Beküldve:

A porckorongsérv kezelési lehetőségei

A porckorongsérvnek kezelésében rengeteg módszer áll rendelkezésünkre a tudomány fejlődésének köszönhetően.

Az akut szakaszban, amikor a fekvés is fájdalmat okoz, akkor leginkább a gyógyszerek, infúziók amik hatásosak lehetnek. Ha ez az időszak elmúlt (kb. 1-2 héten belül ennek csökkennie kellene) akkor kezdhetünk bele a konzervatív kezelésbe. 

 

1.Gyógytorna:

Akinek porckorongsérve, annak mindenképp egyéni gyógytorna ajánlott,mert a gyógytornásznak korrigálnia kell a testtartást, meg kell, hogy érezze a helyes mozdulatokat. Megtanítják hogyan tud helyesen emelni, hajolni, ágyból felkelni úgy, hogy az a legkevesebb fájdalommal járjon. Fel kell tárni a gerincsérv kialakulásának az okát (baleset, egyoldalú terhelés, esetleg egy nem megfelelő sport okozza), majd ezt a problémát megszüntetni. 

 

  1. Elektromos kezelés:

Akut szakaszban, amikor még a járás is nehezére esik a páciensnek, akkor nem feltétlen ez a kezelés a legjobb választás. Célszerű megvárni, hogy a fájdalom csökkenjen, és a mozgás valamelyest javuljon. Az elektroterápiát illetően megoszlanak a vélemények. Én azt szoktam mondani, hogy maga a páciens tapasztalja meg neki milyen érzés, ha kezelés után jobban fáj neki, akkor nem javasolt. De ha jólesik neki a kezelés, nem lesz utána nagyobb a fájdalma, akkor hasznos is lehet, hiszen a fájdalom miatt letapadt izmokat ingereljük vele.

 

  1. Masszázs:

Ugyanazt tudom rá mondani, mint az elektroterápiánál, hogy nem feltétlen kell. A páciens érzi a fájdalom határait, és ő tudja mi esik jól neki és mi nem. Viszont amint a fájdalom elmúlt, javasolni szoktam, hogy legalább pár alkalommal menjek el masszázsra, hiszen a fájdalom és mozgáskorlátozottság miatt letapadt izmokat fel kell lazítani, hogy aztán a gyógytornával további sikereket érjünk el. 

 

  1. Súlyfürdő:

A víz felhajtóerejét kihasználva súlyt helyezünk a bokákra, vagy a derékra.  Hatása, hogy az ágyéki szakaszon a csigolyákat távolítja egymástól. Az ellapult porckorongok enyhén centralizálódnak a helyükre. Az esetek többségében jó hatással van a porckorong problémákra.

 

Azt azért még fontosnak tartom elmondani, hogy ezek a kezelések a gyógytornával együtt kombinálva fejtik ki hatásukat igazán. Önmagában a masszázs, súlyfürdő, vagy elektroterápia nem fog nagy változást eredményezni.

A legközelebbi bejegyzésben a McKenzie módszerről fogok írni: miért jó egy porckorongsérvnél, mikor kell alkalmazni, miből áll a kezelés. 

Beküldve:

Hogyan előzzük meg a porckorong sérvet?

Az előző részben már említettem, hogy a porckorongsérv nem egyik napról a másikra alakul ki. Ehhez az kell, hogy a porckorong olyan mértékben veszítsen a víztartalmából, amit már nem tud visszapótolni, így a csigolyák közötti távolság lecsökken.

A porckorongsérv kialakulásában több tényező is szerepet játszik. Tudnunk kell, hogy ez a betegség a 1900-as évek elején jelent meg először, azelőtt ezt nem is ismerték. Azóta pedig a porckorong problémával élők száma rohamosan nő. A leggyakoribb ok általában az ülő munka, és a mozgáshiány. Üléskor az ágyéki gerincszakasz egy nagyon rossz helyzetben van, egyenetlen terhelés éri a porckorongokat, melynek hatására hátrafelé boltosulnak ki a gerincvelő irányába. Normál esetben az ülés nem okoz problémát, viszont egy degenerálódott porckorongnál már igen. Első tünetek között szokták megemlíteni, az üléskor jelentkező fájdalmat, ami mozgás hatására elmúlik.

