Beküldve:

Egyensúlyt fejlesztő eszközök: mire jók, és hogyan használjuk őket?

Az egyetemi szakdolgozatom elkészítése miatt, sajnos mostanában nem volt időm blogot írni, de mivel már az elkészült, így ismét tudom folytatni 🙂 

A diplomamunkámban is instabil eszközzel dolgoztunk, és annak az eredményeit összegeztük. Bepillantást nyerhetnek, hogy az instabil eszközökkel milyen izmokra tudunk hatni, és hogyan tudjuk vele fejleszteni a testtudatunkat. 

  1. Dinamikus ülőpárna

Már többször írtam az ülőpárna fontosságáról, ám akkor főként az ülés szempontjából. A párnát lehet használni álló helyzetben is. Azért is nagyon jó az instabil felület, mert a talpunk kis izmainak is működésbe kell lépnie. Lúdtalpasoknak is nagyon jó, főként az álló helyzetben végzett gyakorlatok. Használhatják derékfájással, és egyéb alsó végtagi fájdalmakkal élők is. 

Fontos, hogy annyira fújjuk csak fel, hogy amikor ráállunk mind a két lábunkkal, akkor sem a lábujjunk, sem pedig a sarkunk nem érintheti a talajt. 

Nagyon jó térdműtétek után, csípő-és térdprotézis műtét utáni rehabilitációban is használjuk. 

2. BOSU

A diplomamunkám során is ezt az eszközt használtam. Ugyanolyan instabil felszínt biztosít, mint az ülőpárna, viszont sokkal többféle gyakorlat kivitelezhető vele. Tartanak külön BOSU edzéseket is már, cardiovascularis állóképességet is lehet vele fejleszteni, szintén jó alsó végtagi sérülések rehabilitációjában, gerincsérveseknél, derékfájósoknál, tartáshibáknál is előszeretettel alkalmazzuk. Ez egy félbevágott fittballnak felel meg, nagyobb a térigénye is. 

Miért fontos az egyensúlyunk fejlesztése?

Az instabil eszközök használata során sokkal több izom lép működésbe, fejleszti a neuromuscularis hálózatot is, tehát az ideg-izom összeköttetéseket. A gyakorlatok során eleinte nagyon kell koncentrálni, idősebbeknek is ajánlott pont azért, mert az idegrendszerre is pozitív hatást gyakorol. Az instabil felületen sokkal nehezebb megállni, emiatt több izom kell, hogy működjön, megteremte az ízületeknek a stabil kiinduló helyzetet a gyakorlatok elvégzéséhez. Gyerekeknél is alkalmazható, hiszen a gyakorlatokat tudjuk az eszközzel színesíteni. A mozgásszervi rehabilitációban, pedig azért szeretem ezeket alkalmazni, hiszen ha az egyensúlyunkat fejlesztjük azzal minden fejlődik: izomerő, mozgáspálya, egyensúly, koordiánáció.

Gerincproblémáknál is nagyon hatásosan alkalmazható, hiszen az instabil felszínen való álláshoz szükséges, hogy a gerincet stabilizáló mély izomzat (mulitfidus, rotatores, transversospinalis) bekapcsolódjon a működésben. Általában ezek az izmok gyengültek, így alakulhat ki a derékfájás, vagy a porckorongsérv, hiszen ha ez az izomzat kellően erős, akkor az nem engedi a porckorongot kiboltosulni, így az nem tud neurológiai tüneteket okozni (alsó végtagba sugárzó fájdalom). 

Remélem, hogy egyre többen fognak instabil eszközöket vásárolni, akár otthoni gyakorlásra is 🙂

 

Beküldve:

Derékfájás és a futás

Nagyon gyakori kérdés a derékpanaszokkal hozzám fordulóknál, hogy mikor kezdhet el futni, vagy mikor folytathatja a futást. Azt szeretném már az elején kihangsúlyozni, hogy ez minden esetben egyénfüggő, ki mikor tudja ismét folytatni a megszokott sportját, de természetesen vannak olyan betegségek, amikor többet ártunk magunknak ezzel a mozgásformával, mint használunk. A következőkben arról lesz szó, hogy milyen esetekben hagyjunk fel teljesen átmenetileg  futással, és mikor lehet folytatnunk. 

