a gyógytornát a 12. hétig. Erre azért van szükség, hogy a szervezetünk regenerálódjon, valamint megtanuljunk járni járókerettel/könyökmankóval, valamint ezeket el is tudjuk hagyni. A gyógytorna során egyensúly és koordinációt fejlesztő gyakorlatokat is végzünk, nagy hangsúlyt fektetve a farizomzat megerősítésére, és a járás korrigálására is.

A fent megjelölt tiltott mozgások betartásával sportolni is lehet a csípő protézisünkkel, viszont arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha érezzük a csípőnkben a feszülést, akkor már nem erőltessük a nagyobb mozgástartományt, nehogy ficamot okozzunk. Szoktam ajánlani az úszást, mellúszásnál viszont a lábtempót mindenki egyénileg érzi, hogy mennyit bír, inkább a gyors, és hátúszást szoktam preferálni.

Beküldve:

A csípőprotézis műtét

A műtéti technikát illetően többféle lehetőség áll rendelkezésre, ezek alkalmazása felől mindig a sebész orvos dönt.

A protézist általában cementtel rögzítik, ez egy ragasztóanyag, amellyel a protézis stabilan marad a csontokban. Van ún. cement nélküli protézis, amikor nem használnak kötőanyagot, hanem a csontszövet körbeszövi a protézist, és ez fogja megadni a stabilitást. Ennél a változatnál 6 hétig tehermentesítésre van szükség, tehát mankó vagy járókeret használata javallt.

A műtét során általában az oldalsó farizmot átvágják, hogy az ízülethez hozzá tudjanak férni, így a műtétet követően nagyon fontos ezen izom megerősítése. Az operációkat általában lumbalis érzéstelenítéssel végzik, az altatást abban az esetben szokták választani, ha a gerincen volt műtét, vagy egyéb degeneratív elváltozás ami miatt nem tudják oda beadni az injekciót.

 

Elülső feltárásból végzett műtét

Ezt az eljárást még nem olyan régóta alkalmazzák Magyarországon, ennek lényege, hogy a műtét során nem vágják át a fent említett oldalsó farizmot, és az alatta fekvő mélyebb izmokat. A feltárást olyan precízen végzik, és olyan helyen vágnak, ami nem érint egyetlen izmot sem. Eredményeként sokkal gyorsabb a műtéti rehabilitáció, hiszen izom átvágásra nem került sor, hamarabb visszanyeri a páciens az izomerejét, jobban terhelhető. A kopás súlyosságától nem függ, hogy elvégezhető-e ez a beavatkozás, hiszen a feltárás helyében van. A hátránya ezen beavatkozásnak, hogy itthoni keretek között TB által nem finanszírozott, így csak magán klinikákon érhető el, melynek értéke közelít az egy millióhoz.

Azt azért még szeretném megemlíteni, hogy mivel ez az operáció magán klinikákon érhető csak el, így a napi ellátás díját is finanszírozni kell. Nem ajánlatos a műtétet követő 1-2 napon belül távoznunk. Mindegy milyen feltárásból végzik a műtétet, mindenkinek szoktak draint behelyezni a sebbe, melynek az a célja, hogy a vérsavó, felgyülemlett váladék távozzon a műtét helyéről. Ezt általában a 3. napon szokták kivenni. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy mint minden műtét, ez is szövődménnyel jár, így a láz is bárkinél jelentkezhet, és jobb ha 4-5 napot bent tartózkodunk, hiszen ott azonnal tudnak számunkra segítséget nyújtani.

Beküldve:

A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