Gerinccsatorna szűkület

Ez egy igen gyakori diagnózis, főként 50 év felettieknél. Az okok között rendkívül sok tényező szerepelhet, előfordulhat, hogy egyszerre több tényező okozza a fájdalmat.

A gerinccsatornában fut a gerincvelő. A gerinccsatorna a csigolyaívek által kialakított alagút, melybe ha belenézünk felülről olyan, mintha egy cső lenne, optimális esetben. Az egymás alatt elhelyezkedő csigolyák adják meg ennek a vázát, ha egy csigolya el van csúszva, és nem a megfelelő helyén van, akkor a csatorna lefutása megváltozik, így hosszabb-rövidebb szakaszon, de szűkül a csatorna. A betegség kialakulását nagyban befolyásolja az egyénre jellemző anatómiai tényezők, hiszen nem mindenkinek pontosan egyforma méretű a csigolyaívek által megalkotott csatorna. Vannak, akiknek a csigolyaívük az átlagnál keskenyebb, így azoknak kisebb átmérőjű lesz ez a „cső”, másoknak pedig tágasabb. Nem mindegy, hogy egy széles csatornában van meszesedés, vagy porckorong kiboltosulás, vagy egy eleve szűkebben, hiszen ott hamarabb okoz tünetet.

 

Okai:

  •         a szűkületet minden esetben térfoglaló folyamatok okozzák, melyek által a gerincvelő nyomás alá kerül
  •         gerincsérv, porckorong kiboltosulás szűkítheti a csatornát
  •         kopás, meszesedés, mely a kisízületeket, illetve csigolyaíveket is érinti
  •         csigolyaelcsúszás: ilyenkor megtöretés van a gerincben, nem pontosan egymás alatt helyezkednek el a csigolyák, az elcsúszott csigolya is okozhat nyomást a gerincvelőn
  •         tumorok, melyek a gerincvelőt érintik, vagy esetleg áttétek
  •         korábbi csigolyatest, illetve kisízület törései, melyek nem megfelelő pozícióban forrtak össze

Kezelési lehetőségek:

A terápiás lehetőségeket nagyban befolyásolja a kiváltó ok!

  • Gerincsérv esetében elsőként a konzervatív terápiákkal kell próbálkozni, ha azok nem sikeresek, azután kerül sor a műtétre. A McKenzie torna nagyon sokat tud segíteni a porckorong centralizálásában.
  • Kopás, és meszesedés esetén általában a műtét jöhet szóba, hiszen ezekre konzervatív kezeléssel nem tudunk javulást elérni. A kopás sokszor a túlterhelés miatt alakul ki, általában ülő munkát végzőknél gyakori!
  • Csigolyaelcsúszásnál, ha már kisugárzó tüneteket okoz, általában meg szokták operálni, hiszen, ha tartósan nyomás alatt van a gerincvelő, akkor annál nehezebb a műtétet követő rehabilitáció is!

Nagyon sok esetben ezek az okok halmozottan fordulnak elő, így ilyenkor a műtét elkerülhetetlen, és általában a fájdalmat nagyon hamar meg is szüntetik!

A műtétet követően a gyógytorna elengedhetetlen fontosságú, főleg ha a kiváltó okok között több tényező is szerepel!

  •         testtartás javítása
  •         törzsizomzat erősítése
  •         alsó végtagi izmok erősítése, hiszen a gerincvelő kompresszió miatt ezen izmok rendkívül hamar gyengülnek
  •         járás tanítása
  •         csípőízület átmozgatása
  •         egyensúlyfejlesztés

Ezek azért fontosak, mert ha több hónapig voltak nagy fájdalmaink a legyengült alsó végtagi izmok miatt a járás is nehezített marad a műtét után is. 

További kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal!

Bechterew-kór, SPA

Rengeteg vizsgálaton átestünk, megkapjuk a diagnózist, és a Bechterew-kór, vagy SPA (spondylitis ankylopoetica) szerepel a papíron. Az orvos semmit nem mondott, mi pedig kétségbe vagyunk esve mit jelent a diagnózis, mi fog történni, hogyan kell kezelni ezt a betegséget.

A betegség kialakulásában a HLA-B27 génnek nagy szerepe van, általában férfiakat érint, és közel 30 éves korban kezdődik. Mivel genetikai érintettségű a betegség, így ha van fiú gyermekünk, illetve fiú unokáink, érdemes lesz őket is elvinni egy labor vizsgálatra, ahol megmondják hajlamosak-e a betegségre vagy nem. Nagyon fontos a korai diagnózis a betegség kezelésében, hiszen nagyon jó gyógyszerek vannak manapság forgalomban, melyekkel tudjuk késleltetni a tünetek megjelenését.

