A gerincsérv (discus hernia)

A köztudatban gerincsérvnek nevezzük, de valójában a porckorongokat érintő kiboltosulást jelenti. Ez egyértelműen civilizációs betegségnek mondható, és egyre fiatalabb korban alakul ki. A páciensek nagyrésze úgy gondolja, hogy egy rossz mozdulat miatt történhetett ez meg vele, de ez ettől sokkal összetettebb. Ahhoz, hogy valakinek kialakuljon a porckorongsérve ahhoz hosszú időn át fennálló egyoldalú terhelés szükséges. Ennek hatására a porckorongban degenerációk mennek végbe, veszít a víztartalmából, amit már nem tud visszanyerni, így tartósan veszít a magasságából is. A porckorong egy zselés anyag, aminek ha a magassága csökken, akkor oldalra kell, hogy kiboltosuljon. Amennyiben a porckorong elkezdi nyomni az ideggyököt, ami minden csigolya magasságában kilép, akkor kezdődnek a végtagokba sugárzó panaszok. Jellemzően úgy kezdődik, hogy először csak a derék fáj, ami általában pár nap múlva el szokott múlni. Ezeket a periódusokat követi egy jóval hosszabban elhúzódó derékfájdalom, ilyenkor a páciensek orvoshoz fordulnak, ahol a lumbágó vagy isiász szerepel diagnózisként a leleten. A terápiát ebben az irányban folytatják, a tünetek jobb esetben enyhülnek, de pár hónappal, évvel később megint előjönnek ezek a tünetek, viszont ekkor már sokkal intenzívebben alsó végtagba sugárzó fájdalommal vagy zsibbadással együtt. Sajnos egyre gyakrabban találkozom azzal, hogy félrekezelik a pácienseket. Az előbb említett lumbágót vagy isiászt kezelik, és a fájdalom csak nő, egyre jobban zsibbad a láb, minden mozdulat fájdalmas. Ilyenkor visszamegy az orvoshoz, ahol fájdalomcsillapító injekciókat kapnak sorba, amik valamennyire csökkentik a fájdalmukat, de az okot nem kezelik! Több hónap is eltelhet így, mire egy orvos beutalja MR felvételre, és még pár hónap, mire oda időpontot is kap. Emiatt azt szoktam tanácsolni a pácienseknek, hogy aki teheti privát úton készítessen egy MR felvételt az ágyéki gerincéről, ez pár nap alatt elkészül, és nem kell hónapokat várni az időpontra. Ha megvan a pontos diagnózisunk akkor kezdhetjük el kezelni a kiváltó okot, és csak így várható eredményes javulás. A porckorongsérv népbetegség, ennek oka a civilizációs ártalmakban keresendő, az ülő munka, mozgásszegény életmód mind hozzájárulnak a kialakulásához. A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogyan tudjuk mindezt megelőzni. A gerincsérv anatómiájáról, kezeléséről és egyéb tüneteiről bővebben olvashatnak: https://profigyogytorna.hu/gerincserv-tunetei

Mi a Scheuermann betegség?

Ez általában a kamaszkorban kezdődő, csigolya fejlődési rendellenesség. A gyermek fáradékonyságról, hátfájásról gyengeségről számol be. Nehezebb neki teljesíteni a testnevelés órán, hamarabb elfárad. A szülőnek szembetűnő tünet lehet a hanyagtartás.

 

A Scheuermann- kórt csak röntgen kép alapján lehet diagnosztizálni. Első megtekintés során ugyanúgy tűnhet, mint egy egyszerű hanyagtartás. Ha a gyermeknek több hónapja nem múló hátfájása van, és hozzá egy hanyagtartás is társul mindenképp vigyük el a gyermekorvoshoz, és ha szükségesnek ítéli, ő ad beutaló ortopédia szakrendelésre.

Ennek a betegségnek nagyon jellegzetes röntgen tünetei vannak, mely alapján más betegséggel nem lehet összetéveszteni.

A betegség örökölhető, így ha a szülőknél is előfordult már, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a féléves kontrollra.

A kamaszkorban jelennek meg a másodlagos csontosodási magvak a csontokban. A betegség során ezek sérülnek, így a képződött csont sérülékeny lesz, melynek a vérellátása is csökkent. A csigolyatestek zárólemezei feltöredeznek, és a porckorongok beboltosulhatnak a csigolyatestekbe. Ennek a jellegzetes rtg. képnek a leírására a Schmorl- csomó kifejezést használják. Ha ezt a rtg. képen látható, akkor biztos, hogy Scheuermann betegséggel van dolgunk.

A kamaszkorban előforduló gyors növekedés miatt a betegség romlása felgyorsul. A csigolyatestek növekednének, viszont a kevés vérellátás miatt erre nincs lehetőségük, így a csontgerendák összetörnek. A csigolyatestek ék alakban összenyomódnak, ami a hanyagtartáshoz vezet.

 

Kezelés:

  • nagyon jól kezelhető ha idejében felfedezik és diagnosztizálják.

A kezelési módszerek megegyeznek a strukturális gerincferdülés kezelési lehetőségeivel. Itt is szintén a növekedés befejeződéséig van lehetőségünk a betegség javítására, és egy olyan állapot kialakítására, mely a gyermek későbbi élete során nem okoz számára panaszt.

