Hogyan válasszunk megfelelő iskolatáskát?

 

A tanévkezdés előtt a boltokat elárasztják a szebbnél szebb, csili-vili iskolatáskák, ahol mindenki választhat saját ízlésének megfelelőt. A gyerekeknél általában prioritást élvez, hogy milyen színű, illetve, hogy melyik mesefigura található meg rajta. A szülők viszont inkább a praktikusságra törekednének.

Az elmúlt pár évben kezdenek a piacon megjelenni az ergonomikusnak nevezett iskolatáskák, amelyről úgy gondolják, hogy nem fog fájdalmat okozni a gyermekek gerincének. A fájdalmat nem a táska kialakítása, hanem inkább annak a súlya, valamint a nem megfelelően beállított pántok okozzák.

Fő szempontok a táskaválasztáshoz:

  1. Kemény falú legyen

Ez azért fontos, mert az a rész, ami a gyermek hátával érintkezik mindenképp egy kemény felület legyen. Ha ez a része puha, akkor a könyvek, kulacs nyomni fogja a hátát, ami szintén fájdalom megjelenéséhez vezet

  1. Több rekesze legyen

Már látni olyan iskolatáskát, aminek csak egyetlen rekesze van, így abba pakolnak a gyerekek mindent. Sokkal célravezetőbb, ha legalább 2 helyre tud pakolni, mert így az egyik rekeszben lesznek a nehezebb könyvek, a másikban pedig lesz hely az uzsonnának, és a táska még így is összeér.

  1. Gyermekünk magasságához válasszuk

A boltba, amikor táskát választunk mindenképp vigyük el magunkkal a gyermekünket is, ugyanis a táska mérete fontos, hogy igazodjon az ő testméreteihez! Egy alacsony, vékony alkatú kislánynak például nem jó a túl nagy háti táska. Ott a boltban próbáljuk fel rá, nézzük meg hogyan is áll rajta. A táska legmagasabb pontja ne legyen a vállától feljebb, és a legalacsonyabb része sem takarhatja el a fenekét.

Szeretném kihangsúlyozni, hogy a fent említett követelményeknek nemcsak az ergonomikusnak reklámozott táskák felelnek meg, hanem az olcsóbb kategóriásak is, így tehát nem kell több tízezer forintot költenünk, ha meg szeretnénk védeni a gyermekünk gerincét, csak alaposan át kell nézünk minden részét a táskának! 

Ha már sikerült választanunk iskolatáskát, akkor megfelelően kell beállítani a pántoknak a hosszát is. Itt figyeljük arra, hogy egyforma hosszúságúra legyenek beállítva, így fogja a gyermek gerincét egyenletes terhelés érni. Ha az egyik oldalon hosszabb a pánt, mint a másikon, az egyoldali terhelést fog eredményezni, ami szintén hátfájást okoz neki.

A táskába való bepakolás során azt tudom tanácsolni, hogy a nehéz tankönyveket mindenképp a leghátsó rekeszbe tegyük, amelyik a gyermek hátával érintkezni fog a felvétel után. Ezt követően a könnyebbeket tehetjük előrébb, a legkönnyebb tárgyak pedig a kisebb zsebekbe oldalra, vagy legelőlre kerüljenek.

Fontosnak tartom még megjegyezni azt is, hogy az iskolatáskára másik táskát ne tegyen! A tornazsákot a kezébe vigye! Ha a táskára teszi rá azt is, akkor a tornazsák súlya pont arra a részre esik, ahol már a könnyebb tárgyak vannak, így a kisízületekre nagyobb nyomás fog nehezedni, ami szintén fájdalmat okozhat számukra.

Sikerekben gazdag tanévkezdést kívánok minden kisdiáknak és szülőnek! 🙂 

Jóga hatásai a gerincünkre, árt vagy használ?