A megszokott sportjától egyik páciensemet sem szoktam végleg eltiltani, átmenetileg igen, de akkor a fájdalmuk is olyan mértékű, hogy emiatt sem tudnának sportolni. Sokszor lehet hallani, hogy a futás nem tesz jót az ízületeknek, a porcoknak, és sokan félnek is tőle. 

A legfontosabb dolog, hogy mindig megfelelő talajon fussunk! Kerüljük  a betont és aszfaltot! Ezek nagyon kemény felületek, nagyon nagy nyíróerők hatnak mind a térd mind a gerinc porckorongjaira. Ehelyett ajánlom inkább az erre a célra kiépített futópályákat, sportpályákat, füves pályákat, valamint a futópad is sokkal jobb választás. 

A következő lépés, hogy válasszunk egy megfelelő futócipőt, amely kényelmes számunkra, jól szellőzik, és könnyű. 

 

 

Akik a derékfájásukat megelőzően nem futottak, azok ne ezt követően kezdjék el ezt a típusú sportot, hiszen azzal csak ártanak a gerincüknek. Azok viszont, akik a fájdalom megjelenése előtt is rendszeresen (hetente v. gyakrabban) jártak futni, azok később folytathatják, a fent említett kritériumok betartásával. Ha jelenleg is fennáll a derékfájdalom, akkor viszont nem ajánlott  a futás senkinek, mindegy hogy előtte sportolt-e vagy sem! A derékfájás okát fel kell tárni, ilyen esetben forduljon a megfelelő szakemberhez! 

Azok akik rendszeresen futnak azoknak ehhez a megterheléshez alkalmazkodik a mozgásszervrendeszerük is, tehát az izmok, inak, csontok terhelhetősége nő. Ahhoz, hogy ez a folyamat végbemenjen természetesen rendszeresen folytatott hosszú távon át végzett sporttevékenység szükséges. 

Ezzel szemben azok, akik szinte sose sportoltak, és úgy gondolják most, hogy megfájult a derekuk szükség lenne valami testmozgásra nekik pont az ellenkezőjét fogja kiváltani, vagyis a fájdalom fog fokozódni. A fájdalom azt jelzi, hogy valami hiba van a “rendszerben”, tehát vagy a porckorong és kisízületek vannak túlterhelve, vagy a kötőszövet és izomzat. Ha egy ilyen feszes izomzattal kezdünk el futni, azok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, így  fájdalom csak fokozódik. Ha pedig porckorong probléma van a háttérben, akkor pedig egy kezdődő porckorong problémából sérvet is tudunk csinálni, ha erőltetjük rendszeresen. 

A futást akkor folytathatjuk gerincsérv, vagy porckorong kiboltosulás (protrusio) esetében, ha minden alsó végtagba sugárzó tünetünk elmúlt, és lokális derékfájdalmuk sincs már. Kevesebb távval kezdjünk, és ha futás közben indul meg a kisugárzó tünet, akkor mindenképp álljunk meg! Fontos, hogy fokozatosan térjünk vissza a futásba, hogy a szervezetünk is hozzászokjon! 

Jó futást kívánok mindenkinek! 🙂 

Beküldve:

Túrázás gyógytornász szemmel

Túrázni sokan szeretünk! Ilyenkor általában jól összeszokott csapat alakul ki, gyönyörű tájakon visz az utunk, valamint a hegyi friss levegő is sokat segíthet a légzőszervi és szívproblémákon is. De vajon akik gerincproblémákkal és lúdtalppal küzdenek nekik jót tesz, vagy inkább mellőzniük kellene? Elárulok mindent, sőt tanácsot is adok a túrázás kedvelőinek!