Kezdetek

A betegség kb. 30 éves korú férfiakon adja az első tüneteket, derékfájás, vagy keresztcsonti fájdalom a jellemző tünet. Mivel gyulladásos betegség, így általában éjszakai fájdalom a jellemző, mozgásra enyhül. Jellemző tünet, hogy éjszaka felkelnek járnak egyet a szobába, vagy a lakásban, és ahogy enyhül a fájdalom könnyebb visszaaludni. A fájdalom nem állandó, van olyan időszak, amikor tünetmentes, máskor pedig alig tud éjszaka aludni. A gyulladás a keresztcsonti részen kezdődik, és általában innen kezd el felterjedni a lumbalis csigolyákra is, megváltoztatva a lumbalis görbületeket. A mozgásterápia során nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gerincgörbületeket kialakítsuk, illetve azokat mobilan is tartsuk! Az a legjobb eset, ha ilyenkor kerül sor a diagnózisra, hiszen gyulladáscsökkentőkkel az akut tünetek visszaszoríthatóak, és a gerincdeformitások kialakulása késleltethető.

A későbbi szakaszban a csigolyák peremein meszes lerakódások alakulnak ki, melyek a mozgásokat is korlátozzák. A háti szakasz is érintetté válik, megjelenik a hátfájdalom is, mely görnyedt testtartással párosul. A betegség lefolyása mindig egyéni, de ahhoz,hogy a háton is deformitás jelenjen meg kb. 8-10 évnek el kell telnie az első fájdalmaktól. Az ülő életmód negatívan befolyásolja a problémát, elősegíti a csigolyák, és kisízületek meszesedését. Minél kevesebbet mozgunk, annál hamarabb fognak a gerincmozgások csökkenni, majd elveszni. A gyulladásos epizódok gyakorisága is gyorsítja a lefolyást, minél gyakrabban alakul ki, minél hosszabb ideig van akut gyulladásban az érintett terület, annál hamarabb jelenik meg deformitás.

 

Mit tegyünk?

A reumatológus szakorvosunktól mindenképpen kérjünk tanácsot, és ha esetleg gyógyszert javasol, akkor azt mindenképp szedjük abban az adagban, rendszerességben, ahogy előírja. Minél többféle sportot űzzünk! A gyógytornát is érdemes elkezdeni, pár gyakorlatot megtanulva mindennap végezzük, hiszen ezzel megőrizzük a gerincünk mobilitását! Elkeseredni semmiképp nem kell, a betegség az életet nem rövidíti meg, ha rendszeresen járunk kontrollra. Elhanyagolt, hosszan fennálló gyulladás, fokozott háti görbület, beszűkült váll- és csípőmozgások, korlátozott bordakitérések, amelyek megjelenése rövidítheti az élethosszt. Ezen tünetek kb. 60 éves korban jelennek meg, jól kezelt pácienseknél pedig kitolható 65-70 évre is.

Amennyiben további kérdése van a témához kapcsolódóan az agostonaida@gmail.com email címen szívesen válaszolok rá 🙂

Hátfájásaink nyomában

Élete során minden ember megtapasztalja a hátfájdalmat, van akinek meghúzódik, kialudja, izomlázas, ráesik. Ennek fogunk most utána járni, hogy milyen problémák okozhatnak nekünk hátfájást.