 

  1. Mindennapos testmozgás:

Itt nemcsak a sportolásra gondolok. Testmozgás az is, ha biciklivel járunk dolgozni, beiktatunk nagyobb sétákat. A legfontosabb, hogy ha irodai munkánk van, és amiatt ülni kényszerülünk a nap nagy részében, akkor a szabadidőnkben minél kevesebbet töltsünk ülve.

  1. Gerinckímélő életmód beépítése a mindennapokba:

Tanuljunk meg egyenes derékkal emelni, hajolni, és ezeket alkalmazni mindennap. Ezzel a két tevékenységgel tudunk a legtöbbet ártani. Minél nehezebb tárgyat emelünk, annál nagyobb nyíróerő hat a porckorongokra és a szalagrendszerre, ami hosszútávon degeneratív betegségekhez vezet.

 

    1. Tanuljunk meg egyenes derékkal ülni

Mindegy, hogy széken, ékpárnán vagy fittballon ülünk, a lényeg az, hogy a derekunknak megtartsuk a harmonikus ívét. Ha görnyedten ülünk, akkor a porckorongok hátrafelé mozdulnak el, pont abba az irányba, amely kedvezőtlen a porckorongsérv szempontjából.

 

  1. Derékpárna használata

Akik naponta több órát töltenek autóban, azoknak nagyon ajánlom a derékpárna, McKenzie párna vagy ékpárna használatát. Az egyenes derékkal való ülés megtanulása is nélkülözhetetlen, de aktív izomerővel azt több óráig nem tudjuk fenntartani. A párnák használatával viszont passzívan fenntartjuk a derekunk számára a megfelelő helyzetet. Erről bővebben olvashatnak a Gerincbarát ülés vezetés közben  c. bejegyzésben.

  1. Helyes testtartás kialakítása

A porckorongsérves pácienseknél nemcsak a deréknak hiányzik a megfelelő görbülete, hanem az egész gerincnek. Ez egy hosszú, éveken át tartó tartáshibának a következménye is lehet. Ha a tartást nem korrigáljuk, akkor nem is várhatjuk a porckorong problémáknak a hosszú távú javulását.

 

  1. Aktív ülést biztosító eszközök használata

Ezek az eszközök azért lesznek jók a gerincsérv megelőzésére, mert instabil felületet biztosítanak. Így üléskor ha nem is tűnik fel nekünk, de minimális mozgás lesz a gerincünkben, amelyet a mélyizmokkal végzünk. Ezek a mélyizmok tartják a csigolyák közötti megfelelő távolságot, ha elgyengülnek, akkor teret adnak a porckorongnak is a kiboltosulásra. Viszont ha van egy jó erős mélyizomzatunk, akkor valamelyest kordában lehet tartani a porckorongot, hiszen az izmok tónusa miatt nem tudja a gerincvelőt nyomni. Ezekről az eszközökről bővebben a Gerinckímélő ülés? Lehetséges! 1. rész -ben olvashatnak.

 

Ha már megjelent a derékfájdalom, ami valószínűleg porckorong eredetű, akkor próbáljunk meg minél többet hasonfekvésben lenni, és keressünk fel egy gyógytornászt, hogy mielőbb elkezdhessük a terápiát 🙂

Beküldve:

A gerincsérv (discus hernia)