1.Lúdtalp

A lúdtalp sokszor kamaszkorban alakul ki a hirtelen növekedés miatt, az esetek nagy részében a növekedés befejeződésével a lúdtalp is szépen korrigálódik. A mértékétől függően javasolt lúdtalpbetét használata, valamint gyógytorna. Ha túrázni indulunk, akkor mindenképp olyan cipőt válasszunk, amit gyakran használunk. A túrázás legnagyobb ellensége a rossz cipő, ami nyomja a lábat! Lúdtalpasoknál erre még jobban kell figyelni, az ő esetükben a hossz- és harántboltozat is lesüllyed, megváltozik a láb statikája, a lábizmok gyengülnek. Nekik azért lehet jó választás egy- egy túra, mert a göröngyös talajon való séta erősíti a láb izmait, amelyek a boltozatsüllyedés miatt elgyengültek.

2.Derékfájás

Nagyon izgalmas kérdés, hogy a derékfájós menjen-e egész napos túrára, vagy inkább maradjon otthon? Aki megtanulta a helyes testtartást, és tudja is magát korrigálni, azoknak mindenképp javaslom, hogy menjenek bátran! A göröngyös talajon való séta ugyanis nemcsak a talp izmainak ad ingert, hanem a gerinc mély izomzatának is. A sima talajon való járáskor ugyanis ez a mély izomzat nem kapcsol be, mert a gerincnek olyankor nincs szüksége stabilitásra. Az egyenetlen talajon való séta egy ingert ad az idegrendszer számára is, így a gerincnek szüksége van a stabilitásra, amelyet a mélyen fekvő törzsizmok adnak meg.

 

3.Gerincsérv

Akinek jelenleg van bármilyen tünete is a gerincsérv kapcsán (derékfájás, alsó végtagba sugárzó tünetek) nekik inkább az otthoni pihenés javasolt. Azok, akik már a McKenzie tornát alkalmazzák, és ennek kapcsán nincsenek tüneteik, valamint megtanulták már a tartásukat korrigálni, nekik mindenképp javasolt! A fent leírt élettani háttér miatt a gerincsérveseknél még fontosabb a mélyizmok bekapcsolása a működésbe. Akinek van egy megfelelően működő törzsstabilitást adó izomzata, valamint megtanulta a helyes testtartást, és ezt önkorrekcióval is létre tudja hozni, akkor bátran mehet egész napra is akár. A mély izomzatnak kulcs szerepe van a gerincsérv kialakulásában, ugyanis ha elég erős ez az izomcsoport, akkor az tudja tartani a porckorongot a helyén, így az ideggyököt nem éri el. Lokális derékfájás kialakulhat, de az alsó végtagba sugározni nem fog. Amit fontos szem előtt tartani, az a hátizsák beállítása, és túrabot ajánlott számukra! A hátizsák alja a fenekünk alá semmiképp ne kerüljön, és a vállpántok szimmetrikusan legyen beállítva!

Kellemes túrázást kívánok mindenkinek!

Beküldve:

Hogyan kerüljük el a gerincfájdalmat várandósság alatt?

Fontosnak tartom, hogy a gerincünk egészségét egész életünk során próbáljuk megőrizni, ne csak a terhesség időszaka alatt. A nők életében a várandósság egy örömteli időszak, hiszen egy új élet növekedik a pocakban, de a szervezetükre nézve nagy megterhelést is jelent. Nagyon sokan csak ebben az időszakban kezdenek el foglalkozni a gerincük egészségével, hiszen ahogyan nő a baba egyre inkább fordul elő derék- és hátfájás is.

A nagyobb fájdalmak inkább a második trimeszter végén kezdenek el megjelenni, amikor a baba inkább súlyra kezd el növekedni. Az édesanya tartása ilyenkor megváltozik, ha a terhessége előtt nem mozgott rendszeresen, akkor nagy az esélye, annak hogy a terhességük korábbi szakaszában fognak mozgásszervi panaszok megjelenni, mint azoknál a kismamáknál, akik a terhességük előtt is odafigyeltek a testtartásukra, ill. a gerincük egészségére.

