Beküldve:

Keresztszalag műtét

A keresztszalag sérülések igen gyakoriak, leginkább focistákat, kézilabdásokat érinti, de otthoni sérülés, egy sportolás közbeni rossz mozdulattal is könnyen előfordul a szakadása.

A sérülés típusait tekintve beszélhetünk szalag lazulásról, részleges szakadásról, valamint teljes szakadásról.
A részleges szakadást, és a szalag lazulást, általában konzervatívan kezelik, brace-t kapnak a páciensek, amelyet pár hétig hordva a sérülés gyógyul, viszont tudnunk kell, hogy ez a szalag már nem olyan stabil, mint korábban volt. Ilyenkor sokszor előfordul, hogy instabilnak érezzük a térdünket, ki akar menni alólunk. Sportolóknál kiemelten fontos ez, hogy a szalag teljes egészében nem szakadt el, csak bizonyos rostjai, de ez terheléstől függően okozhat panaszokat: duzzanat, főleg estére, fájdalom lépcsőzés közben, instabilitás érzés.
A szalag lazulása során a rostok egymással még érintkeznek, de hosszirányukban megnyúlnak, így nem tudják kellő mértékben stabilan tartani az ízületet. Ez ugyanolyan tünetekben mutatkozhat meg, mint a részleges szakadás.


Teljes szalagszakadást minden esetben műtétileg kezelnek. Ennek során a combhajlító izomzatból, vagy a térdkalács alatti területből vett szalaggal pótolják az elszakadt szalagot. Ezek a műtétek általában jól szoktak sikerülni, és igen erős szalagot kapunk, amely teljes mértékben stabilizálja a térdízületet. Az orvos által meghatározott végtag terhelés mértékét minden esetben be kell tartani a megfelelő ideig, hiszen ha hamarabb terheljük a lábunkat, azzal a műtét sikerességét veszélyeztetjük! Irodai munkába való visszatérés a sérülést követően kb. 4 hónap, fizikai munkát végzőknél kb. 6 hónap, sportba való visszatérés kb. 8 hónap. Nagyon fontos a műtétet követő folyamatos gyógytorna, hogy mozgásban legyen a térdünk a terhelés elkerülése mellett, mert a frissen beültetett szalagnak szüksége van a mozgási ingerre, viszont a nem megfelelő időben elkezdett terhelés/ túlterhelés során a szalag nem tud megfelelően rögzülni, így hiába sikerült jól a műtét, rosszul időzített mozgásokkal tönkretehető az eredmény.

Mindegy milyen térdsérülést szereztünk, ezek után általában szükséges a gyógytorna. Itt főként a combizomzat erősítésére fektetjük a hangsúlyt, majd ezt követően a térdhajlítás fokozására. Fokozatosan terheljük a térdízületet, ha esetleg estére bedagad, az azt jelenti, hogy túl sok volt a terhelés aznap. Jegelni a műtött területet a műtéttől számítva 3 hónapig ajánlott, ha tünet van jelen. Ajánlott otthon a sarok alá egy labdát, vagy párnát betenni, így minél hamarabb sikerül majd elérni a teljes térd nyújtást.

Mielőbbi jobbulást, és eredményes rehabilitációt kívánok!

Beküldve:

Térd protézis műtét

A térdprotézissel élőknek szinte semmi életmódbeli változtatás nem szükséges a műtét előtti életükhöz viszonyítva. Nincsenek tiltott mozgások, melyek során a protézis ficamodna. Viszont komolyan el kell gondolkodni, hogy mikorra is tervezzük ezt a műtétet, ugyanis a térdízület felépítése jelentős mértékben eltér a csípőízülettől.

A térdízületi kopás igen gyakori diagnózis főleg 50 év felett, nem mindegy, hogy az élete során ki milyen mértékben, és hogyan terhelte a térdét. A meniscusok (ízületi porc) nagy szerepet töltenek be a térd stabilitásában. Amennyiben ezek már elkoptak, és rendszeres fájdalmat okoznak röntgen eltérésekkel igazolván, úgy általában az orvosok a protézis beültetését szokták javasolni.

Térdízületi kopás tünetei:

  • járási nehezítettség: főleg a járás elindításkor
  • reggeli merevségérzés: pihenés után, főként reggel „be kell járatni” a térdet
  • duzzanat: a porcfelszín kopása miatt lokális gyulladás alakul ki
  • kezdetben a lépcsőn járás, és guggolás nehezített, majd a kopás előrehaladtával a járás is kezd fájdalmassá válni

Miért válasszam a protézist?

Amennyiben az orvos már tett erre utaló javaslatot, úgy érdemes elgondolkodni ezen. Az ízületi porcot a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen műtéttel nem tudják pótolni. Így lehet injekciózni, vagy porcvitaminokat szedni, egy ideig hatásosak lesznek, ám ha a porc nagymértékben károsodik, utána már nem biztos, hogy csökkenti a fájdalmat.