A köztudatban gerincsérvnek nevezzük, de valójában a porckorongokat érintő kiboltosulást jelenti. Ez egyértelműen civilizációs betegségnek mondható, és egyre fiatalabb korban alakul ki. A páciensek nagyrésze úgy gondolja, hogy egy rossz mozdulat miatt történhetett ez meg vele, de ez ettől sokkal összetettebb. Ahhoz, hogy valakinek kialakuljon a porckorongsérve ahhoz hosszú időn át fennálló egyoldalú terhelés szükséges. Ennek hatására a porckorongban degenerációk mennek végbe, veszít a víztartalmából, amit már nem tud visszanyerni, így tartósan veszít a magasságából is. A porckorong egy zselés anyag, aminek ha a magassága csökken, akkor oldalra kell, hogy kiboltosuljon. Amennyiben a porckorong elkezdi nyomni az ideggyököt, ami minden csigolya magasságában kilép, akkor kezdődnek a végtagokba sugárzó panaszok. Jellemzően úgy kezdődik, hogy először csak a derék fáj, ami általában pár nap múlva el szokott múlni. Ezeket a periódusokat követi egy jóval hosszabban elhúzódó derékfájdalom, ilyenkor a páciensek orvoshoz fordulnak, ahol a lumbágó vagy isiász szerepel diagnózisként a leleten. A terápiát ebben az irányban folytatják, a tünetek jobb esetben enyhülnek, de pár hónappal, évvel később megint előjönnek ezek a tünetek, viszont ekkor már sokkal intenzívebben alsó végtagba sugárzó fájdalommal vagy zsibbadással együtt. Sajnos egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy félrekezelik a pácienseket. Az előbb említett lumbágót vagy isiászt kezelik, és a fájdalom csak nő, egyre jobban zsibbad a láb, minden mozdulat fájdalmas. Ilyenkor visszamegy az orvoshoz, ahol fájdalomcsillapító injekciókat kapnak sorba, amik valamennyire csökkentik a fájdalmukat, de az okot nem kezelik! Több hónap is eltelhet így, mire egy orvos beutalja MR felvételre, és még pár hónap, mire oda időpontot is kap. Emiatt azt szoktam tanácsolni a pácienseknek, hogy aki teheti privát úton készítessen egy MR felvételt az ágyéki gerincéről, ez pár nap alatt elkészül, és nem kell hónapokat várni az időpontra. Ha megvan a pontos diagnózisunk akkor kezdhetjük el kezelni a kiváltó okot, és csak így várható eredményes javulás. A porckorongsérv népbetegség, ennek oka a civilizációs ártalmakban keresendő, az ülő munka, mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kialakulásához. A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogyan tudjuk mindezt megelőzni. A gerincsérv anatómiájáról, kezeléséről és egyéb tüneteiről bővebben olvashatnak: https://profigyogytorna.hu/gerincserv-tunetei
Beküldve:

Mi a Scheuermann betegség?

Ez általában a kamaszkorban kezdődő, csigolya fejlődési rendellenesség. A gyermek fáradékonyságról, hátfájásról gyengeségről számol be. Nehezebb neki teljesíteni a testnevelés órán, hamarabb elfárad. A szülőnek szembetűnő tünet lehet a hanyagtartás.

 

A Scheuermann- kórt csak röntgen kép alapján lehet diagnosztizálni. Első megtekintés során ugyanúgy tűnhet, mint egy egyszerű hanyagtartás. Ha a gyermeknek több hónapja nem múló hátfájása van, és hozzá egy hanyagtartás is társul mindenképp vigyük el a gyermekorvoshoz, és ha szükségesnek ítéli, ő ad beutaló ortopédia szakrendelésre.

Ennek a betegségnek nagyon jellegzetes röntgen tünetei vannak, mely alapján más betegséggel nem lehet összetéveszteni.

A betegség örökölhető, így ha a szülőknél is előfordult már, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a féléves kontrollra.

A kamaszkorban jelennek meg a másodlagos csontosodási magvak a csontokban. A betegség során ezek sérülnek, így a képződött csont sérülékeny lesz, melynek a vérellátása is csökkent. A csigolyatestek zárólemezei feltöredeznek, és a porckorongok beboltosulhatnak a csigolyatestekbe. Ennek a jellegzetes rtg. képnek a leírására a Schmorl- csomó kifejezést használják. Ha ezt a rtg. képen látható, akkor biztos, hogy Scheuermann betegséggel van dolgunk.

A kamaszkorban előforduló gyors növekedés miatt a betegség romlása felgyorsul. A csigolyatestek növekednének, viszont a kevés vérellátás miatt erre nincs lehetőségük, így a csontgerendák összetörnek. A csigolyatestek ék alakban összenyomódnak, ami a hanyagtartáshoz vezet.

