Az előző fejezetekben elsősorban a serdülőkorban kialakult gerincferdülés kezelési lehetőségeiről és módszereiről beszéltünk.
Ahogyan már korábban is említettem a gerincferdülés maximálisan korrigálódni nem fog, csak olyan mértékűre csökken, hogy esztétikai, illetve légzőszervi, vagy szívproblémákat nem okoz. Ez hatalmas lehetőséget ad a gyerekünknek, viszont ha felnőttként nem folytatják a Schroth- módszert, akkor pár fokos romlás előfordulhat, ami általában az ülő életmódból, és a mélyizmok gyengüléséből adódik.
A korzett kezelés a növekedés befejeződéséig tart, mert a gerincferdülés eddig tud romlani. Viszont ha felnőttkorban elhanyagoljuk a testünket, nem építjük be a tornát a mindennapjainkba, akkor előfordulhat romlás. Igaz, hogy ez nem nagymértékű, de van akinek ez is elég az ismételt fájdalom megjelenéséhez. A gerincferdülés esetében a fájdalom és a görbület fokértéke nem függ össze! Van akinek egy 90 fok feletti görbület sem fájdalmas, míg másnál 20 fok is hátfájdalommal társul.
Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor csak felnőttként a növekedés befejeződése után derül fény a gerincferdülésre. Számukra már csak 2 kezelési lehetőség van, az egyik a Schroth- módszer, a másik pedig a műtét, ha nagyfokú a görbület.
Felnőttkori diagnózis esetén a Schroth- módszer a legfontosabb! Meg kell hogy tanulja és érezze a helyes testtartást, ill. hogyan tudja ezt fenntartani. Fontos még az életmódbeli tanácsadás, mely kiterjed a gerinckímélő életmód betanítására, a sporttevékenységek végzésére. Fiatal felnőttként se szégyelljünk gyógytornászhoz fordulni!
A gerincferdülés kezelése egész életen át tart, a legfontosabb a páciens elhivatottsága, és hogy ő saját maga mennyit tesz az egészségéért. A gyógytornász ehhez csak a megfelelő utat mutatja, de a páciensnek kell végigcsinálnia.
A következő bejegyzésben a gerincferdülés műtéti kezeléséről fogok írni, mikor dönt róla az orvos, és mikor dönthet róla a beteg.