Diagnosztikai eljárások III.

Ultrahang

  • előnye, hogy nem jár sugárterheléssel
  • a készülék nagy frekvenciájú hanghullámokat bocsájt ki, melyek néhány cm-re hatolnak a lágyrészekbe, majd onnan visszaverődve elektromos jelekké alakítja a készülék, és így készít egy képet róla
  • vizsgálható vele az ízületi folyadék mennyisége, lágyrész tumorok, ínsérülések, izomsérülések
  • dinamikus képalkotó eljárás: mozgásban mutatja az inakat, ízületeket
  • csontokat ért sérülések, törések ezzel nem mutathatóak ki
    • főként a lágyrészekkel kevésbé borított ízületek vizsgálhatóak ezzel: váll, könyök, csukló, boka, térd
  • Terápiában is alkalmazzák az UH kezelést
    • mozgásszervi betegségek körében nagy segítséget nyújt az ultrahang kezelés (pl. befagyott váll, kéz arthrosis, csukló sérülések során)
    • az ultrahang kezelőfeje mechanikai rezgéseket bocsájt ki, melyekkel a lágyrészek összetapadását tudjuk oldani
    • a sejtműködés fokozásával pedig a szöveti gyógyulást segíti
    • az alkalmazásával a szövetek nyújthatósága fokozódik, a fájdalom csökken
    • az ultrahang terápia alkalmazása során leghamarabb a vérben nyelődik el az általa kibocsátott hullám, és legkésőbb pedig a csontban

     

MR

  • bármely lágyrész képlet elváltozását lehet vele vizsgálni
  • mágneses hullámokkal dolgozik, melyek az adott testrészről visszaverődnek
  • a visszaverődések függnek a vizsgált testrész víztartalmától is
  • a H atomokról visszavert hullámokat a gép képpé alakítja át
  • a legpontosabb ábrázolást ez a vizsgálat teszi lehetővé
  • kimutatható vele gerincvelő sérülés, kompresszió, porckorong problémák,
  • lágyrész daganatok, izom/ ínszakadások/ sérülések, amennyiben az ultrahang eredménye nem elég a diagnózis felállításához
  • hátránya, hogy a vizsgálat sok időt vesz igénybe, mely során mozdulatlannak kell lennünk, hiszen az elmozdulás során a képalkotás nem lesz releváns. Gyerekek vizsgálatakor éppen ezért altatásban végzik a vizsgálatot

Ezen vizsgálatokra általában beutaló szükséges, TB által nem támogatott, fizetős vizsgálatok is vannak, ezeket igen sürgős esetekben szokták a páciensek kifizetni. Időpontfoglalás és vizsgálatkérés elérhető itt: https://www.affidea.hu/

A csípőprotézisről… mikor szükséges a műtét?

A legtöbb esetben a csípőkopás miatt kerül sor protézis beültetésre. Általában akkor ajánlják az orvosok ezt a műtétet, amikor a kopás már olyan mértékű, hogy napi rendszerességgel okoz fájdalmat.

Amikor még nem alakult ki a kopás, csak az ízületi porc veszít a magasságából, és alkalmanként fájdalmas a csípő, akkor érdemes lehet porcvédő vitaminokat szedni. Azt azért szeretném megjegyezni, hogy ezekkel a későbbi műtét szükségességét elkerülni nem tudjuk, de annyiban tudnak segíteni, hogy később fog a beavatkozásra sor kerülni. Ezeket a vitaminokat viszont kúraszerűen érdemes alkalmazni, 3 hónapot át kell szedni, és 1 vagy 2 hónap szünetet kell közte tartani. Ha nem így alkalmazzuk, akkor a teljes hatását nem fogja tudni kifejteni. 

A kopás mértékéről egy röntgen vizsgálattal tudnak tájékozódni, erről könnyen meg tudják ítélni, hogy szükséges-e a beavatkozás vagy sem. Mindenképpen szükséges a műtét, ha már a fájós lábon azt vesszük észre, hogy a combunk kezd vékonyodni. Ennek oka, hogy a fájdalom miatt azt a lábat nem terheljük, így az izmokban sem következik be kontrakció, így azok gyengülnek, és folyamatosan veszítenek a tömegükből.

A sántítás, amely a kopással együttjár az több okból eredhet. Az egyik lehet, hogy a fájdalom miatt nem terheljük azt az oldalt, így a másik lábra fokozott terhet róva, kímélő sántítás alakul ki. A másik oka pedig az, hogy az ízületi porc már teljesen elkopott, és a két ízfelszín érintkezik egymással, amely súlyos esetben több centiméteres végtaghossz különbséget is okozhat.

A sántítás miatt gyakran előfordul derékfájás is, ez a tünet is általában a műtétet követően megszűnik. Sok esetben a derékfájás a végtaghossz különbségből adódik, így törzsből kompenzálnak, hogy a súlypontot meg tudják tartani az alátámasztási felület felett. Ez általában úgy mutatkozik meg, hogy minden lépésnél törzsből oldalra dől az illető.

Ha a fent említett panaszokból egy, vagy akár több is jelen van, és az orvos is ajánlja a műtét, akkor mindenképp érdemes rajta elgondolkodni, hiszen a saját életünket tudjuk vele megkönnyíteni. A műtét után szinte majdnem mindenki arról számol be, hogy azt bánja, hogy nem műtette meg hamarabb magát.

A protézis beültetésének célja a mozgásszabadság visszaadása, fájdalommentessé fog válni ismét a séta, valamint a lépcsőzés is. Viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a műtét előtti hetekben, valamint a műtét után legalább 3 hónapig intenzív gyógytorna szükséges, és bizonyos mozgásokat érdemes elkerülni annak érdekében, hogy a protézis ne ficamodjon. A műtétet követő pár hét, esetleg hónap lehet, hogy nehezebben fog eltelni, de ezt követően, amikor már megerősödnek a páciensek, szinte mindenki pozitív tapasztalatokról számol be.

Remélem, hogy tudtam segíteni a cikkemmel 🙂