 

Kezelés:

  • nagyon jól kezelhető ha idejében felfedezik és diagnosztizálják.

A kezelési módszerek megegyeznek a strukturális gerincferdülés kezelési lehetőségeivel. Itt is szintén a növekedés befejeződéséig van lehetőségünk a betegség javítására, és egy olyan állapot kialakítására, mely a gyermek későbbi élete során nem okoz számára panaszt.

A korzett- kezeléssel itt szinte tökéletesre tudják kialakítani a háti görbületet, a hanyagtartásnak nyoma sem marad az idejében elkezdett kezeléssel és egy jó korzettel!

Gyógytorna szempontjából itt csak a Schroth- módszert (a módszerről bővebben itt olvashatnak: A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel )említeném meg, mert ez a meghatározott mozgásterápiás kezelési módszere a Scheuermann kórnak.

Ha a betegséget hanyagtartásnak vélik, és nem kezelik, ill. elmarad a kezelés, úgy a háti görbület rögzül a hanyagtartás helyzetében. A gyermek nem fogja tudni kihúzni magát többé, ill. kompenzatórikusan fokozott ágyéki és nyaki görbület fog hozzá járni.

 

Ezért fontos, ha a gyermekünknek nem múló (több hónapon keresztül fennálló)  hátfájása, és görnyedt tartása van, érdemes orvoshoz fordulni vele!

A következő bejegyzésben a gerincsérv tüneteiről fogunk beszélni, és a kialakulásáról.

Beküldve:

A scoliosis hatása a pszichés életre

A gerincferdülés nagyobb arányban érintik a kamasz lányokat, mint fiúkat. Ennek hátterében a hormonális okok állnak feltételezhetően, de a mai napig nincsenek erre vonatkozóan konkrét eredmények.

Mivel főként a kamasz lányokat érinti ez a betegség, így pszichés problémákat is von maga után. A kamaszkor egyébként is egy nehéz korszak mind a szülők, mind a gyermek számára. Jönnek a külsővel való elégedetlenségek, a barátok nagymértékben befolyásolják a kamaszok önmagukhoz való viszonyát. Itt áll a lányunk a gyermek és felnőttkor között tele van kérdéssel, és még jön egy gerincferdülés is. Ezt hatalmas csapásnak élik meg. A diagnózis ismerete után már ők is másképp tekintenek magukra. Úgy érzik, hogy ettől ők már teljes életet soha nem élhetnek. Eddig is nagy zűrzavar volt a fejükben az önismeret tekintetében, de egy kimondott és leírt diagnózis még többet ront a helyzeten.

 

A szülők is sokszor megriadnak egy ilyen diagnózis hallatán. Kétségbeesnek, és próbálnak mindent megtenni gyermekükért. Ezen a ponton sokszor konfliktusokba ütköznek, a kamasz lázad minden kezelés ellen, nem akarja elfogadni a helyzetet, és magát sem. A szülők felismerik a kezelés fontosságát, és ők tisztában vannak a várható következményekkel, így ők pedig próbálják a kamaszt is rábeszélni a terápiára.

A helyzeten tovább ront, ha még korzett hordása is szükségessé válik. Ilyenkor szokott a kezelés katasztrófába fulladni. Gondoljuk magunkat a kamasz helyébe, egy korzettet kell neki hordani télen- nyáron, éjjel- nappal…. Őszintén szólva ez számomra is kihívás lenne, megszokni a hordását, és a szörnyülködő tekinteteket az utcán! A szülők ilyenkor teljesen elkeserednek, mindennap egy harc a korzettel és a gyermekükkel, sokszor rossz szülőnek is érzik magukat, hogy ennyit kell veszekedni a gyermekükkel, holott ők a legjobbat akarják neki!

 

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben?

Először is fontos, hogy a kamasz is tájékoztatva legyen a probléma következményeiről, nem fenyegetően kell ezt tenni! Nagyon fontos, hogy a gyógytornásszal olyan viszonyt alakítson ki, amiben partnerként tudják egymást kezelni!

