Újdonságnak számít még ez Magyarországon, nemcsak a heg helyzete más, hanem az a műtétet követő rehabilitáció is. A csípőprotézis beültetése rutin műtétnek mondható, viszont vannak korlátai a protézis használatának, nem minden feladat végezhető el vele, és vannak testhelyzetek, amelyeket kimondottan kerülni kell a csípőprotézissel.
Az elülső feltárásból elvégzett csípőprotézis betültetése során izmokat nem vágnak át! Szemben a hagyományos feltárással, ahol az oldalsó farizmokat teljesen átvágják ahhoz, hogy az ízületi felszínt elérjék. A vágást a csípőhorpasz izom mellett végzik, így sokkal gyorsabb a rehabilitáció, nem kell megvárni, míg az izom meggyógyul.
A munkám során már sok embernek segítettem a csípőprotézis műtét után felépülni, volt akinek első műtétje volt, olyan is, akinek cserélni kellett a protézist, és olyan is, akinek már mind a két oldalon volt protézise. Elülső feltárásból végzett protézissel rendelkező páciensem viszont még csak egy volt. Erről szeretném röviden leírni a tapasztalataimat, amit gyógytornászként láttam, és átéltem.
Nagyon el volt hanyagolva ez a csípő, műtét előtt 5 cm-es végtaghossz különbség volt, melyet a műtéttel sem tudtak már teljesen korrigálni, 1 cm maradt. 60 év körüli, aktív életet élő férfi volt, aki azért választotta az elülső feltárásból végzett műtétet, mert számára fontos volt, hogy minél hamarabb visszatérjen a megszokott életviteléhez. Ahogy hazaengedték a kórházból, én már másnap mentem hozzá gyógytornára. A comb, és farizmok rendkívüli módon sorvadtak voltak, hiszen már 2 éve csípőfájdalommal élt.
Két mankóval várt, nem járókerettel, mint ahogyan a többi páciens! Voltak gyakorlatok, melyek számára is nehézséget, fájdalmat okoztak, de tény, hogy a 28. gyógytorna végére, ő mankó nélkül járt már. Az oldalsó feltárásban műtött, korabeli páciensekkel az utolsó alkalommal addig jutunk el, hogy 1 mankó, vagy van, aki még mindig 2 mankót használ. Sok minden egyéni tényezőtől is függ egy terápia célja, kimenetele, de sokkal mobilisabb volt ez a páciens, és kevésbé viselte meg a műtét, mint azokat, akiket a hagyományos módszerrel műtenek. Ennek egyik oka a vérveszteség, míg az új módszerrel nem vágnak át izmokat, addig a régi eljárással az oldalsó farizmot, és a kis farizmot is át kellett vágni, így több vér, és vele együtt ásványi anyag is távozott a szervezetből. Sokkal nagyobb távolságokat tudott megtenni az utcán, és jóval kevesebb gondot okozott a lépcsőzés is. Az autóvezetést is hamarabb engedélyezte az orvos tekintettel a műtét típusára.
Azt is fontos továbbá, hogy az elülső feltárásban elvégzett műtétnél a hajolás mértéke valamelyest nagyobb mozgáspályán kivitelezhető, a feszülés később jelentkezik, mint a megszokott operációnál. A tiltott mozgásokat viszont itt is érdemes elkerülni: guggolás, két láb egymáson való keresztezése. A két láb szoros összezárása nem teljesen elvetendő, amennyiben a páciens feszülést nem érez, úgy megengedhető. Ha kényelmetlen számára a pozíció, akkor kerülendő!
A műtétek szükségességéről általában ortopéd vagy traumatológus szakorvos dönt, elülső feltárásban csípőprotézis műtétet már több helyen végeznek az országban, ám nem mindenhol TB támogatott a beavatkozás.
Amit minden pácienstől hallok mindegy, hogy elülső vagy oldalsó feltárásból végezték el a műtétet: „Azt bántam meg, hogy ennyi ideig halogattam a műtétet”. A fájdalom megszűnik, ahogy a protézist beültetik, így a hangulatuk is javul, valamint vissza tudnak térni a társadalomban, családban elfoglalt helyükhöz, mindennapi tevékenységeikhez.
Remélem, hogy az esetismertetéssel tudtam segítséget nyújtani a műtét előtt állóknak!
Oldal ajánlása emailben
X