  1.   Nyaki gerinc probléma: ez igen gyakori, a nyaki gerincünk elváltozása, problémát generál a háti gerincszakaszon is. Ilyenkor alkalmazhatjuk azt a nyaktornát, és tanácsokat, melyet leírtam a fejfájásos cikkben.
  2.   Váll/ vállövet érintő probléma: nagyon gyakori, hogy válltörés, vagy ficam, zúzódás után hátfájdalom jelenik meg. Ennek egyik oka a kényszertartás, melyet a sérülés következtében önkéntelenül is, de hozzászoktunk, hogy védjük a sérült testrészünket. A másik, ami okozhatja, hogy a sérülés miatt, ha nem volt átmozgatva kellőképpen (gyógytorna hiányában) a lapocka is elkezdett letapadni. Ez azt jelenti, hogy a mellkason a vállízületi mozgások során nem tud elmozdulni, és ez nem csak a vállban okoz mozgáskorlátozottságot, de hátfájdalmat is okozhat a merev izmok miatt.
  3.   Lapocka sérülések: maga ha a lapocka törik, esetleg megzúzódik, annak a fájdalma során szintén nincs mozgatva a terület, és letapad a lapocka, amiatt, hogy bizonyos izmok merevvé váltak. Ahogy sikerül oldani az izmok merevségét, utána fokozatosan visszatérnek a mozgások is, a fájdalom csökken.
  4.   Gerincferülés/ Scheuermann betegség: nemcsak kamaszkorban, de ugyanúgy felnőttkorban is tudnak fájdalmat okozni. Az általam leírt cikkekben is, ha olyan eset van, amikor nem sikerült a gerinc görbületeit a normál tartományba visszaszorítani kamaszkorban, akkor felnőtt korban okozhat fájdalmat. Ezek általában a túlterhelésből, és izomgyengeségből adódó fájdalmak, melyeken a gyógytorna, és a rendszeres testmozgás hamar tud segíteni.
  5.   Derékfájdalom: A derékról eredő probléma is okozhat hátfájást, hiszen ahogy a lumbalis gerinc görbületei megváltoznak, ehhez próbál alkalmazkodni a háti szakasz is. Ha a derékfájdalom megoldódik, utána csökkenek a háti panaszok is.
  6.   Hanyagtartás, ülő életmód: általában ez a leggyakoribb dolog, ami a hátfájdalmak nagyrészét okozza. A gerinc görbületei megváltoznak, így az izmok állapota is megváltozik, bizonyos izmok merevvé, feszessé válnak, míg más izomcsoportok pedig gyengülnek, ennek következtében nem tudják az izmok stabilizáló szerepüket ellátni. A hosszantartó ülés legalább óránként szakítsuk meg!

A fent leírtakból látszik, hogy mennyire fontos szerepet játszik a helyes testtartás kialakítása, illetve annak megőrzése a mindennapjainkban, hiszen sok fájdalmat tudnak okozni. A hátfájdalmak elkerülhetőek, és megelőzhetőek megfelelően végzett testmozgással. Nagyon jó az úszás, és a vízben végzett testmozgások (aquafitness, aerobik..stb.), edzőtermekben különböző gerinctréningek, fitball edzések, BOSU edzések, TRX, pilates, BodyArt..stb. Mielőtt ezekbe kezdenénk az okot mindenképpen kutassuk fel, hiszen nem mindegy, hogy a mozgáshiány miatt fáj a derekunk, vagy egy gerincsérv miatt. A kettő között hatalmas különbség van, és a gerincsérvnél ezek a mozgásformák csak később jöhetnek szóba! Ha van rá lehetőségünk olyan tréningekre járjunk el, amelyeket gyógytornász tart!

Remélem, hogy tudtam segíteni az Ön fájdalmának felderítésében is!

Lúdtalp és a gerincproblémák összefüggése

Elsőre sokaknak meghökkentő lehet, hogy a talpunk milyen kapcsolatban állhat egy derékfájással, vagy akár gerincferdüléssel. A talpunkat nagyon sok receptor hálózza be, melyek a megfelelő talaj érzékeléshez szükségesek.

A talpunk boltozatát sok vékony kis izom adja, melyeknek hatalmas szerepük van.Ezek közé tartozik, hogy az egyensúlyunkat meg tudjuk tartani, egy instabil felszínen, vagy akár a hétköznapi tevékenységeink során. Amennyiben ezek a kis izmok gyengülnek, vagy nem megfelelően tudják a funkciójukat betölteni, úgy a talpi boltozatunk íve megváltozik, a magassága elkezd csökkenni. Ekkor szoktunk lúdtalpról beszélni így a talajreakciós erőket sem tudja megfelelő mértékben csillapítani a lábunk.

Ahogy a talpboltozatok lesüllyednek ehhez adaptálódik a többi ízületünk is, megváltozik a térd és a csípő terhelése. A csípőízület pedig minden esetben viszi magával a lumbalis gerincet, az pedig maga után vonja a háti, nyaki gerincet is, hiszen a szervezet mindig arra törekszik, hogy a súlypontját meg tudja tartani, így ahogyan tud kompenzál. Egészen a fejfájásig eljuthatunk egy egyszerűnek tűnő ellapult boltozati problémával.

A gerincproblémák mindig valamilyen tartáskorrekciós probléma talaján alakultak ki (csigolyaelcsúszás, gerincsérv, vagy akár a funkcionális scoliosis is), ha egy területen van probléma a gerinc görbületekkel, mondjuk a nyaki gerinc helyzete nem optimális, ahhoz alkalmazkodik a háti és lumbalis gerinc, de tudnunk kell, hogy ez minden esetben egy negatív kompenzáció lesz! Ez azt jelenti, hogy ha egy területen van probléma vagy fájdalom a gerincünkön, ahhoz a többi gerincszakasz is alkalmazkodik, de utána már ott is probléma lesz, mert a görbületek íve megváltozik egy rosszabb irányba. Ugyanez a folyamat előfordulhat visszafelé is, hogy a derekunk fájt előbb, és utána kezdődött a talp fájdalom, vagy a boltozat lesüllyedése.