Az iskolában a szülő beszéljen az osztályfőnökkel, hogy a későbbiekben a gyermek ne váljon gúnyolódások célpontjává. Ha a barátok, osztálytársak elfogadóak a korzett hordással, akkor őt sem fogja rettegéssel eltölteni a viselése.

A szülők esetében nagyon fontos a gyermekkel való kommunikáció, türelmesnek kell lenni vele. Otthon ne legyen tabu téma a korzett, és a vele kapcsolatos kezelések. Merjék a szülők is egymással megosztani a félelmeket, nem szabad magukban tartani, mert az egymás között is konfliktusokat gerjeszthet.

A legfontosabb, hogy a szülőknek legyen idejük nyomonkövetni a gyermekünk otthoni tornáját! Sokszor amiatt is megáll a javulás, ha az otthoni torna nincs maradéktalanul teljesítve. Nem szabad ráhagyni a gyermekre, mert ebben a korban előfordul, hogy nem úgy, és nem annyit tornázik, mint ahogy a gyógytornász betanította.

Ez egy új helyzet mind a szülők mind a gyermek számára, ezt együtt, családként kell átvészelniük! Nagy szerepe van ilyenkor a családi összetartó erőnek a kezelés előrehaladásában. Ha nem sikerül a konfliktusokat megoldani, akkor ne szégyelljenek egy szakemberhez fordulni! Rengeteg elnyomott érzésre derülhet fény, és sokkal hamarabb megoldódik a helyzet, mint várták!

 

Kitartást kívánok minden szülőnek, és kamasznak a kezelések során!

Beküldve:

Gerincferdülés felnőttkorban

Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.

 

Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.

A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez  nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.

 

Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.

Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!

A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.

A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.

Beküldve:

Hogyan és mit sportolhatunk korzettben?

Aki a korzett hordása előtt rendszeresen sportolt (nem versenyszerűen), azokat szoktuk bátorítani a további sportolásra is, hiszen azzal is erősödik a törzsizomfűző, ami nagyon fontos a gerincferdülés, és a Scheuermann betegség kezelésében is.

A versenyszintű sportot szoktuk javasolni átgondolásra, ha az olyan, amely a gerincferdülést, vagy a Scheuermann-t rontaná.

Érdemes átgondolni a következő sportokat, ha versenyszinten űzte a gyermekünk:

  • ugrással, rázkódással járó sportok
    • atlétika
    • futás
    • távolugrás
    • magasugrás
    • küzdősportok
  • tovább még azokat is, amelyek a gerincnek nagyon extrém mozgásait kívánja meg:
    • ritmikus sportgimnasztika
    • balett (főleg scoliosis-nál, mert tovább laposítja a hátat)

Az, hogy mikor kell abbahagyni a versenyszerű sportot természetesen függ az orvos, gyógytornász véleményétől is, továbbá az, hogy ha valaki a versenysporttal felhagy, az nem azt jelenti, hogy hobbiszinten nem folytathatná!

 

Az úszáshoz, és vízi sportokhoz (amennyiben nem balesetveszélyes) szoktuk ajánlani a korzett viselését, hiszen a légzésre ellenállást ad, így nagyon jól erősíti a légzőizmokat, továbbá korrigált helyzetben végezhető az izomerősítés.

Hobbifutóknak is ajánlott a korzettben való futás, hiszen a megfelelő helyzetben erősíti az izmokat, és kevésbé terheli meg a gerincet is.

 

A korzettben szinte bármilyen sportot lehet végezni, nemcsak a fent felsoroltakat, ez mindenkinek az egyéni döntése, és kísérletező kedvén múlik, hogy miket próbál ki benne. Az első alkalom után nem szabad feladni, mert mindig a kezdés a nehéz, aztán már a szervezetünk is megszokja az új terhelést.

 

A korzetthez való hozzászokás a legnehezebb, ha ezen túl vagyunk, akkor már a benne való sportolás nem okoz gondot a kalandvágyó gyermekünknek 🙂 

A következő bejegyzésben a felnőttkori gerincferdülésről fogok írni, tartsatok velem 🙂 

Beküldve:

A korzett ellátás gerincferdülésben

Mikor kaphat korzettet a gyermekem?