A korzett- kezeléssel itt szinte tökéletesre tudják kialakítani a háti görbületet, a hanyagtartásnak nyoma sem marad az idejében elkezdett kezeléssel és egy jó korzettel!

Gyógytorna szempontjából itt csak a Schroth- módszert (a módszerről bővebben itt olvashatnak: A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel )említeném meg, mert ez a meghatározott mozgásterápiás kezelési módszere a Scheuermann kórnak.

Ha a betegséget hanyagtartásnak vélik, és nem kezelik, ill. elmarad a kezelés, úgy a háti görbület rögzül a hanyagtartás helyzetében. A gyermek nem fogja tudni kihúzni magát többé, ill. kompenzatórikusan fokozott ágyéki és nyaki görbület fog hozzá járni.

 

Ezért fontos, ha a gyermekünknek nem múló (több hónapon keresztül fennálló)  hátfájása, és görnyedt tartása van, érdemes orvoshoz fordulni vele!

A következő bejegyzésben a gerincsérv tüneteiről fogunk beszélni, és a kialakulásáról.

A scoliosis hatása a pszichés életre

A gerincferdülés nagyobb arányban érintik a kamasz lányokat, mint fiúkat. Ennek hátterében a hormonális okok állnak feltételezhetően, de a mai napig nincsenek erre vonatkozóan konkrét eredmények.

Mivel főként a kamasz lányokat érinti ez a betegség, így pszichés problémákat is von maga után. A kamaszkor egyébként is egy nehéz korszak mind a szülők, mind a gyermek számára. Jönnek a külsővel való elégedetlenségek, a barátok nagymértékben befolyásolják a kamaszok önmagukhoz való viszonyát. Itt áll a lányunk a gyermek és felnőttkor között tele van kérdéssel, és még jön egy gerincferdülés is. Ezt hatalmas csapásnak élik meg. A diagnózis ismerete után már ők is másképp tekintenek magukra. Úgy érzik, hogy ettől ők már teljes életet soha nem élhetnek. Eddig is nagy zűrzavar volt a fejükben az önismeret tekintetében, de egy kimondott és leírt diagnózis még többet ront a helyzeten.

 

A szülők is sokszor megriadnak egy ilyen diagnózis hallatán. Kétségbeesnek, és próbálnak mindent megtenni gyermekükért. Ezen a ponton sokszor konfliktusokba ütköznek, a kamasz lázad minden kezelés ellen, nem akarja elfogadni a helyzetet, és magát sem. A szülők felismerik a kezelés fontosságát, és ők tisztában vannak a várható következményekkel, így ők pedig próbálják a kamaszt is rábeszélni a terápiára.

A helyzeten tovább ront, ha még korzett hordása is szükségessé válik. Ilyenkor szokott a kezelés katasztrófába fulladni. Gondoljuk magunkat a kamasz helyébe, egy korzettet kell neki hordani télen- nyáron, éjjel- nappal…. Őszintén szólva ez számomra is kihívás lenne, megszokni a hordását, és a szörnyülködő tekinteteket az utcán! A szülők ilyenkor teljesen elkeserednek, mindennap egy harc a korzettel és a gyermekükkel, sokszor rossz szülőnek is érzik magukat, hogy ennyit kell veszekedni a gyermekükkel, holott ők a legjobbat akarják neki!

 

Mit tehetünk egy ilyen helyzetben?

Először is fontos, hogy a kamasz is tájékoztatva legyen a probléma következményeiről, nem fenyegetően kell ezt tenni! Nagyon fontos, hogy a gyógytornásszal olyan viszonyt alakítson ki, amiben partnerként tudják egymást kezelni!

Az iskolában a szülő beszéljen az osztályfőnökkel, hogy a későbbiekben a gyermek ne váljon gúnyolódások célpontjává. Ha a barátok, osztálytársak elfogadóak a korzett hordással, akkor őt sem fogja rettegéssel eltölteni a viselése.

A szülők esetében nagyon fontos a gyermekkel való kommunikáció, türelmesnek kell lenni vele. Otthon ne legyen tabu téma a korzett, és a vele kapcsolatos kezelések. Merjék a szülők is egymással megosztani a félelmeket, nem szabad magukban tartani, mert az egymás között is konfliktusokat gerjeszthet.

A legfontosabb, hogy a szülőknek legyen idejük nyomonkövetni a gyermekünk otthoni tornáját! Sokszor amiatt is megáll a javulás, ha az otthoni torna nincs maradéktalanul teljesítve. Nem szabad ráhagyni a gyermekre, mert ebben a korban előfordul, hogy nem úgy, és nem annyit tornázik, mint ahogy a gyógytornász betanította.

Ez egy új helyzet mind a szülők mind a gyermek számára, ezt együtt, családként kell átvészelniük! Nagy szerepe van ilyenkor a családi összetartó erőnek a kezelés előrehaladásában. Ha nem sikerül a konfliktusokat megoldani, akkor ne szégyelljenek egy szakemberhez fordulni! Rengeteg elnyomott érzésre derülhet fény, és sokkal hamarabb megoldódik a helyzet, mint várták!

 

Kitartást kívánok minden szülőnek, és kamasznak a kezelések során!