A talpbetét nem nyújt megoldást erre a problémára, hiszen az csak passzívan tart, ha levesszük a lábbelit, akkor a talpizmok megint nem fogják megfelelően tartani a boltozatot. Ilyenkor szoktam javasolni egyensúlyt fejlesztő eszközök alkalmazását, erről külön cikket írtam már, itt részletesen leírom, hogy mire jók ezek az eszközök, és mire használhatóak. Ebben az esetben, ha talpi probléma van, akkor csak álló helyzetben végezzünk rajta gyakorlatokat, nagyon egyszerűekkel kell kezdeni előbb: lábujjhegyre állás, sarokra állás, helyben járás, guggolások. Először nagyon nehéz lesz rajta egyensúlyozni, de aztán egyre könnyebbé válik rajta minden feladat. Ezzel nemcsak az egyensúlyunkat, de a talp boltozatunkat, és a gerincben futó mély izmokat is megdolgoztatjuk!

Remélem, hogy hasznos tanácsokkal tudtam szolgálni a témában!

Csontritkulás

A csontritkulás főként a középkorú vagy időskorú nőket érinti, rizikófaktornak tekinthető, ha az édesanyának volt már csontritkulása, illetve, ha fehérbőrű, vékony alkatú személyről van szó. A csontgerendák száma csökken, és felborul az egyensúly a csontképzés, valamint a lebontás között, ez fokozott törékenységet okoz, mert a lebontás felgyorsul, míg a csontképzés lelassul. Tünetekkel nem jár, általában a gyakori törések hívják fel rá a figyelmet.

Szisztémás betegségnek tekinthető, tehát, ha a diagnózis fennáll, akkor minden csontunk érintett, csak más mértékben. A menopausa után érdemes rendszeresen ellenőrizni a csontsűrűséget, erre a vizsgálatra reumatológus, valamint nőgyógyász tud beutalót írni. A vizsgálat fájdalommentes, kb. 20 percet vesz igénybe.

A nőknél általában gyakoribb, hiszen a változókorral bekövetkező hormoncsökkenés idézi elő a problémát. Férfiaknál is előfordul, náluk, viszont 70 éves korra, vagy afölé tehető a megjelenése, hiszen náluk a hormontermelés nem olyan hirtelen lassul le, mint a nőknél. A betegség kialakulásában a következő tényezők játszanak szerepet:

  •         idősebb kor
  •         hosszantartó immobilizáció: pl. egy baleset után ha több hónapig ágyban fekvő a páciens, már akkor fokozódik a csontbontás folyamata
  •        szteroid kezelés: hosszútávon csökkenti a csonttömeget, mely fokozott rizikó a betegség megjelenése szempontjából

A betegség megelőzése:

  •         a változókorban figyeljünk oda, hogy minél többet sportoljunk, nem kell intenzív izzasztó sportra gondolni
  •         nagyon fontos a rendszeres testmozgás, hiszen ha az izmaink jó tónussal rendelkeznek, azok eredési, illetve a tapadási ponton húzást fejtenek ki a csontra, ezáltal a csontritkulás is kevésbé tud elhatalmasodni
  •         a napi Ca, és D-vitamin bevitelre ügyeljünk, mert ez fontos szerepet játszik a csontok felépítésében, itt inkább az ételeinkből származó ásványi anyagokat preferáljuk, ne a kapszulákat
  •         ha a menopausa nagyon korán alakul ki (kb. 45 éves korban) ilyenkor ajánlott hormontartalmú gyógyszerek szedése, így a csontritkulás kitolható, valamint csökkenthető az esélye
  •         az úszás nagyon jó izomerősítésre, de az a csontsűrűségre pozitív hatást nem tud gyakorolni, mivel a gravitáció a vízben ki van kapcsolva. Válasszunk helyette inkább biciklizést, fittball-os óra is nagyon jó lehet erre a célra
  • rendszeres gyógytorna gyakorlatok végzése, amelyet szakember tanít be
  •         az egyensúlyunkat próbáljuk meg a legjobb szinten tartani, hiszen ezzel megelőzhetőek a esések, amelyek következtében a csonttörések kialakulnak
  •         a csúcs-csonttömegünket kb. 30 éves korban érjük el, így nagyon fontos, hogy minél jobb legyen ilyenkor a csontozatunk, hiszen nem mindegy miből kezdődik el a későbbiek során a csökkenés
  •         ha a nagymamánknak, édesanyánknak volt csontritkulása, akkor már fiatal korban rendszeresen és minél többet mozogjunk, illetve a menopasa idején kezdjük el a rendszeres szűrővizsgálatokat

A leginkább érintett terület a combnyak, csigolyák, bordák, csukló-kéz területe. Ha a combnyakon a legsúlyosabb, az általában combnyak, vagy csípőtáji törések során derül ki. A csigolya érintettségére az egyre fokozódó háti görbület hívja fel a figyelmet. A csigolya testek magassága egyre csökken, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobbá válik a háti görbület is.