Ahogyan gyarapszik a baba, úgy egyre nagyobb nyíróerők hatnak az ágyéki gerincre, egyre nagyobb súlyt kell neki elviselnie. Ha nincs megfelelő izomzat, ami megtartsa az ágyéki görbületet, akkor ez a görbület fokozódik, így a kisízületekre esik a terhelés nagy része, nem pedig a csigolya testre, aminek a feladata lenne a súly viselése. Ez már önmagában nagy fájdalmat tud okozni, az izmok zsugorodottak és feszesek lesznek. A háti szakasz is gyakran szokott fájni egyrészt azért, mert a mellek mérete megnövekszik, amit a gyenge hátizomzat nem tud megtartani. Másrészről pedig a fokozott ágyéki görbület kompenzálására jelenik meg egy fokozott háti görbület is.

Egyszerű tornagyakorlatokat lehet csinálni hátonfekvésben, itt gondolok főleg a nyújtózkodásra. Négykézláb helyzetben már lehet erősíteni a hátizmokat, farizmokat is, gerincet mobilizálni.

Minden kismamának javasolnám, hogy sétáljanak sokat a friss levegőn, és járjanak el kismama tornára! Felhívnám a figyelmet, hogy mindenképp olyan kismama tornát válasszanak, amelyet gyógytornász tart! Vele meg tudják beszélni, ha esetleg már a terhesség előtt is fennállt mozgásszervi probléma, hogy mi a teendő, és megfelelő tanácsokkal tud szolgálni.

A kismama torna során megtanulják a szülés alatti helyes légzéstechnikát, valamint vajúdáshoz is ajánlanak testhelyzeteket. Megmutatják a szoptatáshoz ideális testhelyezeteket, valamit adnak tanácsot ahhoz is, hogy a gyermekágyi időszak alatt hogyan tudnak enyhíteni a hátfájáson. A torna nemcsak a mama, de a baba egészségéhez is hozzájárul, hiszen a testmozgás során javul a keringés, ami a babának is kedvező. A kismamák is tudnak egymásnak tanácsot adni bizonyos kérdésekben, továbbá a hangulatot is javítja, hiszen kimozdulnak otthonról.

 

Boldog babavárást, és kellemes tornát kívánok az anyukáknak! 🙂

Beküldve:

Csontkovács, ki is ő, és mit csinál velünk?

Napjainkban egyre népszerűbb, hogy ha kificamodik a bokánk, vagy a vállunk, nem az orvost keresik fel, hanem csontkovácshoz fordulnak. Vajon mi lehet az, amit ők tudnak de az orvos nem? Krónikus mozgásszervi betegségekkel is egyre több pácienstől hallom, hogy volt csontkovácsnál. Mi az ő kompetenciájuk, biztosan tudjuk? Sok bejegyzésemben hangsúlyozom, hogy csak protokollban meghatározott gyógytornát válasszunk, csak a tapasztalt szakembert válasszuk, most lerántjuk a leplet a csontkovács munkájáról!

Csontkovács bárki lehet. Szószerint bárki, ennek a tanfolyamnak az elvégzéséhez, ugyanis nem szükséges anatómiai ismeretekkel rendelkezni. A csontkovács képzés 1-2 hétvége szokott lenni, ahol megtanulják, a mozdulatok kivitelezését háttér tudás nélkül. Viszonyítva a többi egészségügyben dolgozó személyhez képest, akik legalább 4 évet töltenek főiskolán, hogy diplomát szerezzenek, ez elég kevés tudás. Akik főiskolára járnak legyen az orvos, gyógytornász, vagy ápoló, legalább 2 évig csak anatómiát, és élettant tanulunk!