  • ha 200-nál nagyobb a görbület
  • vagy ha a Risser-jel 0-3 között van

 

A korzettet ortopéd szakorvos írja fel, ezért olyan szakorvost keressünk fel, aki a gerincferdülés, és gyermekkori gerincproblémák kezelésében jártas. Nem kötelező a lakhelyhez legközelebb eső céget választani a korzett készítéséhez. Ez egy olyan speciális terület, amely precíz munkát, és nagy szakmai tapasztalatot igényel, hiszen egy rosszul elkészített fűző nemcsak, hogy nem javít a gyermek állapotán, de rosszabbodás is lehetséges, mivel nem a megfelelő helyen fejti ki a nyomást. Így a gyermek hiába hord egy rosszul elkészített korzettet minden nap, az állapotán ez javítani nem fog!

 

A korzettet felíró orvos szokta elindítani a közgyógyigazolvány igénylését is, mely a korzett hordása alatt jár.

Ha valakinek korzettet írnak fel, így az első és legfontosabb: megkeresni az ebben kompetens céget, amely már több éve/ évtizede foglalkozik ezzel. Ha ez megvan, akkor a következő lépés a mintavétel:

  • van ahol még a régi gipszes megoldással zajlik
    • ilyenkor csak egy vékony pamut pólót adnak a gyermekre, csak ez lehet rajta más nem
    • mellkastól kb. a csípő magasságáig begipszelik, és megvárják, hogy megkössön
    • ezután levágják róla a gipszet, és ennek alapján készítik el a korzettet is
    • gipszes mintavétel során csak akkor tudnak jó mintát venni, ha a gyermek korrigált helyzetben áll meg
    • tehát ez abban az esetben lehet sikeres, és precíz a mintavétel, ha már tudja a Schroth- szerinti korrekciókat önállóan alkalmazni
    • aki Schroth- kezelésen még nem járt, az nem tudja korrigálni a görbületeit, így a görbületekről vesznek mintát. Igen gyakori hibalehetőség a gipszes mintavétel során, hogy nem kérik meg a gyermeket hogy korrigálja magát, így a korzett sem fogja korrigált helyzetben tartani
  • a modernebb helyeken, már számítógéppel csinálják: pár perc alatt megvan, és sokkal kevesebb a hibalehetőség, mint a gipszes mintavétel során.

Ha megvolt a mintavétel, akkor utána kb. 1 hónap, mire a korzett elkészül, és a gyermek a kezébe kapva hazaviheti magán.

A korzettet hordását az orvos órában fejezi ki:

  • 23 órát szoktak írni, és csak a napi 1 óra tornához valamint a tisztálkodás idejére lehet levenni
  • ettől természetesen kevesebbet is írhat fel, akkor már nagyobb „szabadságot” enged meg, hiszen pár órára le lehet venni otthon

A korzetthez való hozzászokás kb. 3 hét, ez a következő módon épül fel:

  • héten csak alváshoz kell hordani
  • héten alváskor, és az iskolából hazaérve már délutánonként is viselni kell
  • héten pedig már állandóan kell hordani (az orvos által előírt órákban)

A korzett hordásához azt szoktuk tanácsolni, hogy alá egy vékony atlétát lehet venni, a többi ruhát, pedig a korzett fölé vesszük, azért, hogy a műanyag ne kezdje ki a bőrt. Nyáron mégis előfordul, hogy a korzett dörzsöli a gyermek bőrét. Ennek oka lehet az izzadás, és az, hogy minél kevesebb ruhát próbálunk felvenni, így lehet pont ott van a ruha kivágva, ahol a korzett nyom. Ilyenkor használjunk hintőport és testápolót, vagy hámosító krémet.

 

A korzettben való mozgást a gyermeknek meg kell szokni, ki kell tapasztalnia mit hogyan tud megcsinálni benne, ez mindenkinél egyéni és nagyon változó. Nem szabad megijedni, és abbahagyni a sportolást, mert korzettben is lehetséges, erről a következő részben fogok mesélni!

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