Ha a csonttörés már megtörtént, és fennáll a csontritkulás is, akkor rendszeres gyógyszer szedéssel, vagy injekcióval nagyon jól karban tartható, de elengedhetetlen fontosságú ezek mellett az életmódbeli változtatások!

Nyaki gerincsérv kezelése

Nemcsak a lumbalis gerincen, de a nyakunkon is előfordulhat a porckorongok sérvesedése, ha nem megfelelően terheljük a gerincünket. A gerincsérv, bármely testtájunkon is legyen mindig egy globális tartáskorrekciós probléma talaján alakul ki. A lumbális szakaszon, ahogy a görbület elsimul, itt pedig ahogy előrehelyezzük a nyakunkat. Az előző bejegyzésemben leírtam, hogy melyek a tünetei az előrehelyezett nyaktartásnak, és mely izmok válnak érintetté, az általam adott gyakorlat hasznos lehet gerincsérv esetében is, csökkentheti a fájdalmakat.

Nyaki gerincsérv tünetei:

  •         zsibbadás, először a nyak- váll területén, majd egyre távolabbi testtájakon jelenik meg: felkar, könyök, alkar, csukló, ujjak
  •         minél messzebbre sugárzik ki a tünet, annál nagyobb nyomás alatt van az ideggyök
  •         hangyamászás érzés, esetleg érzéskiesés, felkar izmok gyengesége
  •         gyengült kézfogás, szorítóerő
  •         a kéz ügyetlenné válik, esetleg fokozottan érzékenyek az ujjbegyek

Kezelési metódus:

  1. Konzervatív kezelések: Elsőként ezt javasolnám, akinek még csak lokális zsibbadása van, vagy 1-2 hete kezdett el kisugározni az egész karra a tünet, azoknak lehet, hogy elegendő lesz a tartáskorrekció, nyaktorna rendszeres végzése. Ide tartozik a McKenzie- módszer is, melyet a nyaki gerinc betegségeiben is alkalmaznak. Fontos megemlítenem, hogy ha az izmok merevségé is oldjuk: trapéz felső, tarkóizmok, fejbiccentő izom, már azzal is nagy fájdalomtól tudjuk a pácienst megszabadítani, továbbá az izmok funkciója is javulni fog. Ezek fogják az alapján megteremteni a mozgásterápiának.
  2. Gyógyszeres kezelés: a mozgásterápia alatt az orvosok szoktak javasolni gyógyszereket is, melyek általában igen erős fájdalomcsillapítók. Pár hétnél tovább nem javasolt a szedésük, mert a gyomrot, és a májat tönkreteszi.
  3. Műtéti kezelés: ez protokollárisan akkor szükséges, amikor már a teljes gerincvelő nyomás alatt van, akkor viszont sürgősséggel alkalmazzák. Nyaki gerincsérv szinte sosem jut el oda, hogy az egész gerincvelőt tudja komprimálni. Az orvos megítélése, és főként a beteg fájdalomküszöbe az, amit a műtét szükségességét meghatározza. Műtétet követően is szükséges a gyógytorna, ahol a tartáskorrekció, és a zsugorodott izmok lazítása a legfontosabb szerep. A tartáskorrekció során nemcsak a nyak illetve fejtartást javítjuk, hanem globálisan a háti és lumbalis gerinc korrekciójára is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen ha egy szegmentben probléma van, az hatással van a többi szegmentre is. 

Remélem, hogy ezzel a leírással, illetve tájékoztatással hozzájárultam ahhoz, hogy tisztábban lássa milyen lehetőségink vannak a nyaki porckorongsérv kezelésére, tüneteink csillapítására. Ha a témához kapcsolódóan további kérdései merülnek fel az agostonaida@gmail.com címen tudok további felvilágosítást nyújtani.

Derékfájással edzőteremben?

Nagyon sokszor kérdezik főként a fiatal páciensek, hogy gyakran járnak edzőterembe, és mi az a feladat, amiket végezhetnek a derékfájásukkal úgy, hogy közben nem ártanak magunknak vele. Látatlanban nehéz pontos gyakorlatokat meghatározni, hiszen sok minden múlik a feladat kivitelezésének pontosságán. Itt elsősorban azokat szeretném felsorolni, amely eszközöket érdemes elkerülni, ha derékfájásunk van.