A csontkovács kompetenciája arra terjed ki, hogy az általunk fájdalmasnak mondott ízületünket passzívan kimozgatja, de mivel alapok nélkül tanulnak, így ezt sem mindig jól tudják kivitelezni, hiszen pár nap alatt nem lehet ennyi mindent megtanulni. Azok a csontkovácsok, akik úgy hirdetik magukat, hogy nem szükséges gyógytorna csak az ő kezelésük, vagy hogy a gyógyszert el lehet dobni, ha ők megkezelik a pácienst, általában a reklámfogás végett használják ezeket a hangzatos mondatokat. Hirtelen mozdulatokat is alkalmaznak, ami azért káros, mert aki fájdalommal érkezik hozzájuk ott valami nem stimmel az ízülettel vagy az azt körülvevő lágyrészekkel van probléma. A passzív átmozgatás, amivel ők dolgoznak, akkor hatásos, ha ellazítjuk az izmainkat, ilyenkor az ízületeket mozgatjuk át, kezdjük az egy síkú mozgásokkal, és fokozatosan haladunk az összetettebb ízületi mozgások felé. Ha az izom ellazult helyzetben van, és egy hirtelen mozgást alkalmazunk, az könnyen ficamhoz vezethet, mivel nem tud az ízületet körülvevő izomzatunk megfeszülni, stabilizálni, hogy a ficamot elkerüljük!

 

A csontkovácsok szakmai kompetenciája

Nemcsak az anatómiát, de klinikai tantárgyakat sem tanulnak, így ha már van konkrét mozgásszervi diagnózisunk, akkor hiába fordulunk vele csontkovácshoz, ők azt nem fogják tudni értelmezni, nem tudják összekötni a látott tünetekkel, hogy mi miért történik.

Azt pedig, hogy egy ficamot csontkováccsal tetessünk helyre kifejezetten ellenzem. Azok a páciensek, akik így jártak egyikőjük sem volt egy sikertörténet. Mint ahogyan fent említettem ők megtanulnak egy mozdulatsort, amit mindenkinél ugyanúgy alkalmaznak, nem tesznek különbséget egy gerincsérv, vagy meszesedés talaján kialakult fájdalom között. Nem ismerik pontosan az ízületek felépítését, így reponálni sem tudják. Arról nem is beszélve, hogy a ficamok diagnosztizálásához általában röntgen felvétel szükséges, hogy megbizonyosodjunk róla töréssel nem járt együtt, és ezt követően az orvos altatásban teszi helyre az ízületet, amit lássunk be egy csontkovács a rendelőben altatóorvos és röntgen hiányában nehezen fog kivitelezni…

 

Ki a manuálterapeuta?

Csontkovácsnak szokták a köznyelvben nevezni a manuálterapeutát is, a kettő között egy egészségügyi főiskolán, vagy egyetemen megszerzett diploma a különbség! Manuálterapeuta csak orvos, vagy gyógytornász lehet, tehát olyan szakemberek, akiknek már megvan az ehhez szükséges elméleti tudás. A manuálterápia tanfolyam sok részből áll, amelyet ha valaki végig csinál az 2 év. Szerintem itt is látható a különbség az oktatás,  valamint a mögötte álló tudás mértékéről. A manuálterápiában finom, és lassú mozgásokkal dolgoznak, minden diagnózishoz pontosan tudja a szakember, hogy melyek a tiltott mozgások, és miket lehet alkalmazni.

Kihez forduljak?

Akiknek gerincet érintő problémája van, úgy mint gerincsérv, becsípődés, azok gyógytornászt keressenek fel a problémájukkal.

Aki pedig traumás sérülést szenvedett (ficam, zúzódás, szalag, vagy izomszakadás), elsősorban traumatológust keressenek fel, és a diagnózist követően, az orvos meghatározza a terápiát, és a kezelési módszereket.

Csontkovácsot az keressen fel, akinek abszolút nincs semmi fájdalma, mozgásszervi diagnózisa, mert úgy nem okozhat nagyobb kárt.

Akármilyen fájdalmunk van elsőként mindig egy orvost keressünk fel, ha megvan a diagnózis, utána tudunk megfelelő terápiát alkalmazni. Diagnózis nélkül hiába kezelünk meg bárkit, az nem fog javulást eredményezni, sőt örüljünk ha nem lesz rosszabb!

 

Remélem ezek után inkább választják az orvosi kezelést, valamint a gyógytornát, mint hogy öngyógyításba kezdjünk csontkováccsal!