A protézis beültetése során az egyik végét a lábszárba ütik be, a másikat pedig a combcsontba, így mind a két ízesülő felszín ki lesz cserélve, közöttük pedig egy kis műanyag lesz, amely a meniscust (porcot) pótolja.

Nem érdemes túl sokáig halogatni a műtétet, mert ez az állapot javulni már nem fog, ha az orvos is szóba hozta a műtétet. A porc csak egyre jobban elkopik, vizesedik, ami a gyulladás jeleit mutatja. Egyre nehezebbé válik az elindulás, sokszor üléskor is dagad, fájdalmassá válik a járás is. Ha sokáig fennáll a gyulladás, vagy tartósabban vizesedik a térd, akkor már az ízületi tok is károsodhat, zsugorodással fog reagálni, ami tovább ízületi mozgástartomány beszűküléséhez vezet. Egy nagyon hosszasan halogatott műtétnél hosszabb lesz a felépülési/ rehabilitációs idő is. Nemcsak a tok, de az izomzat is merevvé válik, elveszti a rugalmasságát, és nagyon sokat veszít az erejéből, a combizomzat körfogata is csökkenhet.

A térdprotézis beültetése után nagyon fontos a gyógytorna, hogy a zsugorodott izmokat, merevvé vált kötőszövetet mobilizáljuk, a heget ne engedjük letapadni! Érdemes legalább 12 hétig végezni a gyógytorna gyakorlatokat, hogy a térdízület is újra mobillá váljon, továbbá fontos, hogy minél hamarabb megtanuljunk segédeszköz nélkül újra járni.

Amennyiben Ön is gondolkodik a protézis beültetésén konzultáljon a kezelőorvosával, illetve felmerülő kérdéseivel bátran megkereshet!

Beküldve:

Térdsérülések megelőzése

A bejegyzéseimben főként a gerincproblémákra, és azok kezelésére, illetve megelőzésére fektettem eddig a hangsúlyt. Most szeretnék egy kicsit a sportolókhoz is szólni, valamint tanácsot adni nekik, hogy minél tovább megőrizzék a térdük egészségét.

Egy élsportolónak, de akár hobbi sportolónak is nagyon fontos a térde épsége, itt kiemelném az ugró, rugó és küzdősportokat, ahol nagymértékű terhelésnek van kitéve mindennap a térdízület, és a porcok. A sérülésmegelőzés mindig az edzéseken történik, olyan gyakorlatokkal, feladatokkal és sporteszközökkel, amelyekkel nemcsak az erő-állóképességet, hanem az egyensúly is fejleszteni tudjuk. A következő pontok nagyon fontosak, és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy elkerüljük, illetve csökkentsük a sérülések számát, és azoknak a súlyosságát!

  • Megfelelő koordináció és egyensúly:

Egyensúly nélkül nincs pontosan kivitelezett mozdulat/ feladat.  Az edzések, és mérkőzések során pedig az a legfontosabb, hogy egy ingerre minél hamarabb, és minél pontosabban reagáljunk. Olyan edzést kell ehhez adaptálni, mellyel nemcsak a vázizmokat, hanem az idegrendszerünket is fejleszteni tudjuk, ezt pedig csak instabil felszínekkel tudjuk elérni: BOSU, fittball, dynair párna, stability trainer, egyensúlyozó korong…stb. Ezekkel is lehet erő-állóképességi edzéseket végezni, de emellett sokkal jobb lesz a testtartásunk, és az ízületi helyzetérzékelésünk is.

  • Az izmok megfelelő rugalmassága: 

Az edzések után nagyon fontos a megfelelő nyújtás, az nem nyújtás ha közben rugózunk, illetve az ízületeink mozognak. Vagy az adott izom eredési pontját rögzítem, és ahhoz nyújtom a tapadást, vagy pedig fordítva. A nem megfelelő kiinduló helyzetből végzett nyújtás nem nevezhető nyújtásnak!

 

  • Az apróbb sérülések (húzódás, ütések) azonnali kezelése

Bármely edzés után előfordulhat még a korrekt módon kivitelezett nyújtás mellett is, hogy meghúzódik az izomzat, estére begörcsöl. Ezt még aznap, vagy másnap kezelni kell, hiszen ha ez a görcs/ húzódás nem múlik el, és az izom állományában tartósan fennáll, nemcsak az adott izom funkcióját fogja csökkenteni, hanem a szomszédos, és ugyanazon feladatot ellátó izomét is. Az izmokat borító kötőszövet pedig zsugorodni fog, ami mozgáskorlátozottsággal jár. Erre javaslom a hengerezést, köpölyözést (de mozgásokkal egybekötve), flossingot, valamint az FDM kezeléseket.