Porckorongsérv:

A leggyakoribb probléma a fiatalok körében, ennek egyik oka az ülő életmód, és a gyenge izomzat. Nagyon fontos, hogy ha úgy megyünk edzőteremben, hogy fáj a derekunk, és diagnosztizálva van a betegség, de éppen akkor nincs kisugárzó panaszunk, akkor a futást kerüljük! Ha nem tudjuk megfelelően tartani a lumbalis gerincünket, úgy, hogy a fájdalmat csökkentjük mozgás közben, akkor nem érdemes futni, mert azzal csak rontunk a helyzeten. Helyette jobb, ha göröngyös talajon sétálunk, vagy pedig az ellipszis gép használata során nincs olyan nagy nyíróerőknek kitéve a gerincünk, mint futáskor. Fontos még, hogy érdemes a felhúzásokat is elkerülni, hiszen állásból kell ilyenkor emelni igen nagy súlyokat, ami tovább ront a helyzeten. Aki ilyen problémával rendelkezik annak javaslom, hogy minél többet használjon fittballt, BOSU-t, vagy TRX-et, ezeket építse be az edzéseibe, de úgy végezze a gyakorlatokat, hogy a gerinc megfelelő helyzetben legyen beállítva. Előtte érdemes egy gyógytornásszal konzultálnia.

Csigolya elcsúszás:

A futás itt is szintén tiltó listára került, a felhúzással együtt. Spinning, futópadon való séta, ellipszis ajánlott helyette. Itt is fontos, hogy minél több instabil eszközt használjunk az edzésünk során: fittball, BOSU, TRX, dynair párna.. stb. Ugró, rugó sportok kifejezetten kerülendők, hiszen az plusz kompressziót, nyíróerőt generál a gerincben. A bordásfalon végzett húzódzkodás megengedett, ha már erősebbek vagyunk meg lehet próbálni térdfelhúzást is a bordásfalon, itt viszont figyelni kell végig a hasunk feszítésére, mert anélkül többet ártunk, mint használunk.

A két betegség ugyanazon elven tud létrejönni: a csigolyákat összekötő mélyen fekvő izmok gyengék, így sem a porckorongot, sem a csigolyákat nem tudják a helyükön tartani a rájuk ható nyíróerők ellenében. Ezért is fontos mind a két esetben, hogy minél több instabil felszínnel dolgozzunk, mert ahogy ezeken az eszközökön egyensúlyozunk, úgy aktiváljuk azokat a pici izmokat, melyek megadják a gerincünk stabilitását.

 

Gerincferdülés:

Itt fontos tudnunk és tisztában lenni azokkal a mozdulatokkal, amelyek a korrigált helyzetet fenntartják. Érdemes előtte a Schroth gyakorlatokat megtanulni, hiszen ha már megy önállóan a korrekció, utána már arra kell figyelni, hogy sportolás közben ezt a korrigált testhelyzetet végig fenntartsuk, és úgy nem fogjuk rontani a görbületünk mértékét. Kifejezetten ajánlott a fittball-os edzés, TRX tréning, de ezek során végig figyelni kell, hogy ne a görbület irányára dolgozzunk rá, hanem korrigálva végezzük a gyakorlatokat!

Akinek nincs diagnosztizálva semmilyen probléma, amely indokolná a rendszeresen visszatérő derékfájdalmakat, javaslom, hogy keressen olyan személyi edzőt, aki gyógytornász is. Előbb konzultáljon vele, megtanulják a megfelelő gyakorlatokat, és egyénre szabottan meg fogja tudni mondani, melyek azok az eszközök, amelyeket érdemes kerülnie.

Ha az olvasottakhoz kérdése merül fel, szívesen válaszolok rá emailben: agostonaida@gmail.com 🙂

Mit tehetünk ha csigolyaelcsúszásunk van?

A gerincünkben a csigolyák egymás alatt helyezkednek el, kialakítva így a lumbális görbületünket. Ha valamely csigolya nincs a helyén, úgy a görbületünk sem lesz harmonikus, egy megtörés fog benne látszani, ezzel nem is lenne baj egészen addig, amíg a csigolyaelcsúszás nem ad tünetet.

Miből lehet erre következtetni?

