Beküldve:

Gerincferdülés felnőttkorban

Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.

 

Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.

A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez  nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.

 

Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.

Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!

A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.

A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.

Beküldve:

Hogyan és mit sportolhatunk korzettben?

Aki a korzett hordása előtt rendszeresen sportolt (nem versenyszerűen), azokat szoktuk bátorítani a további sportolásra is, hiszen azzal is erősödik a törzsizomfűző, ami nagyon fontos a gerincferdülés, és a Scheuermann betegség kezelésében is.

A versenyszintű sportot szoktuk javasolni átgondolásra, ha az olyan, amely a gerincferdülést, vagy a Scheuermann-t rontaná.

Érdemes átgondolni a következő sportokat, ha versenyszinten űzte a gyermekünk:

  • ugrással, rázkódással járó sportok
    • atlétika
    • futás
    • távolugrás
    • magasugrás
    • küzdősportok
  • tovább még azokat is, amelyek a gerincnek nagyon extrém mozgásait kívánja meg:
    • ritmikus sportgimnasztika
    • balett (főleg scoliosis-nál, mert tovább laposítja a hátat)

Az, hogy mikor kell abbahagyni a versenyszerű sportot természetesen függ az orvos, gyógytornász véleményétől is, továbbá az, hogy ha valaki a versenysporttal felhagy, az nem azt jelenti, hogy hobbiszinten nem folytathatná!

 

Az úszáshoz, és vízi sportokhoz (amennyiben nem balesetveszélyes) szoktuk ajánlani a korzett viselését, hiszen a légzésre ellenállást ad, így nagyon jól erősíti a légzőizmokat, továbbá korrigált helyzetben végezhető az izomerősítés.

Hobbifutóknak is ajánlott a korzettben való futás, hiszen a megfelelő helyzetben erősíti az izmokat, és kevésbé terheli meg a gerincet is.

 

A korzettben szinte bármilyen sportot lehet végezni, nemcsak a fent felsoroltakat, ez mindenkinek az egyéni döntése, és kísérletező kedvén múlik, hogy miket próbál ki benne. Az első alkalom után nem szabad feladni, mert mindig a kezdés a nehéz, aztán már a szervezetünk is megszokja az új terhelést.

 

A korzetthez való hozzászokás a legnehezebb, ha ezen túl vagyunk, akkor már a benne való sportolás nem okoz gondot a kalandvágyó gyermekünknek 🙂 

A következő bejegyzésben a felnőttkori gerincferdülésről fogok írni, tartsatok velem 🙂 

Beküldve:

A korzett ellátás gerincferdülésben

Mikor kaphat korzettet a gyermekem?

  • ha 200-nál nagyobb a görbület
  • vagy ha a Risser-jel 0-3 között van

 

A korzettet ortopéd szakorvos írja fel, ezért olyan szakorvost keressünk fel, aki a gerincferdülés, és gyermekkori gerincproblémák kezelésében jártas. Nem kötelező a lakhelyhez legközelebb eső céget választani a korzett készítéséhez. Ez egy olyan speciális terület, amely precíz munkát, és nagy szakmai tapasztalatot igényel, hiszen egy rosszul elkészített fűző nemcsak, hogy nem javít a gyermek állapotán, de rosszabbodás is lehetséges, mivel nem a megfelelő helyen fejti ki a nyomást. Így a gyermek hiába hord egy rosszul elkészített korzettet minden nap, az állapotán ez javítani nem fog!

 

A korzettet felíró orvos szokta elindítani a közgyógyigazolvány igénylését is, mely a korzett hordása alatt jár.

Ha valakinek korzettet írnak fel, így az első és legfontosabb: megkeresni az ebben kompetens céget, amely már több éve/ évtizede foglalkozik ezzel. Ha ez megvan, akkor a következő lépés a mintavétel:

  • van ahol még a régi gipszes megoldással zajlik
    • ilyenkor csak egy vékony pamut pólót adnak a gyermekre, csak ez lehet rajta más nem
    • mellkastól kb. a csípő magasságáig begipszelik, és megvárják, hogy megkössön
    • ezután levágják róla a gipszet, és ennek alapján készítik el a korzettet is
    • gipszes mintavétel során csak akkor tudnak jó mintát venni, ha a gyermek korrigált helyzetben áll meg
    • tehát ez abban az esetben lehet sikeres, és precíz a mintavétel, ha már tudja a Schroth- szerinti korrekciókat önállóan alkalmazni
    • aki Schroth- kezelésen még nem járt, az nem tudja korrigálni a görbületeit, így a görbületekről vesznek mintát. Igen gyakori hibalehetőség a gipszes mintavétel során, hogy nem kérik meg a gyermeket hogy korrigálja magát, így a korzett sem fogja korrigált helyzetben tartani
  • a modernebb helyeken, már számítógéppel csinálják: pár perc alatt megvan, és sokkal kevesebb a hibalehetőség, mint a gipszes mintavétel során.

Ha megvolt a mintavétel, akkor utána kb. 1 hónap, mire a korzett elkészül, és a gyermek a kezébe kapva hazaviheti magán.

A korzettet hordását az orvos órában fejezi ki:

  • 23 órát szoktak írni, és csak a napi 1 óra tornához valamint a tisztálkodás idejére lehet levenni
  • ettől természetesen kevesebbet is írhat fel, akkor már nagyobb „szabadságot” enged meg, hiszen pár órára le lehet venni otthon

A korzetthez való hozzászokás kb. 3 hét, ez a következő módon épül fel:

  • héten csak alváshoz kell hordani
  • héten alváskor, és az iskolából hazaérve már délutánonként is viselni kell
  • héten pedig már állandóan kell hordani (az orvos által előírt órákban)

A korzett hordásához azt szoktuk tanácsolni, hogy alá egy vékony atlétát lehet venni, a többi ruhát, pedig a korzett fölé vesszük, azért, hogy a műanyag ne kezdje ki a bőrt. Nyáron mégis előfordul, hogy a korzett dörzsöli a gyermek bőrét. Ennek oka lehet az izzadás, és az, hogy minél kevesebb ruhát próbálunk felvenni, így lehet pont ott van a ruha kivágva, ahol a korzett nyom. Ilyenkor használjunk hintőport és testápolót, vagy hámosító krémet.

 

A korzettben való mozgást a gyermeknek meg kell szokni, ki kell tapasztalnia mit hogyan tud megcsinálni benne, ez mindenkinél egyéni és nagyon változó. Nem szabad megijedni, és abbahagyni a sportolást, mert korzettben is lehetséges, erről a következő részben fogok mesélni!

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése Schroth-módszerrel

Mi a Schroth-módszer?

  • ezt a technikát Németországban fejlesztették ki a gerincferdülés kezelésére
  • azóta bebizonyították, hogy nemcsak a gerincferdülésben, hanem egyéb gerincet érintő betegségek esetében is hatásos kezelési módszer: Scheuermann, tartáshibák, csigolya és borda fejlődési rendellenesség
  • a tudomány jelenlegi álláspontja szerint, ez a terápia az elfogadott a gerincferdülés, Scheuermann-betegség kezelésében
  • egyéb módszerek (masszázs, stb.) hatása nem bizonyított, így azokat terápiás jelleggel nem, vagy csak kiegészítésként alkalmazzuk a Schroth- módszer mellett!

 

Kinek van erre szüksége?

  • akik elmúltak 10 évesek, és 0-200 közötti a gerincferdülésük
  • a növekedés befejeződése után 25-350 Cobb-fok felett
  • felnőttkorban 30 Cobb-fok feletti görbület esetén

 

Miből áll ez a módszer?

  • gyógytornász vezetésével zajlik
  • ez csak egyéni formában végezhető, hiszen mindenkinek máshol van a gerincferdülés (háti, vagy ágyéki szakaszon), így nagyon fontos az egyéni korrekció
  • minden gyakorlatot 10 percig kell csinálni a korrigált helyzetben
  • a gyógytornász kb. 5 gyakorlatot tanít be, és ha ezt önkorrekcióval a gyermek végre tudja hajtani, akkor csak kontrollra kell járni a gyógytornászhoz
  • a gyakorlatokat otthon napi 1 órában kell végezni
  • a torna során eszközöket is alkalmazunk: bordásfal, fittball, zsámoly…stb.