A jógáról csupa jó dolgokat hallunk, segít ellazulni, erősíti az izmainkat, javítja az egyensúlytartásunkat, keringést, valamint a tartásunkat is. Sokat lehet látni a médiában, hogy az idősebbek is jógáznak, hiszen nem olyan megterhelő a szervezetnek mint egy aerobik óra. Viszont nemcsak jó hatásai lehetnek, hanem veszélyeket is rejthet magában ez a fajta testmozgás.

Én is kipróbáltam a jógát, nagyon tetszett az órának a hangulata is, szinte kicserélődtem, és felfrissültem, viszont ha gyógytornász szemmel közelítem meg, akkor nem ajánlanám mindenkinek.

A jóga órákon általában nők szoktak lenni, holott férfiaknak is hatásos lenne. Az ő izomzatuk feszesebb mint a nőké, így nagyon jól lazítaná a merev, zsugorodott izmokat. Bátran ajánlom azoknak akik ülő vagy álló munkát végeznek, egész nap egy statikus, kényszeredett helyzetben vannak, mert nagyon jól átmozgat minden izmot és ízületet is. Akadnak olyan gerincbetegségek, amelyekre nincs jó hatással a jóga, nézzük milyen esetekben érdemes átgondolni, hogy elmenjünk-e egy ilyen órára vagy inkább ne?

  1. Gerincműtét után

Akinek volt gerincműtétje (amiről az előző blogban volt szó), mindegy miért volt erre szükség, annak egyáltalán nem ajánlom, sőt a tiltott mozgások listáján van. A jógában nagyon sok csavaró, hajoló mozdulat van, ami a műtött területnek inkább árt mint használ! A mozgásoknak a véghelyzetét kell megtartani, amikor a feszítő érzés egy gerincműtöttnél csak fokozódik! A műtött szegmentet, ha esetleg csavarokkal vagy más fémmel is kellett rögzíteni, akkor ilyen túlzó mozgások hatására meglazulhatnak, ami plusz fájdalmat fog okozni.

Akinek már volt gerincműtétje, és derék vagy hátfájás gyötri inkább egy gyógytornászt keressen fel, és tőle kérjen tanácsokat, ő tanítsa be a gyakorlatokat!

  1. Gerincsérv:

A porckorongunk magassága csökken, majd fokozatosan elkezd oldalra kiboltosulni, ezt követően nyomja az ideggyököt is, ami nagy fájdalommal jár. Ha a tünetek csillapodni kezdenek sokan keresnek magunkat egy gerincbarát testmozgást, amivel karban tarthatják magukat, és megtartsák a tünetmentes állapotot. A mély oldalra hajolások, törzscsavarások hatására, ezzel akár ki is szakíthatunk egy gerincsérvet. A porckorongok felszíne már töredezett, nincs meg a megfelelő víztartalmuk, nehezebben tudnak regenerálódni. Az extrém mozdulatok pedig csak fájdalmat provokálhatnak, becsípődést okozhatnak.

 

A képen látható mozdulat kivitelezése során a porckorongok hátracsúsznak, így az ideggyökre még inkább nyomást tud gyakorolni egy sérült porckorong. 

Vagy ezeket a mozgásokat hagyjuk ki, vagy pedig beszéljük meg a jógaoktatóval, hogy csak fájdalomhatárig csináljuk a gyakorlatokat, és addig tartjuk meg a helyzetet ameddig mi bírjuk.

  1. Gerincferdülés:

A gerincferdülésnél általában a tér mind  a három irányában el van mozdulva a gerincünk. Ezt korrigálni csak gyógytornász vagy orvos tudja, akik elvégezték a Schroth tanfolyamot, és tudják az elméleti hátterét ennek a problémának. A jógaórán szimmetrikusan mind a két oldalra meg szokták csinálni a gyakorlatokat, a gerincferdülés pedig nem szimmetrikusan áll fenn. Azt tudom javasolni, hogy aki mégis szeretné kipróbálni, akkor az csak arra az oldalra csinálja meg a gyakorlatokat, amely korrigálja. A másik oldalra, amely csak fokozza a görbületeket semmiképp sem! Először a gyógytornásszal tanulja meg, melyik a korrekciós irány, merre kell hajolni és fordulni, ami jó irányba mozdítja a csigolyákat, és ha ezt tudja, akkor csak ezekbe az irányokba folytassa a jóga gyakorlatokat is. A statikus véghelyzeteket szintén érdemes elkerülni.