  •         a diagnosztikus eljárások I. c. blogban leírtak alapján röntgen felvétellel lehet diagnosztizálni a problémát
  •         nagyon sok esetben nem is ad tünetet, másoknak pedig már hónapok óta tartó derékfájdalom hívja fel a figyelmet a problémára
  •         a csigolyaelcsúszás során maga a csigolyatest csúszik le a nyúlványokról
  •         ez az elcsúszás történhet előre (az esetek nagy részében), vagy hátrafelé is (ritka)
  •         a statikus helyzetek során igen hamar jelentkezik fájdalom, az állást az illető nagyon nehezen bírja
  •         az ülést preferálja, hiszen ilyenkor a csigolyatest hátracsúszik a normál helyére, ezért nem okoz tünetet
  •         futás, ugrás során szintén fájdalmat okoz, hiszen az elcsúszott csigolyát, egy nagyon rossz helyzetben terheljük

Hogyan kezelhető?

Mint ahogy a gerincproblémák nagy részét, ezt is a gyengült izomzat okozza. Amennyiben elég erősek a csigolya között elhelyezkedő izmaink, azok helyén tartják a csigolyát, és nem engedik elcsúszni, csak extrém esetekben (autóbaleset, magasból való leesés, sport sérülések…stb.). Krónikus esetben előfordulhat még balett táncosoknál, ritmikus sportgimnasztikát végzőknél, ejtőernyősöknél. 

A törzsizmok erősítésével, a csigolya valamelyes korrigálódhat a helyére, tünetmentessé tehető a páciens, de az elcsúszás mértéke valójában sokat nem igazodik. A cél ilyenkor mindig az, hogy a műtétet megelőzzük, és a romlást, tehát a további csúszás lehetőségét megelőzzük, illetve a páciens fájdalmai megszűnjenek.

Lehet alkalmazni gerinctornát, ahol minden irányban átmozgatjuk a gerincet, de ettől sokkal célravezetőbb a Schroth- módszer alkalmazása. Testtartás korrekcióval egybekötve végezzük a terápiát, ahol célzottan a has és törzsizomzatot erősítjük meg. Erről a módszerről bővebben olvashatnak egy másik bejegyzésemben!

Mit tehetünk, hogy ne romoljon?

  •         próbáljuk kerülni a fájdalmat kiváltó testhelyzeteket
  •         ha emelni, hajolni, cipekedni kell, akkor a mozdulat elindítása előtt húzzuk be a hasunkat, és a köldök alatti részt feszítsük meg, majd ezt követően indítsuk el a mozdulatsort
  •         kerüljük az ugrásokkal, szökkenésekkel járó sportokat, kivételt képez, ha ezt puha felületen végezzük. BOSU- edzésekre ezzel lehet járni, valamint a trambulinon való rugózás, fittball-os edzések sem tiltottak
  •         a fekhelyünket cseréljük ki keményebb matracra, ha eddig nem tettük meg
  •         a fájdalmat okozó statikus testhelyzet során (pl. állás) figyeljünk oda a Schroth-elvek szerint megtanult korrekciókra, és azokat alkalmazzuk, hiszen ilyenkor az izmok megfeszítésével levesszük a terhet a gerincünkről
  •         nagyon jó sport az úszás, és nemcsak az úszás, hanem minden vízben végzett sport: vízilabda, aquafitness, aquastreching..stb. A gravitációs erő hatása ilyenkor megszűnik, így a csigolyákra ható kompressziós erő is eltűnik, a vízben könnyedebben mozgunk, nem jelentkezik fájdalom
  •         minél többet mozogjunk fájdalommentes testhelyzetekben, és este pihenéskor is próbáljuk mindig olyan pozíciót keresni, amely a fájdalmakat csökkenti

Remélem, hogy az Ön problémájának a felderítésében, és megoldásában is tudtam segítséget nyújtani! 

Ha kérdése van, az elérhetőségeimen szívesen megválaszolom!

Medencefenék erősítése a szülés utáni időszakban

A terhesség alatt, ahogyan a baba nő, és egyre több ösztrogén hormon termelődik, úgy a medencefenék izmai is kezdenek gyengülni. Ez egy teljesen normális feladat, ennek során az izmok is felkészülnek a baba születésére. A szülés alatt a medencefenék izmainak szinte tetőcserépszerűen kell, hogy elcsússzanak egymáson, hogy a pici a világra tudjon jönni. Ez minden női szervezetre igaz, a probléma akkor adódik, amikor ezután nem áll vissza az izmok funkciója, és gyengék maradnak. Erre szeretnék adni pár tippet, hogyan tudunk otthon segíteni rajta.