Beküldve:

Hogyan válasszunk megfelelő iskolatáskát?

 

A tanévkezdés előtt a boltokat elárasztják a szebbnél szebb, csili-vili iskolatáskák, ahol mindenki választhat saját ízlésének megfelelőt. A gyerekeknél általában prioritást élvez, hogy milyen színű, illetve, hogy melyik mesefigura található meg rajta. A szülők viszont inkább a praktikusságra törekednének.

Az elmúlt pár évben kezdenek a piacon megjelenni az ergonomikusnak nevezett iskolatáskák, amelyről úgy gondolják, hogy nem fog fájdalmat okozni a gyermekek gerincének. A fájdalmat nem a táska kialakítása, hanem inkább annak a súlya, valamint a nem megfelelően beállított pántok okozzák.

Fő szempontok a táskaválasztáshoz:

  1. Kemény falú legyen

Ez azért fontos, mert az a rész, ami a gyermek hátával érintkezik mindenképp egy kemény felület legyen. Ha ez a része puha, akkor a könyvek, kulacs nyomni fogja a hátát, ami szintén fájdalom megjelenéséhez vezet

  1. Több rekesze legyen

Már látni olyan iskolatáskát, aminek csak egyetlen rekesze van, így abba pakolnak a gyerekek mindent. Sokkal célravezetőbb, ha legalább 2 helyre tud pakolni, mert így az egyik rekeszben lesznek a nehezebb könyvek, a másikban pedig lesz hely az uzsonnának, és a táska még így is összeér.

  1. Gyermekünk magasságához válasszuk

A boltba, amikor táskát választunk mindenképp vigyük el magunkkal a gyermekünket is, ugyanis a táska mérete fontos, hogy igazodjon az ő testméreteihez! Egy alacsony, vékony alkatú kislánynak például nem jó a túl nagy háti táska. Ott a boltban próbáljuk fel rá, nézzük meg hogyan is áll rajta. A táska legmagasabb pontja ne legyen a vállától feljebb, és a legalacsonyabb része sem takarhatja el a fenekét.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a fent említett követelményeknek nemcsak az ergonomikusnak reklámozott táskák felelnek meg, hanem az olcsóbb kategóriásak is, így tehát nem kell több tízezer forintot költenünk, ha meg szeretnénk védeni a gyermekünk gerincét, csak alaposan át kell nézünk minden részét a táskának! 

Ha már sikerült választanunk iskolatáskát, akkor megfelelően kell beállítani a pántoknak a hosszát is. Itt figyeljük arra, hogy egyforma hosszúságúra legyenek beállítva, így fogja a gyermek gerincét egyenletes terhelés érni. Ha az egyik oldalon hosszabb a pánt, mint a másikon, az egyoldali terhelést fog eredményezni, ami szintén hátfájást okoz neki.

A táskába való bepakolás során azt tudom tanácsolni, hogy a nehéz tankönyveket mindenképp a leghátsó rekeszbe tegyük, amelyik a gyermek hátával érintkezni fog a felvétel után. Ezt követően a könnyebbeket tehetjük előrébb, a legkönnyebb tárgyak pedig a kisebb zsebekbe oldalra, vagy legelőlre kerüljenek.

Fontosnak tartom még megjegyezni azt is, hogy az iskolatáskára másik táskát ne tegyen! A tornazsákot a kezébe vigye! Ha a táskára teszi rá azt is, akkor a tornazsák súlya pont arra a részre esik, ahol már a könnyebb tárgyak vannak, így a kisízületekre nagyobb nyomás fog nehezedni, ami szintén fájdalmat okozhat számukra.

Sikerekben gazdag tanévkezdést kívánok minden kisdiáknak és szülőnek! 🙂 

Beküldve:

Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

Beküldve:

Gerincműtét után

A gerincműtétet követően első vagy második nap a kórházban gyógytornásszal fognak találkozni. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a torna, főként a műtéti szövődmények megelőzése miatt (trombózis, tüdőembólia). A másik szerepe a korai tornának az, hogy minél hamarabb kezdjük el használni az izmainkat.