 

Az ilyen mértékű csavarások egy egészséges gerincre is nagy nyomást gyakorolnak. Ha a gerincferdülésünk irányába dolgozunk, azzal csak rontunk a helyzetünkön, mintsem korrigáljuk. 

A jógáról lebeszélni senkit nem akarok, vannak olyanok, akiknek a fent említett problémájuk van, de fájdalmat nem okoz nekik egyik mozdulat sem. Inkább csak óvatosságra intenék mindenkit, hiszen egy gerincünk van, próbáljuk megőrizni a legjobb formájában, hiszen ha már műtétre van szükség, az már nem lesz olyan mint előtte volt. Ajánlani tudom továbbá azt is, hogy ha tudjuk, hogy vannak gerincbántalmaink, akkor inkább gyógytornász végzettséggel rendelkező jógaoktató óráját válasszuk, és így elkerülhetjük a sérüléseket, további fájdalmakat! 

Gerincműtét után

A gerincműtétet követően első vagy második nap a kórházban gyógytornásszal fognak találkozni. Nagyon fontos, hogy minél hamarabb elkezdődjön a torna, főként a műtéti szövődmények megelőzése miatt (trombózis, tüdőembólia). A másik szerepe a korai tornának az, hogy minél hamarabb kezdjük el használni az izmainkat.

A gerincsérvnél nagyon gyakori, hogy a lábba sugárzó tünetek miatt, az alsó végtagi izomzat sorvadásnak indul. A fájdalom miatt azt a lábunkat nem terheljük, sántítunk, húzzuk magunk után, így az izomzatnak sincs ingere. Ez az állapot természetesen elmúlik, amint az ideggyök felszabadul a nyomás alól, és ezzel az alsó végtagi tünetek is megszűnnek, de pár hónapba beletelik, mire a két lábunk ismét egyforma vastagságú lesz.

Mire a kórházból hazaengednek minket, megtanulunk helyesen oldalra fordulni, és felkelni az ágyból. Az ülés természetesen 6 hétig kerülendő, ami azt jelenti, hogy aki ülő munkát végez, addig semmiképp ne menjen vissza dolgozni! Fél óránál hosszabb ülés nem javasolt egy friss gerincműtét után, maradjunk a fekvésnél, mert az a gerincünknek tehermentesített helyzet.

A rehabilitáció természetesen nem ér véget a kórházból való hazatérés után. A betanított gyakorlatokat mindennap kell otthon végezni, és 6 hét után ismét felkeresni egy gyógytornászt, hogy új gyakorlatokat tanítson be, és segítsen korrigálni a helytelen tartásunkat, bemutassa a gerinckímélő életmódot.

Műtött gerinccel már nem mindegy hogyan emelünk fel egy nehezebb tárgyat, és hogyan hajolunk le, hiszen az adott szegment már merev, a műtött rész nem úgy mozog, mint a többi része a gerincünknek, így erre figyelnünk kell. A gerinckímélő életmódot ettől fogva alkalmazni kell, egyenes derékkal kell hajolni, emelni. A  nehezebb tárgyak emelését pedig mellőzzük.

A gerincműtétet követően legalább 3 hónapig legyen mindennap torna akár gyógytornásszal, akár egyedül, de ez nem maradhat el, hiszen így sokkal gyorsabb a felépülés. A 3 hónapot követően lehet ismét McKenzie gyakorlatokat csinálni, ha csavarokkal, fémekkel volt szükséges rögzíteni a műtéti területet, akkor legalább 6 hónapot várjunk ezzel.