A medencefenék izmai sokféle szerepet töltenek be a szervezetünkben:

  •         vizelet- és széklettartás
  •         szexuális funkció
  •         a kismedencei szerveknek támasztást nyújt
  •         szülőcsatorna

A szülés a szervezet számára hatalmas megpróbáltatást jelent, rengeteg izomnak kell megfeszülnie az adott időben, arról nem is beszélve, hogy a terhesség ideje alatt a belszerveink helye is átrendeződik.

A következő tünetek utalhatnak medencefenék gyengeségre:

  •         köhögéskor, tüsszentéskor elcseppen a vizelet
  •         nehéz kontrolállni az izomműködést vizelést/ székelés alatt
  •         nehezen tudjuk visszatartani, hirtelen és sürgető ingerként jelentkezik
  •         szexuális aktus közben érzészavar is felléphet

Ezektől a tünetektől nem kell megijedni, gátizom tornával, vagy a medencefenék izmainak erősítésével, szépen visszaáll minden a régi kerékvágásba.

Pár gyakorlatot adok, ami bárhol, bármikor elvégezhető, és erősödhetők vele az izmok

  1. Ülő helyzetben feszítsük meg a fenekünket, hasunkat behúzzuk, tartjuk 3-5 mp-ig, és ellazítunk
  2. Ülve megfeszítjük a végbél, és húgycső záróizmainkat, tartjuk, majd ellazítunk
  3. Egyszerre feszítjük meg a záróizmokat, és a feneket, hasunkat is
  4. Egyszer a hasat, és feneket szorítjuk, ellazítunk, majd ezt követően csak a záróizmokat feszítjük, és lazítunk. Váltogatva egyenként végezzük.

 

Zárógondolatként szeretném megjegyezni, hogy ezek a feladatok tartáskorrekciós gyakorlatokkal kiegészítve lesznek teljes értékűek, hiszen ha egész nap egy rossz testtartásban vagyunk, úgy a záróizmok is inaktívak lesznek. Fontos emellett a has, és törzsizmok erősítése is.

Jó tornát kívánok!

Császármetszés után

A kismama és szülésfelkészítő tréningeken való részvétel során szó esik a császármetszésről, valamint az ezt követő időszakról is. A császármetszés nem választás kérdése, ha az orvos szükségesnek ítéli, akkor nincs idő várakozni, gondolkozni, azonnal cselekedni kell, ami a baba és az édesanya egészségét szolgálja.

Tudni kell, hogy ez is egy műtét, tehát ugyanazok a következmények fordulnak elő, mint egyéb más műtétek során. Általában epiduralis érzéstelenítést adnak az anyukának, így katétert fog kapni. A császármetszés nagy műtétnek számít, tehát az ebből való felépülés 6-8 hét. Ez idő alatt kerülni kell a hajolást, cipekedést, hirtelen mozdulatokat, amit egy pici baba mellett nagyon nehéz!

Bátran merjünk segítséget kérni, akár a családban, akár a baráti körben, és tényleg próbáljuk meg elkerülni ezeket a mozdulatokat! A 6-8 hét pihenés szintén nagyon nehezen kivitelezhető egy kisbabával, hiszen ilyenkor még nincs kialakítva a napirendje. Ebben az időszakban nagyon fáradékonynak érezheti magát az újdonsült anyuka, ami a műtét miatt van, hiszen a szervezet energia raktárai kiürülnek.

A műtéti heget hagyjuk hadd gyógyuljon be magától, esetleg hámosító krémekkel lehet bekenni, de amíg nem gyógyult be teljesen addig a kádban való fürdés nem javasolt. Ha a heg begyullad, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!

Amint begyógyult a heg, attól kezdve folyamatosan mindennap kiemelni a bőrt a kezünkkel, ha már régebbi, akkor lehet széthúzni is oldalirányba, valamint átlósan is. Nagy figyelmet szenteljünk a heg mobilitásának megtartására, mert ha letapad, akkor nemcsak lokális fájdalmat, hanem mozgásszervi fájdalmakat is okozhat. A heg ha letapad, az alatta lévő kötőszövet is hozzátapad, az izmok összehúzódása- elernyedése nem fog olyan harmonikusan történni, mint előtte, ennek következtében korlátozhatja a gerincmozgásokat is, valamint derék- és hátfájdalmat okoz. Kereshetünk gyógytornászt is, aki megmutatja hogyan fogjuk meg a heget, és hogyan tartsuk mobilan. A hegek képesek több év elteltével letapadni, ezért fontos, ha már a gyermekünk megnőtt, a heget akkor is karban kell tartani.

Az intenzívebb testmozgás (futás, edzőtermi edzések) 6-8 hét után lehet elkezdeni, addig gyógytorna gyakorlatokat bármikor lehet otthon végezni.

Kellemes babázást kívánok minden Olvasómnak!