 

A módszer lényege:

  • az elferdült gerincet egyenes, azaz korrigált helyzetbe hozzuk, és ebben a helyzetben erősítsük meg a törzsizmokat
    • ez a korrigált helyzet azért fontos, mert a gyermeket kimozdítjuk a helytelen tartásból, amit ő eddig helyesnek vélt, megéreztetjük vele, hogy milyen a ténylegesen helyes tartás
    • a gerincferdülés során bizonyos izmok gyengülnek, míg mások zsugorodnak. A korrigált tartás során egyszerre erősítjük a gyengült izmokat, és nyújtjuk a zsugorodottakat
  • a korrigált testhelyzetet nemcsak a torna során, hanem a hétköznapi helyzetekben is fenn kell tudni tartani, hiszen ezzel tudunk hosszútávú javulást elérni!
  • jó, ha a szülő is elmegy a kezelésekre, hogy otthon a gyermekkel együtt tudjon gyakorolni, figyelje, hogy helyesen csinálja-e
  • 10 éves kor felett ajánlott, mert ekkora alakul ki a testtudatunk, és 10 éves kor alatt még nem tudja v. nem érheti a gyermek, hogy milyen korrekciókat várunk el tőle

 

A terápia végére nem az a célunk, hogy teljesen kiegyenesítsük a gerincet, mert 00-os már valószínűleg nem lesz, pár fok általában szokott visszamaradni. A legfontosabb az, hogy a gyermek olyan gerinccel élje le az életét, amely nem okoz neki állandó fájdalmat, és a statikai teherbíró szerepét el tudja látni, továbbá erős izmokkal rendelkezzen.

Az idejében felfedezett gerincferdülés, és a célzott terápia nagyban tudja csökkenteni a gerincferdülés mértékét, és a rosszabbodás megelőzését!

A következő bejegyzésben arról fogok írni, hogy mikor ajánlott a korzett kezelés, kihez forduljunk ha korzettet kell készíteni a gyermekünknek, továbbá a kezelés alatt végzett gyógytornáról.

Beküldve:

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése gyógytornával

A gyógytorna azért kap kiemelt jelentőséget a gerincferdülés kezelésében, mert bizonyos izmok erősítésével szép eredményeket lehet elérni. Viszont a gyógytornát is két részre kell bontanunk, mert a funkcionális scoliosis esetében elegendő lehet a célzott gyógytorna, viszont a strukturális scoliosis esetében mindenképp a Schroth- módszer az elsődleges.

A funkcionális scoliosis, mint azt már egy korábbi bejegyzésemben említettem, izomegyensúly felbomlás miatt alakul ki, csontos elváltozás nem áll a hátterében. Előrehajolt helyzetben nem látható bordapúp. Ezt a típusú elváltozást egyszerű gyógytorna gyakorlatokkal szépen helyre lehet hozni.

 

Gyógytorna:

  • csoportos, vagy egyéni formában zajlik, ahol a gyógytornász olyan gyakorlatokat diktál, mellyel főként a törzs izmait tudjuk erősíteni
  • ha nagyobb csoportban történik a torna 4-5 fő felett, akkor arra nincs lehetőség, hogy egyénileg mindenkinek korrigálják a görbületét, ezért az ilyen formában zajló gyógytornát inkább a funkcionális gerincferdülésre ajánlják
  • a tornagyakorlatokat ajánlott otthon is végezni napi szinten
  • TB által finanszírozott helyeken ez általában 20-30 perc között van, ami egy fiatal szervezet számára kevés, így sporttal is ki lehet egészíteni a kezelést
  • ha van rá lehetőség, és a kezelőszemélyzet megengedi, akkor célszerű, hogy a szülő is elkísérje a gyermeket, legalább pár alkalommal, hogy otthon is tudjanak gyakorolni

 

Előfordulhat olyan eset is, amikor a gyógytorna nem hoz javulást a funkcionális gerincferdülés kezelésében, ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost, és vele konzultálni a terápia további menetéről. Másik lehetőség, ha felkeresnek egy Schroth- módszerrel foglalkozó gyógytornászt, és vele folytatják a további terápiát.

Erről, és a Schroth- módszer további elemeiről a következő bejegyzésben fogok írni.