A gerincsérvnél nagyon gyakori, hogy a lábba sugárzó tünetek miatt, az alsó végtagi izomzat sorvadásnak indul. A fájdalom miatt azt a lábunkat nem terheljük, sántítunk, húzzuk magunk után, így az izomzatnak sincs ingere. Ez az állapot természetesen elmúlik, amint az ideggyök felszabadul a nyomás alól, és ezzel az alsó végtagi tünetek is megszűnnek, de pár hónapba beletelik, mire a két lábunk ismét egyforma vastagságú lesz.

Mire a kórházból hazaengednek minket, megtanulunk helyesen oldalra fordulni, és felkelni az ágyból. Az ülés természetesen 6 hétig kerülendő, ami azt jelenti, hogy aki ülő munkát végez, addig semmiképp ne menjen vissza dolgozni! Fél óránál hosszabb ülés nem javasolt egy friss gerincműtét után, maradjunk a fekvésnél, mert az a gerincünknek tehermentesített helyzet.

A rehabilitáció természetesen nem ér véget a kórházból való hazatérés után. A betanított gyakorlatokat mindennap kell otthon végezni, és 6 hét után ismét felkeresni egy gyógytornászt, hogy új gyakorlatokat tanítson be, és segítsen korrigálni a helytelen tartásunkat, bemutassa a gerinckímélő életmódot.

Műtött gerinccel már nem mindegy hogyan emelünk fel egy nehezebb tárgyat, és hogyan hajolunk le, hiszen az adott szegment már merev, a műtött rész nem úgy mozog, mint a többi része a gerincünknek, így erre figyelnünk kell. A gerinckímélő életmódot ettől fogva alkalmazni kell, egyenes derékkal kell hajolni, emelni. A  nehezebb tárgyak emelését pedig mellőzzük.

A gerincműtétet követően legalább 3 hónapig legyen mindennap torna akár gyógytornásszal, akár egyedül, de ez nem maradhat el, hiszen így sokkal gyorsabb a felépülés. A 3 hónapot követően lehet ismét McKenzie gyakorlatokat csinálni, ha csavarokkal, fémekkel volt szükséges rögzíteni a műtéti területet, akkor legalább 6 hónapot várjunk ezzel.

Beküldve:

A gerincsérv műtéti kezelése

A porckorongsérv nagyon eredményesen kezelhető megfelelően összeállított gyógytorna gyakorlatokkal. Az esetek nagy részében, amikor műtétre kerül a sor, az nem azért van, mert nincs más lehetőség, hanem azért, mert a páciensek nem bírják tovább az elviselhetetlen fájdalmat.

A műtétet igénylő állapotok a következők: alsó végtagi bénulás, széklet- és vizelettartási problémák. A bénulást szó szerint kell érteni, a zsibbadás, hangyamászás érzés nem tartozik ide, ez az az állapot, amikor az illető nem tudja megmozdítani a lábát, pedig akarja. A vizelettartási probléma pedig azt fedi le, amikor akaratlagosan nem tudjuk tartani a vizeletet. Amikor csak indítási nehézség van, az nem jelent műtéti indikációt.

Műtétet a fent felsorolt lehetőségek fennállásakor kell elvégezni, a többi esetben a fájdalom miatt kerül erre sor. Ha a fent említett tünetek megjelennek, akkor viszont minél hamarabb kell a műtétet végrehajtani, mert maradandó károsodások állhatnak fent, de az, hogy egy gerincsérv miatt valaki lebénuljon, szerencsére nem gyakori eset!

Szeretném hozzáfűzni, hogy a kiszakadt gerincsérvet nem kell feltétlenül megműteni! A porckorongjaink zselés anyagból épülnek fel, amikor a gerincsérv kiszakad, ez a zselés anyag kifolyik a környező szövetek (izmok, szalagok) közé. Ez nagyon nagy fájdalommal jár, hiszen feszíti a szöveteket, ideget is nyomhatja. 4-6 hét után javulás következik be a fájdalom mértékét tekintve, hiszen a zselés anyag felszívódásnak indul. Amennyiben ezt az időszakot sikerül átvészelnünk, és keresünk egy gyógytornászt, aki a segítségünkre tud lenni, akkor utána a műtét szükségtelenné válik.