Szép napot kívánok 🙂 

Beküldve:

A gerincferdülés kezelési lehetőségei

Elsőként a protokollban meghatározott, tudományosan bizonyított kezelési lehetőségeket fogom bemutatni, amik a terápia alapját fogják képezni. A végén pedig azokat, amelyek kiegészítő terápiás lehetőségek, de nem helyettesítik a protokoll által meghatározott kezeléseket, a kiegészítő kezelés mindenkinek az egyéni elhatározása, hogy kipróbálja-e vagy sem, de az elsődlegesen választott módszer mindenképp a tudományosan bizonyított kezelés legyen!

A kezelési típus kiválasztása függ a gerincferdülés mértékétől!

  • 0-200: Schroth- módszer, gyógytorna
  • > 200-os görbület: korzett+ torna

 

Gyógytorna:

  • a funkcionális gerincferdülés esetében elég, ha felkeresnek egy gyógytornászt, és az általa betanított gyakorlatsorokat otthon végzik napi szinten. Az is segíthet, ha emellett elkezd sportolni, és rendszeresen mozogni a gyermek.
  • amennyiben strukturális gerincferdülésről van szó, úgy a Schroth- módszer végzése ajánlott, ezt is gyógytornász tanítja be, és napi 1 órát kell mindennap tornázni otthon!

Amennyiben a gerincferdülés elérte azt a Cobb-fokot, ahol már a gyógytorna nem elég, akkor általában korzett kezeléssel szokták kiegészíteni.

 

Korzett:

  • előzetes mintavétel alapján készítik el
  • a mintavétel van, ahol már számítógéppel történik, de van ahol még gipsszel
  • 1 hónap alatt készül el a korzett, ami hőre lágyuló műanyagból áll
  • az orvos előírja napi hány órát kell viselni, és az lesz az iránymutató a kezelésben
  • 3-6 havonta kell visszajárni a kontrollra

 

Műtét:

  • ezt csak abban az esetben szokták javasolni az orvosok, ha az előzetesen konzervatív kezelés (korzett, torna) nem hozott javulást, vagy tovább romlott az állapota
  • akkor is műtétet javasolnak, ha bizonyos Cobb- fok feletti a gerincferdülés, és a növekedés már lezárult
  • olyan eset is előfordulhat, amikor a gerincferdülést akkor fedezik fel, amikor már a növekedési periódus lezárult. Ha egy nagyfokú görbületről van szó, akkor csak a műtéti kezelés jöhet szóba ilyenkor.

Egyéb kiegészítő lehetőségek:

Ezek a kezelések nem kötelezőek, van, akinek hatásos, és szereti, van akinél nem. Mégegyszer kihangsúlyoznám, hogy csak a korzett ellátás és Schroth- módszer gyakorlása mellett alkalmazzuk, és nem helyette!

  1. Masszázs: gerincferdülés miatt megrövidült izmoknak a fellazítására lehet hasznos, továbbá segíti a pszichés ellazulást
  2. Elektromos kezelés: szintén a megrövidült izmokat tudjuk vele fellazítani, és az ebből adód fájdalmat lehet vele csillapítani
  3. Súlyfürdő: a gerincferdülés hatással van a porckorongokra is, a súlyfürdő alatt az egész gerincet nyújtjuk, kellemes érzés lehet, mert a csigolyák közötti távolság nő. Ennek a hatása csak a kezelés időtartamára vonatkozik, tartós eredményt nem ad.
  4. Úszás: ha eddig nem úszott a gyermek rendszeresen, akkor ne kényszerítsük rá, ha nem szeret úszni. Viszont aki már a gerincferdülés felfedezése előtt is úszott, annak ajánlott folytatni. Erősíti a törzs izmait, és a gerincre nézve tehermentesített helyzetben mozgunk a vízben.
  5. Pilates, jóga: ez inkább csak azoknak ajánlott, akiknek funkcionális gerincferdülésük van. Csak akkor javasolnám strukturális gerincferdülésben, ha már önállóan tudja korrigálni a görbületeit, és a gyógytornász felvilágosította, hogy mely gyakorlatokat kell módosítani, továbbá ismeri a saját görbületeit. Tisztában kell lennie vele, hogy melyik irányba hajolhat, fordulhat úgy, hogy a görbületén ne rontson!

 

A következő cikkemben a gyógytorna lehetőségekről fogok írni, hogyan vehetjük igénybe a kezeléseket, mikor válasszunk gerincferdülés esetén csoportos, vagy egyéni gyógytornát.