 

Amennyiben lehetőségünk van rá próbáljuk meg a műtétet elkerülni, és a McKenzie módszert használni. Ha már ez nem hoz javulást, akkor érdemes konzultálni egy orvossal, de amíg a konzervatív kezelést ( pl. gyógytorna) nem próbáltunk, addig ne a műtét legyen az elsődleges választás. 

Beküldve:

A McKenzie módszer

Az előző bejegyzésemben általánosságban beszéltem a porckorongsérv kezelési lehetőségeiről, de a legfontosabbat, a McKenzie módszert nem említettem, mert ennek külön bejegyzést szentelek. A porckorongsérv kezelésében elsődleges az oki kezelés, amely gyógytorna nélkül nem valósulhat meg! A korábbiakban említett kezelések a krónikus szakban mutatnak inkább eredményt, de a legnagyobb javulást csakis célzott gyógytornával érhetjük el!

Akit porckorongsérvvel diagnosztizáltak, annak javaslom, hogy mindenképp keressen fel egy gyógytornászt, aki ezzel foglalkozik! A csoportos gerinctorna nem fog megoldást hozni a problémájára. A gerincsérvet minden esetben egyénileg kell kezelni, a kiváltó okot felkutatni, megszüntetni, korrigálni a testtartást, és megfelelő izomcsoportokat erősíteni.

A módszer alkalmazásának egyik alapfeltétele, hogy tudjuk mely irányba van kiboltosulva a porckorong. Ha ez megvan, akkor olyan mozdulatokat gyakoroltatunk a páciensekkel, amivel a normál helyére próbáljuk a porckorongot centralizálni.

 

A gyógytornász által betanított gyakorlatokat minél többször kell csinálni otthon is, egészen pontosan 2 óránként kellene. Fontos, hogy a tornát követően legalább 30 percig ne csináljunk olyan mozdulatot ami a fájdalmat provokálná! Az otthoni gyakorlás során figyeljünk oda, hogy a véghelyzetekben kifújjuk a levegőt, izmainkat ne feszítsük meg, mert úgy nem tudunk megfelelő hatást elérni a porckorongok szempontjából.

A McKenzie tornának az a lényege, hogy csak 1-2 gyakorlatot tanítunk be, ami a leginkább csökkenti a fájdalmat, és ezeket kell ismételni 10-15x. Sokszor felmerül a kérdés, hogy miért nincs több gyakorlat. Egyrészt azért nincs, mert hiába csináltatunk rengeteg gyakorlatot, ha nem tudja azt a páciens helyesen kivitelezni, akkor semmi értelme nincs. A másik dolog pedig, hogy próbáljuk a legjobbat megtalálni, ami a legtöbb javulást hozza.

A McKenzie módszer alkalmazható porckorongsérvnél, amely az ideggyökre nyomást gyakorol, kiszakadt sérvnél, és műtét után ha eltelt legalább 12 hét. A gyakorlatok során az a célunk, hogy a porckorongot centralizáljuk, az ideggyököt felszabadítsuk, ezáltal megszűnnek az alsó végtagba sugárzó panaszok is.

 

Fontos tudni, hogy ahhoz, hogy érezhető javulás történjen pár hónap folyamatos torna szükséges, és ez nemcsak a gyógytornásszal való tornát jelenti, hanem az otthonit is. Nagyon nagy türelem, kitartás és rengeteg ismétlés kell ahhoz, hogy hosszútávú javulást érjünk el. A McKenzie tornát a tünetek elmúlása után 2 hónapig ajánlott végezni, hogy hosszútávon is megtartsuk az elért eredményeket!

Sok időt, és energiát kell belefektetni, de ha valaki ezt megteszi, azzal a műtéttől menti meg magát!